„Kenyérmezői-patak” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor: 12. sor:
}}
}}


A '''Kenyérmezői-patak''' a [[Dorogi-medence]] fő vízfolyása, a [[Budai-hegység]] északnyugati részén ered [[Piliscsaba]] mellett, és nagyjából a [[10-es főút (Magyarország)|10-es főút]] mentén folyik északnyugati irányba végig a medencében, Piliscsabát, [[Pilisjászfalu]]t, [[Leányvár (település)|Leányvárt]], [[Dorog]]ot és [[Esztergom-Kertváros]]t érintve, végül [[Esztergom]] közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-[[Duna|Dunába]].
A '''Kenyérmezői-patak''' a [[Dorogi-medence]] fő vízfolyása, a [[Budai-hegység]] északnyugati részén ered [[Piliscsaba]] mellett, és nagyjából a [[10-es főút (Magyarország)|10-es főút]] mentén folyik északnyugati irányba végig a medencében. Érinti Piliscsabát, [[Pilisjászfalu]]t, [[Leányvár (település)|Leányvárt]], [[Dorog]]ot és [[Esztergom-Kertváros]]t, végül [[Esztergom]] közigazgatási területét, és a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-[[Duna|Dunába]].


Eredésétől a torkolatáig több kisebb-nagyobb, részben hivatalos névvel rendelkező, részben csak helyi néven nevezett vagy névtelen vízfolyást fogad magába. A folyásirány szerint jobboldalról (észak felől) betorkolló egyik legfontosabb, alárendelt vízfolyása a [[Csévi-patak]].
⚫
A [[Dorog szénbányászata|dorogi bányászkodás]] idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Egy csatorna segítségével a patak vezeti el a [[Dorogi hőerőmű]] elhasználódott hűtővizét ami esetenként hőszennyezéssel jár. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. Lejtése csekély, sebessége és hozama változó, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő.


⚫
A [[Dorog szénbányászata|dorogi bányászkodás]] idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Egy csatorna segítségével a patak vezeti el a [[Dorogi hőerőmű]] elhasználódott hűtővizét, ami esetenként hőszennyezéssel jár. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. Lejtése csekély, sebessége és hozama változó, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő.
⚫
A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Más források szerint élővilága szinte teljesen kipusztult.<ref>Dorogi lexikon p. 136</ref> A patak dorogi szakaszát [[1988]]-ban rendezték a [[Schmidt Sándor lakótelep]] építésével párhuzamosan,<ref>[[Tittmann János]]: Dorog 20 éve város, p. 31, Dorog Város Kulturális Közalapítványa, 2004, {{ISBN|963-214-771-5}}</ref> mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.

⚫
A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természetközeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Más források szerint élővilága szinte teljesen kipusztult.<ref>Dorogi lexikon p. 136</ref> A patak dorogi szakaszát [[1988]]-ban rendezték a [[Schmidt Sándor lakótelep]] építésével párhuzamosan,<ref>[[Tittmann János]]: Dorog 20 éve város, p. 31, Dorog Város Kulturális Közalapítványa, 2004, {{ISBN|963-214-771-5}}</ref> mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.


== A 2004-es szennyezés ==
== A 2004-es szennyezés ==
[[2004]]. [[július 30.|július 30]]-án a [[dorogi hulladékégető]] – emberi mulasztás következtében – [[Poliklór-dibenzodioxin|dioxin]]t juttatott a Kenyérmezői-patakba, s azon keresztül a Dunába. Miután az itt található csápos és ablakos kutakból szerzi Esztergom az ivóvizét, a szennyezés összesen ötvenezer ember ivóvízbázisát veszélyeztette. Esztergom környékén azonnal korlátozták az ivóvízfogyasztást. A szennyezés súlyosságát mutatja, hogy a [[tát]]i Kis-Duna-ágból több tonna hal pusztult ki, eltűntek itt élő kagyló- és rákfajok.
[[2004]]. [[július 30.|július 30]]-án a [[dorogi hulladékégető]] – emberi mulasztás következtében – [[Poliklór-dibenzodioxin|dioxin]]t juttatott a Kenyérmezői-patakba, s azon keresztül a Dunába. Miután az itt található csápos és ablakos kutakból szerzi Esztergom az ivóvizét, a szennyezés összesen mintegy ötvenezer ember ivóvízbázisát veszélyeztette. Esztergom környékén azonnal korlátozták az ivóvízfogyasztást. A szennyezés súlyosságát mutatja, hogy a [[tát]]i Kis-Duna-ágból több tonna hal pusztult ki, eltűntek itt élő kagyló- és rákfajok.


