„Huszártorony” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
[[Fájl:Dach Dom Graz.jpg|thumb|right|250px|Nagy és kis huszártorony a [[graz]]i székesegyház tetején]] |
[[Fájl:Dach Dom Graz.jpg|thumb|right|250px|Nagy és kis huszártorony a [[graz]]i székesegyház tetején]] |
||
A '''huszártorony''' valamely épület (rendszerint középület, mint például templom, városháza) tetőzetéből a gerincen felül magasan kiugró, fa- vagy vasszerkezetű (nagyon ritkán kőből épült), karcsú [[ |
A '''huszártorony''' valamely épület (rendszerint középület, mint például templom, városháza) tetőzetéből a gerincen felül magasan kiugró, fa- vagy vasszerkezetű (nagyon ritkán kőből épült), karcsú [[Torony (építmény)|tornyocska]], ami a hosszú gerincet megszakítja, tagolja. Többnyire zsindellyel, palával vagy bádoggal fedik. Sarkain vagy tetősíkjaiból gyakran több kisebb tornyocska emelkedik ki. |
||
A 13. században, a torony nélkül épített [[Ciszterciek|ciszterci]] templomokon tűnt föl. Miután a [[koldulórendek]] divatossá tették, több [[székesegyház]]on is megjelent. Leginkább a csúcsíves templomok fedelén, a hosszhajó és kereszthajó átmetszése (a [[négyezet]]) fölött vagy a hosszhajó tetőzetének végében gyakori, ezért egyes szerzők<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/N/n%C3%A9gyezeti%20torony.html Magyar katolikus lexikon: négyezeti torony]</ref> azonosítják a '''négyezeti toronnyal'''. Gyakran [[óratorony|óra-]] vagy [[harangtorony]]nak használják. |
A 13. században, a torony nélkül épített [[Ciszterciek|ciszterci]] templomokon tűnt föl. Miután a [[koldulórendek]] divatossá tették, több [[székesegyház]]on is megjelent. Leginkább a csúcsíves templomok fedelén, a hosszhajó és kereszthajó átmetszése (a [[négyezet]]) fölött vagy a hosszhajó tetőzetének végében gyakori, ezért egyes szerzők<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/N/n%C3%A9gyezeti%20torony.html Magyar katolikus lexikon: négyezeti torony]</ref> azonosítják a '''négyezeti toronnyal'''. Gyakran [[óratorony|óra-]] vagy [[harangtorony]]nak használják. |
||
A lap 2019. április 19., 16:10-kori változata
A huszártorony valamely épület (rendszerint középület, mint például templom, városháza) tetőzetéből a gerincen felül magasan kiugró, fa- vagy vasszerkezetű (nagyon ritkán kőből épült), karcsú tornyocska, ami a hosszú gerincet megszakítja, tagolja. Többnyire zsindellyel, palával vagy bádoggal fedik. Sarkain vagy tetősíkjaiból gyakran több kisebb tornyocska emelkedik ki.
A 13. században, a torony nélkül épített ciszterci templomokon tűnt föl. Miután a koldulórendek divatossá tették, több székesegyházon is megjelent. Leginkább a csúcsíves templomok fedelén, a hosszhajó és kereszthajó átmetszése (a négyezet) fölött vagy a hosszhajó tetőzetének végében gyakori, ezért egyes szerzők[1] azonosítják a négyezeti toronnyal. Gyakran óra- vagy harangtoronynak használják.
Hivatkozások
Források
Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Külső hivatkozások
