„Erdélyi országgyűlés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''erdélyi országgyűlés''' az [[Erdélyi Fejedelemség]] magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlése volt 1527–1867 között, |
Az '''erdélyi országgyűlés''' az [[Erdélyi Fejedelemség]] magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlése volt 1527–1867 között, amelyet a [[erdélyi fejedelem|fejedelem]] hívott össze. |
||
== Összetétele == |
== Összetétele == |
||
A lap 2017. augusztus 31., 11:11-kori változata
Az erdélyi országgyűlés az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlése volt 1527–1867 között, amelyet a fejedelem hívott össze.
Összetétele
Működése
Helyszínei
Az országgyűlésnek nem volt állandó helyszíne; a leggyakrabban Gyulafehérváron (131), Kolozsváron (76), Nagyszebenben (47), Tordán (41), Marosvásárhelyen (21), Medgyesen (20), Fogarason (18), illetve Segesváron (16) tartották. További helyszínek: Szászsebes, Radnót, Nagyenyed (7), Beszterce (6), Nagysink (4), Gyalu és Apahida (2). Egy-egy alkalommal tartottak országgyűlést Szászkézden, Székelyudvarhelyen, Görgényszentimrén, Lécfalván, Balázsfalván, Ebesfalván, Szászrégenben, Nagyselyken, Kolozsmonostoron, Brassóban, Berethalmon, Váradon, Kisselyken, Nyárádszeredán is.
Források
- Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997.
- Az országgyűlések. In Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690. Budapest: Akadémiai. 1980. 396–405. o. ISBN 963-05-2327-2