„Hermetizmus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. március 26., 15:43-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: hermeneutika.

A hermetizmus vagy másképp hermeticizmus a hermetikus irodalom által közvetített eszmék és gyakorlatok egésze.^[1]

A hermetikus irodalom misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok.

Két fő kategóriája ^[2]ː

a népszerű hermetizmushoz tartozó írások (asztrológia, mágia, okkult tudományok, alkímia)
tudós hermetikus irodalom, elsősorban a Corpus Hermeticum (wd) 17 görög nyelvű értekezése.

A hermetikus irodalom többé-kevésbé a zsidó-egyiptomi szinkretizmust tükrözi (tehát egyes iráni elemeket is), ezen kívül felismerhető benne a platonizmus hatása; ám a 2. századtól kezdve a gnosztikus dualizmus válik uralkodóvá.^[1] Részlete, díszletei, mítoszai révén egyiptomiként hirdeti magát.^[1]

A hermetikus típusú tudomány a misztériumot és egyben a misztérium beavatási típusú átadását foglalja magába; a természet megismerése ima és istentisztelet révén, vagy, alacsonyabb szinten, mágikus kényszerrel érhető el. ^[1]

A tudományos hermetikus irodalmat alkotó szövegeket éépúgy, mint a népszerű szövegek kategóriáját megírását, illetve megírásuk sugallatát Triszmegisztosz (Hermész)nek tulajdonítják. ^[3]

A Corpus Hermeticum szövegei az egyiptomi Thot istent a görög Hermésszel azonosítják, akit Hermész Triszmegisztosznak, azaz Háromszor Nagynak is neveznek. ^[4]

A vallástörténész Bossuet már 1914-ben kimutatta, hogy a Corpus Hermeticum két ellentétes teológiát tartalmazː az egyik optimista (monista-panteista típusú), a másik pesszimista és erős dualizmus jellemzi. Az előbbi számára a világ szép és jó, mivel Isten hatja át, ezzel szemben a pesszimista tanban a világ alapvetően rossz, "nem Isten műve, főképp nem az első Istené, mert az első Isten fölötte áll minden anyagnak; léte titkában rejtőzikː Istent tehát csak a világi életből elmenekülve lehet elérni. ^[1]

A középkor végén, miután a szövegek nagy részét Itáliában latinra fordították, a hermetizmus, és maga a Corpus óriási hatást fejtett ki a reneszánszban. ^[5] Néhány szintén Hermész nevét viselő asztrológiai és alkímiai munkával együtt ezek az értekezések a reneszánsz alapvető írásaivá váltak, amelyeket együtt hermeticizmusnak neveztek, míg magának a Corpus Hermeticumnak (wd) a tanítását hermetizmusnak.^[6]

A reneszánsz kori hermetizmus, mint filozófiai irányzat nem egységes, megkülönböztetünk korai- és kései-hermetizmust. A korai-hermetizmus a Corpus Hermeticum-ban található tanításokat elemezte és interpretálta; a kései-hermetizmus pedig beemelte rendszerébe korának ezoterikus, gondolati rendszereit (az újgnoszticizmust, az újplatonizmust, az alkímiát, a kabbalát, az asztrológiát, a mágiát).

Etimológia

A hermetizmus kifejezés a középkori latin hermeticus-ból származik, amely pedig Hermész görög isten nevéből ered.

Nevezetes hermetikusok

Dzsábir ibn Hajján, 8-9. századi iszlám tudós, polihisztor, alkímista;
Arnoldus de Villa Nova (wd), templomos lovag, orvos és alkimista, aki megjelentette a Tabula Smaragdina latin szövegét;
Marsilio Ficino, a Corpus Hermeticum latin nyelvű fordítója;
Giovanni Pico della Mirandola, aki összekapcsolta a Hermetika tanítását Kabbalával;
Agrippa von Nettesheim, a De Occulta Philosophia szerzője;
Paracelsus, okkultista, orvos, metafizikus;
John Dee, okkultista, matematikus, asztrológus
Aleister Crowley, angol okkultista
Franz Bardon, okkultista, gyógyító

Hermetikus társaságok

Arany Hajnal Hermetikus Rendje
Ezüst Csillag [Argentinum Astrum (A.:A.:)]
Voluntas Voreginis Hermetikus Lovagrend [(V.:V.:)]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.
↑ Mircea Eliade
↑ Új Magyar Lexikon, 1962
↑ Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, 22. old., 2000
↑ Akadémiai Kiadó: Világvallások a-zs, 2007
↑ Corpus Hermeticum - Hermész Triszmegisztosz tanításai

[Mircea_Eliadeː_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_tört._II._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.

