Creutzfeldt–Jakob-szindróma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Creutzfeldt–Jakob-szindróma (CJD) prionfertőzés okozta degeneratív neurológiai megbetegedés, a kerge marha megbetegedés emberi megfelelője. [1] Bár a tényleges előfordulásával kapcsolatban csak becsült adatok állnak rendelkezésre, hisz a betegség tényleges előfordulását csak akkor lehetne megállapítani, ha minden, elbutulásban elhunyt személyt boncolással orvosszakértő vizsgálna, illetve ha az agyukból vett mintát elemeznék, (de ez nem történik meg) így az Alzheimer-kórnak diagnosztizált betegek egy bizonyos aránya valójában Creutzfeldt–Jakob-szindrómában szenved[2], ennek ellenére a szakemberek rendkívül ritka kórképnek tartják, amely az orvostudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan, és mindenképpen halállal végződik. Az agyból vett szövettani metszetekben a mintában jellegzetes „üres lyukak” láthatóak.

Lefolyása[szerkesztés]

Jellemző az egy év körüli lefolyás, melynek során kezdetben a szellemi teljesítőképesség fokozatosan romlik, majd gyors hanyatlásnak indul. Később akaratlan rángó mozgások és vakság jelentkezik. A végső stádiumban a beteg tartósan fekvőbeteggé válik. A halált általában a tartós ágyban fekvés következtében kialakuló másodlagos fertőzések okozzák, például felfekvési sebek elfertőződéséből adódó szepszis, vagy a tüdőgyulladás.[3]

Okok[szerkesztés]

Gyógykészítményekkel való fertőződés[szerkesztés]

Műtéti úton való fertőződés[szerkesztés]

Kannnibalizmus[szerkesztés]

Kezelés[szerkesztés]

Kutatás[szerkesztés]

Egy 2013-ban publikált cikk szerint a Scripps kutatóintézet tudósai beszámoltak arról, hogy az Astemizole, mely egy olyan gyógyszer melyet korábban elfogadtak emberi használatra, de később a ritkán jelentkező, súlyos mellékhatásai miatt betiltottak, anti-prion aktivitással rendelkezik, így alkalmas lehet a Creutzfeldt–Jakob betegség gyógyítására.[4]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Creutzfeldt–Jakob disease című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.