„Ausztria császára” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Kapcsolódó szócikkek: Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
* [[Niederhauser Emil]] - Gonda Imre: A Habsburgok. Budapest, Pannonica Kiadó Kft, 1998.{{ISBN|9789638469755}} |
* [[Niederhauser Emil]] - Gonda Imre: A Habsburgok. Budapest, Pannonica Kiadó Kft, 1998.{{ISBN|9789638469755}} |
||
* Pusztaszeri László: [[Habsburg Ottó]] élete és kora, Budapest, Nap Kiadó, 1997. {{ISBN|978-963-8116-27-7}} |
* Pusztaszeri László: [[Habsburg Ottó]] élete és kora, Budapest, Nap Kiadó, 1997. {{ISBN|978-963-8116-27-7}} |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
==Lásd még== |
|||
* [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája]] (a kezdetektől 1804-ig) |
* [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája]] (a kezdetektől 1804-ig) |
||
* [[Osztrák Császárság]] |
* [[Osztrák Császárság]] |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
{{nemzetközi katalógusok}} |
{{nemzetközi katalógusok}} |
||
{{portál|történelem}} |
{{portál|történelem}} |
||
[[Kategória:Germán uralkodók listái]] |
[[Kategória:Germán uralkodók listái]] |
||
[[Kategória:Ausztria uralkodói]] |
[[Kategória:Ausztria uralkodói]] |
A lap 2020. január 9., 23:33-kori változata
Az osztrák császári címet – pontosabban Ausztria császárának címét – 1804-ben, Ausztria örökös Osztrák Császársággá alakításakor vette föl Habsburg–Lotaringiai II. Ferenc, az utolsó német-római császár, aki I. Ferenc néven lett Ausztria első császára, köznyelven az első osztrák császár. Az államjogi aktus célja az volt, hogy Ferenc azonos szintű uralkodóként léphessen fel az újonnan keletkezett Francia császárság uralkodójával, I. Napóleonnal szemben. Ausztriát és a Habsburg-ház Ausztriával egybefüggő birtokait 1867-ig Habsburg Monarchiának vagy Habsburg Birodalomnak is nevezték.
I. Ferenc, az első osztrák császár (II. Ferenc néven) a német-római császári címet is viselte 1806-ig, amikor – I. Napóleon francia császár követelésére – a Német-római Birodalom, és vele a német-római császári cím, hivatalosan („de jure”) is megszűntek. Ekkorra a Német-római Birodalom ténylegesen („de facto”) már nem létezett, mert Napóleon azt különálló királyságokra bontotta, amelyeknek élére saját rokonait vagy hozzá hű uralkodókat helyezett.
A magyar királyok – azaz Magyarország királyainak – névsora ebben a korban azonos az osztrák császárok névsorával. Csak az uralkodói sorszámok eltérőek, attól függően, hogy osztrák császárként, magyar vagy cseh királyként címezték az illető uralkodót.
Az 1867-es kiegyezéssel az Osztrák Császárság átalakult duális államszerkezetű perszonálunióvá. Az Osztrák–Magyar Monarchia egyik tagállama az Ausztriai Császárság (azaz a „Birodalmi Gyűlésben Képviselt Tartományok” vagy Ciszlajtánia), másik tagállama a Magyar Királyság (azaz a „Magyar Korona Országai”, vagy Transzlajtánia) voltak. A közös uralkodó (rövid formájú) címe „császár és király”-ra („Kaiser und König”) módosult. A közös állami dokumentumok, intézmények neve előtt emiatt állt a „császári és királyi” minősítés, rövidítve „cs. és kir”, németül „k. u. k.”.
Az Osztrák–Magyar Monarchia (németül: Österreich-Ungarn), és benne az Ausztriai (vagy Osztrák) Császárság 1918-ig állt fenn. Az első világháborút követő forradalmak után az első Osztrák Köztársaság (1918–1938) parlamentje kimondta a monarchia megszűnését, a Habsburg–Lotaringiai-család trónfosztását, az uralkodó család tagjainak örökös száműzetését, amelyet a második Osztrák Köztársaság (1945–) parlamentje csak az 1990-es években enyhített.
Források
- Niederhauser Emil - Gonda Imre: A Habsburgok. Budapest, Pannonica Kiadó Kft, 1998.ISBN 9789638469755
- Pusztaszeri László: Habsburg Ottó élete és kora, Budapest, Nap Kiadó, 1997. ISBN 978-963-8116-27-7
Kapcsolódó szócikkek
- Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája (a kezdetektől 1804-ig)
- Osztrák Császárság