Creutzfeldt–Jakob-szindróma
| Creutzfeldt–Jakob-szindróma | |
 | |
| Főbb tünetek |
|
| OMIM | 123400 |
| DiseasesDB | 3166 |
| MedlinePlus | 000788 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Creutzfeldt–Jakob-szindróma témájú médiaállományokat. | |
A Creutzfeldt–Jakob-szindróma (CJD) prionfertőzés okozta degeneratív neurológiai megbetegedés, a kerge marha megbetegedés emberi megfelelője.[1] Bár a tényleges előfordulásával kapcsolatban csak becsült adatok állnak rendelkezésre, hisz a betegség tényleges előfordulását csak akkor lehetne megállapítani, ha minden, elbutulásban elhunyt személyt boncolással orvosszakértő vizsgálna, illetve ha az agyukból vett mintát elemeznék (de ez nem történik meg), így az Alzheimer-kórnak diagnosztizált betegek egy bizonyos aránya valójában Creutzfeldt–Jakob-szindrómában szenved,[2] ennek ellenére a szakemberek rendkívül ritka kórképnek tartják, amely az orvostudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan, és mindenképpen halállal végződik. Az agyból vett szövettani metszetekben a mintában jellegzetes „üres lyukak” láthatóak.
Lefolyása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jellemző az egy év körüli lefolyás, melynek során kezdetben a szellemi teljesítőképesség fokozatosan romlik, majd gyors hanyatlásnak indul. Később akaratlan rángó mozgások és vakság jelentkezik. A végső stádiumban a beteg tartósan fekvőbeteggé válik. A halált általában a tartós ágyban fekvés következtében kialakuló másodlagos fertőzések okozzák, például felfekvési sebek elfertőződéséből adódó szepszis, vagy a tüdőgyulladás.[2]
Okok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Gyógykészítményekkel való fertőződés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Műtéti úton való fertőződés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kannibalizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kezelés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kutatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egy 2013-ban publikált cikk szerint a Scripps kutatóintézet tudósai beszámoltak arról, hogy az Astemizole, mely egy olyan gyógyszer, melyet korábban elfogadtak emberi használatra, de később a ritkán jelentkező, súlyos mellékhatásai miatt betiltottak, anti-prion aktivitással rendelkezik, így alkalmas lehet a Creutzfeldt–Jakob-betegség gyógyítására.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Johnson, Richard T., and Clarence J. Gibbs Jr. "Creutzfeldt–Jakob disease and related transmissible spongiform encephalopathies." New England Journal of Medicine 339.27 (1998): 1994-2004.
- 1 2 Dr. Elek Csaba, Creutzfeld-Jakob betegség tünetei és kezelése, Házipatika.com
- ↑ Karapetyan, Yervand Eduard; Gian Franco Sferrazza; Minghai Zhou; Gregory Ottenberg; Timothy Spicer; Peter Chase; Mohammad Fallahi; Peter Hodder; Charles Weissmann; Corinne Ida Lasmézas (2013). "Unique drug screening approach for prion diseases identifies tacrolimus and astemizole as antiprion agents". Proceedings of the National Academy of Sciences. 110 (17): 7044–7049. doi:10.1073/pnas.1303510110.
{{cite journal}}: Unknown parameter|laydate=ignored (súgó); Unknown parameter|laysource=ignored (súgó); Unknown parameter|laysummary=ignored (súgó)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Creutzfeldt–Jakob disease című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információ
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A creutzfel-jakob betegség
- Creutzfeldt-Jakob-kór: Egy ritka és súlyos betegség megértése
- A Creutzfeldt-Jakob betegség főbb tünetei
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