[Mircea_Eliade_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Mircea Eliade

[Új_Magyar_Lexikon,_1962_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Új Magyar Lexikon, 1962

[Karl_Heussi:_Az_egyháztörténet_kézikönyve,_22._old.,_2000_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, 22. old., 2000

[Akadémiai_Kiadó:_Világvallások_a-zs,_2007_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Akadémiai Kiadó: Világvallások a-zs, 2007

[6] Corpus Hermeticum - Hermész Triszmegisztosz tanításai

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{más|hermeneutika}}
-A '''hermetizmus''' vagy másképp '''hermeticizmus''' a hermetikus irodalom által közvetített eszmék és gyakorlatok egésze.{{refhely|Mircea Eliade}}
+A '''hermetizmus''' vagy másképp '''hermeticizmus''' a hermetikus irodalom által közvetített eszmék és gyakorlatok egésze.{{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}}
+A hermetikus irodalom misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a [[természetfeletti]] hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok.
 Két fő kategóriája {{refhely|Mircea Eliade}}ː
@@ 6. sor: / 8. sor: @@
 * tudós hermetikus irodalom, elsősorban a ''[[Corpus Hermeticum]]'' {{Wd|Q205612}} 17 görög nyelvű értekezése.
+A hermetikus irodalom többé-kevésbé a zsidó-egyiptomi [[szinkretizmus]]t tükrözi (tehát egyes iráni elemeket is), ezen kívül felismerhető benne a [[platonizmus]] hatása; ám a 2. századtól kezdve a [[Gnoszticizmus|gnosztikus]] [[Dualizmus (filozófia)|dualizmus]] válik uralkodóvá.{{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}} Részlete, díszletei, mítoszai révén egyiptomiként hirdeti magát.{{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}}
-Az első hermetikus iratok Kr. e. 3. század és Kr. u. 1. század között a hellenista Egyiptomban írt misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok (18 könyv). Megírásukat, illetve megírásuk sugallatát [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz (Hermész)]]nek tulajdonítják. {{refhely|Új Magyar Lexikon, 1962}}
+A hermetikus típusú tudomány a [[misztérium]]ot és egyben a misztérium [[beavatás]]i típusú átadását foglalja magába; a természet megismerése ima és istentisztelet révén, vagy, alacsonyabb szinten, [[mágia|mágikus]] kényszerrel érhető el. {{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}}
+A tudományos hermetikus irodalmat alkotó szövegeket éépúgy, mint a népszerű szövegek kategóriáját megírását, illetve megírásuk sugallatát [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz (Hermész)]]nek tulajdonítják. {{refhely|Új Magyar Lexikon, 1962}}
+A ''Corpus Hermeticum'' szövegei az egyiptomi [[Thot]] istent a görög [[Hermész|Herméssz]]el azonosítják, akit Hermész [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz]]nak, azaz Háromszor Nagynak is neveznek. {{refhely|Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, 22. old., 2000}}
+A vallástörténész Bossuet már 1914-ben kimutatta, hogy a ''Corpus Hermeticum'' két ellentétes teológiát tartalmazː az egyik optimista ([[Monizmus|monista]]-[[Panteizmus|panteista]] típusú), a másik pesszimista és erős [[Dualizmus (filozófia)|dualizmus]] jellemzi. Az előbbi számára a világ szép és jó, mivel Isten hatja át, ezzel szemben a pesszimista tanban a világ alapvetően rossz, "nem Isten műve, főképp nem az első Istené, mert az első Isten fölötte áll minden anyagnak; léte titkában rejtőzikː Istent tehát csak a világi életből elmenekülve lehet elérni. {{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}}
-A ''Corpus Hermeticum'' szövegei az egyiptomi [[Thot]] istent a görög [[Hermész|Herméssz]]el azonosítják, akit Hermész [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz]]nak, azaz Háromszor Nagynak is neveznek. A Triszmegisztosz neve alatt elterjedt iratok korai [[Újplatonizmus|újplatonista]] háttérrel rendelkeznek. {{refhely|Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, 22. old., 2000}}
-Miután a szövegek nagy részét Itáliában latinra fordították, a hermetizmus, és maga a ''Corpus'' óriási hatást fejtett ki a [[reneszánsz]]ban. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások a-zs, 2007}} Néhány szintén Hermész nevét viselő [[asztrológia]]i és [[alkímia]]i munkával együtt ezek az értekezések a reneszánsz alapvető írásaivá váltak, amelyeket együtt hermeticizmusnak neveztek, míg magának a ''[[Corpus Hermeticum]]''nak {{Wd|Q205612}} a tanítását hermetizmusnak.<ref>Corpus Hermeticum - Hermész Triszmegisztosz tanításai</ref>
+A középkor végén, miután a szövegek nagy részét Itáliában latinra fordították, a hermetizmus, és maga a ''Corpus'' óriási hatást fejtett ki a [[reneszánsz]]ban. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások a-zs, 2007}} Néhány szintén Hermész nevét viselő [[asztrológia]]i és [[alkímia]]i munkával együtt ezek az értekezések a reneszánsz alapvető írásaivá váltak, amelyeket együtt hermeticizmusnak neveztek, míg magának a ''[[Corpus Hermeticum]]''nak {{Wd|Q205612}} a tanítását hermetizmusnak.<ref>Corpus Hermeticum - Hermész Triszmegisztosz tanításai</ref>
 A reneszánsz kori hermetizmus, mint filozófiai irányzat nem egységes, megkülönböztetünk korai- és kései-hermetizmust. A korai-hermetizmus a Corpus Hermeticum-ban található tanításokat elemezte és interpretálta; a kései-hermetizmus pedig beemelte rendszerébe korának ezoterikus, gondolati rendszereit (az újgnoszticizmust, az [[újplatonizmus]]t, az [[Alkímia|alkímiá]]t, a [[Kabbala|kabbalá]]t, az [[Asztrológia|asztrológiá]]t, a [[Mágia|mágiá]]t).