== A 2005-ös szennyezés ==
== A 2005-ös szennyezés ==

A lap 2019. március 22., 22:43-kori változata

Kenyérmezői-patak
A Kenyérmezői patak
A Kenyérmezői patak
Közigazgatás
OrszágokMagyarország
Földrajzi adatok
ForrásBudai-hegység, Magyarország
TorkolatDuna, Körtvélyesi mellékág, Esztergom
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenyérmezői-patak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kenyérmezői-patak a Dorogi-medence fő vízfolyása, a Budai-hegység északnyugati részén ered Piliscsaba mellett, és nagyjából a 10-es főút mentén folyik északnyugati irányba végig a medencében. Érinti Piliscsabát, Pilisjászfalut, Leányvárt, Dorogot és Esztergom-Kertvárost, végül Esztergom közigazgatási területét, és a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-Dunába.

Eredésétől a torkolatáig több kisebb-nagyobb, részben hivatalos névvel rendelkező, részben csak helyi néven nevezett vagy névtelen vízfolyást fogad magába. A folyásirány szerint jobboldalról (észak felől) betorkolló egyik legfontosabb, alárendelt vízfolyása a Csévi-patak.

A dorogi bányászkodás idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a Palatinus-tó vizét. Egy csatorna segítségével a patak vezeti el a Dorogi hőerőmű elhasználódott hűtővizét, ami esetenként hőszennyezéssel jár. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő Kenyérmezőről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. Lejtése csekély, sebessége és hozama változó, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természetközeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Más források szerint élővilága szinte teljesen kipusztult.[1] A patak dorogi szakaszát 1988-ban rendezték a Schmidt Sándor lakótelep építésével párhuzamosan,[2] mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.

A 2004-es szennyezés

2004. július 30-án a dorogi hulladékégető – emberi mulasztás következtében – dioxint juttatott a Kenyérmezői-patakba, s azon keresztül a Dunába. Miután az itt található csápos és ablakos kutakból szerzi Esztergom az ivóvizét, a szennyezés összesen mintegy ötvenezer ember ivóvízbázisát veszélyeztette. Esztergom környékén azonnal korlátozták az ivóvízfogyasztást. A szennyezés súlyosságát mutatja, hogy a táti Kis-Duna-ágból több tonna hal pusztult ki, eltűntek itt élő kagyló- és rákfajok.

A 2005-ös szennyezés

2005. augusztus elején poliklórozott bifenil (PCB), vagyis rákkeltő mutagén anyagok, dioxinok kerültek a patakba. A mérések a PCB-k határértékének négyszázszorosát, a dioxinok határértékének százszorosát mutatták ki a környező iszapban. Ez ismét veszélyt jelentett Esztergom ivóvízbázisára, ahol napokig nem lehetett csapvizet inni, sem azzal főzni. Augusztus 14-én a Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálatai alapján a Kenyérmezői-patak, a Kis-Duna-ág és a Duna esztergomi szakasza már nem tartalmazott sem PCB-t, sem dioxint. Közlésük szerint a két szennyezésnek semmi köze nem volt egymáshoz, és valószínűleg a második szennyezés nem is érte el a 4,9 km-re lévő Dunát.

Források, jegyzetek

  • Dorogi lexikon A–Zs. Szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. Dorog: Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság. 2000. ISBN 963-00-4973-2  
  1. ↑ Dorogi lexikon p. 136
  2. ↑ Tittmann János: Dorog 20 éve város, p. 31, Dorog Város Kulturális Közalapítványa, 2004, ISBN 963-214-771-5
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kenyérmezői-patak&oldid=21105236”