„Perczel család” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 9. sor: | 9. sor: | ||
Szolgálatainak elismeréséül [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] két alkalommal, 1561-ben és 1564-ben címer használatára jogosította. [[Rudolf magyar király|II. Rudolf császár]] 1582-ben és 1593-ban a korábbi címereket megerősítette, sőt Perzl Hanst és testvérét, Dionisost (Dénest) a német-római birodalmi nemesség soraiba emelte. A Perczelek első nemzedéke birodalmi nemesi címmel rendelkezett, melynek honosítására csak később került sor. Perzl János unokája, immár Perczel Tamás (1664-1733) néven (az eredeti névhez többletként kerülő betűk valószínűleg a magyaros kiejtés következményei) [[I. Lipót magyar király]]tól 1697. május 27-én magyar nemesi címeres oklevelet kapott. |
Szolgálatainak elismeréséül [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] két alkalommal, 1561-ben és 1564-ben címer használatára jogosította. [[Rudolf magyar király|II. Rudolf császár]] 1582-ben és 1593-ban a korábbi címereket megerősítette, sőt Perzl Hanst és testvérét, Dionisost (Dénest) a német-római birodalmi nemesség soraiba emelte. A Perczelek első nemzedéke birodalmi nemesi címmel rendelkezett, melynek honosítására csak később került sor. Perzl János unokája, immár Perczel Tamás (1664-1733) néven (az eredeti névhez többletként kerülő betűk valószínűleg a magyaros kiejtés következményei) [[I. Lipót magyar király]]tól 1697. május 27-én magyar nemesi címeres oklevelet kapott. |
||
1850-ben a három bonyhádi Perczel család is Bonyhádyra [[névmagyarosítás|magyarosította]] a nevét, de ennek nem a nemzeti érzelmeik, hanem ellenkezőleg, a császárhűség volt az oka. Ugyanis mindhárom családfő megyefőnöki hivatalt vállalt a császári önkényuralom közigazgatásában, és minden kapcsolatot meg kívántak tagandi [[Perczel Mór]] forradalmi tábornokkal. |
|||
=== Kiemelkedő személyei === |
=== Kiemelkedő személyei === |
||
A lap 2021. január 23., 08:53-kori változata
A bonyhádi Perczel család német eredetű magyar nemesi család.
A család nemzedékeinek ágaival több tucat olyan személyiséggel gazdagította nemzetünket, akiknek tevékenysége elválaszthatatlanul egybeforrt Tolna és Baranya megye 18-20. századi történetével. Közöttük a királyhű-konzervatív, a liberális, sőt republikánus szemléletű politikusok egyaránt megtalálhatók. A családban országgyűlési elnökök, igazságügy-miniszter, belügyminiszter, államtitkár ugyanúgy megtalálható, mint a Bach-korszak megyefőnökei, számos megye fő- és alispánja, a Kúria elnöke és tucatnál több járási főszolgabíró.
Története
A Perczel család első ismert őse Perzl Hans (János) a 16. század közepe táján került a Királyi Magyarországra. A hadbiztosságnál dolgozott, majd az udvari könyvelőségnél teljesített futárszolgálatot.
Szolgálatainak elismeréséül I. Ferdinánd két alkalommal, 1561-ben és 1564-ben címer használatára jogosította. II. Rudolf császár 1582-ben és 1593-ban a korábbi címereket megerősítette, sőt Perzl Hanst és testvérét, Dionisost (Dénest) a német-római birodalmi nemesség soraiba emelte. A Perczelek első nemzedéke birodalmi nemesi címmel rendelkezett, melynek honosítására csak később került sor. Perzl János unokája, immár Perczel Tamás (1664-1733) néven (az eredeti névhez többletként kerülő betűk valószínűleg a magyaros kiejtés következményei) I. Lipót magyar királytól 1697. május 27-én magyar nemesi címeres oklevelet kapott.
1850-ben a három bonyhádi Perczel család is Bonyhádyra magyarosította a nevét, de ennek nem a nemzeti érzelmeik, hanem ellenkezőleg, a császárhűség volt az oka. Ugyanis mindhárom családfő megyefőnöki hivatalt vállalt a császári önkényuralom közigazgatásában, és minden kapcsolatot meg kívántak tagandi Perczel Mór forradalmi tábornokkal.
Kiemelkedő személyei
Perczel András kémikus (1959- )
Perczel Béla politikus (1819-1888)
Perczel Dénes építész (1929-2013)
Perczel Dezső politikus (1848-1913)
Bonyhády Gyula politikus (1817-1898)
Perczel Miklós honvédezredes, politikus (1812-1903)
Perczel Mór honvédtábornok, politikus (1811-1899)
Perczel Sándor földbirtokos (1778-1861)
Perczel Zita színésznő (1918-1996)
Perczel József I. (Veszprém, 1699. január 15. - Bonyhád, 1768. augusztus 4.) nemes Perczel Tamás és Eőry Pordán Zsuzsanna házasságából született.1727-ben kapott megbízást Tolna vármegye régi számadásainak felülvizsgálására. Vármegyei aljegyző, 1732-től valóságos jegyző lett. Munkája eredményességét jelzi,hogy 1735-ben a megye képviselőjének jelölték a nádori értekezletre, majd a királyi kamarával való tárgyalásokra. 1736-ban első alispánnak választották meg, a tisztséget 1753-ig töltötte be. Tolna vármegye követeként vett részt az 1741. és az 1751. évi pozsonyi országgyűlésen.
Érdemeinek legfelsőbb szintű minősítését jelzi a Mária Terézia magyar királynő által 1745-ben adományozott oklevél, mellyel helybenhagyta birtokvásárlásait, egyben engedélyezte Józsefnek és utódainak a "bonyhádi" előnév használatát. Alispáni funkciója mellett gazdálkodott, birtokát gyarapította. Apja halálakor megörökölte a vámosi birtokot. 1738 és 1742 között megvásárolta a Somogy megyei Boronka falut, Keszi-, Sárköz-, Szentgyörgy-, Kercseliget-, Nádfő- és Szederjes pusztákat, zálogba vette Lápafőt.
Legjelentősebb birtokakcióját 1743. május 28-án bonyolította le: a Simontornyán aláírt adásvételi szerződésben foglaltak szerint "Báró Schilson eladta Tolna és Baranya vármegyékben számlált fekvő minden birtokát: Bonyhád, Hidegkút helységek felét, az egész Cikó és Majos helységet, Széplak Csetske (Csöcske), Eszter, Ófalu, Sibrig pusztákat, valamint Fülöpszerdahely, Csicsó és csernád puszták felét 45.000 forintért Perczel Józsefnek és Gyulai Gaál Sándornak." 28 éves korában, 1727. július 8-án feleségül vette Szigetgyarmaton Gyulai Gaál Katalint aki ekkor mindössze 17 éves volt. E 41 évig tartó frigyből 16 gyermekük (8 fiú és 8 lány) született.
Jegyzetek
Források
- Bonyhád „A Perczelek városa”
- Dobos Gyula: A Perczelek. Szekszárdi Nyomda Vállalat, 1987.
- Steib György: Bonyhád lexikon. Völgységi Tájkutató Alapítvány, Bonyhád, 2017.