„Tumen (folyó)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
részben fordítás |
legyenek inkább pontosak az információk |
||
76. sor: | 76. sor: | ||
A folyó a {{koreai|Baekdu|Pektu}}-hegynél ered, mint az [[Jalu (határfolyó)|Amnok]] folyó, ami szintén Észak-Korea egyik határfolyója. A folyó a kínai [[Csilin|{{kínai|Jilin|Csilin}}]] tartomány déli végénél és az észak-koreai [[Rjanggang|{{koreai|Ryanggang|Rjanggang}}]] és [[Észak-Hamgjong|Észak-{{koreai|Hamgyeong|Hamjong}}]] tartomány északi határánál folyik, majd 17 km-en át Oroszország és Észak-Korea határfolyója. A [[Japán-tenger]]be (más néven: ''Keleti-tenger'') ömlik.<ref name=":0">Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 103. oldal. ISBN 978-963-352-815-0</ref> Hosszúsága 549 km<ref name=":2" />, [[vízgyűjtő terület]]e 10 513 km<sup>2</sup>.<ref name=":1">[https://www.britannica.com/place/Tumen-River/ Tumen] (Hozzáférés: 2016. július 13.) Encyclopædia Britannica</ref> |
A folyó a {{koreai|Baekdu|Pektu}}-hegynél ered, mint az [[Jalu (határfolyó)|Amnok]] folyó, ami szintén Észak-Korea egyik határfolyója. A folyó a kínai [[Csilin|{{kínai|Jilin|Csilin}}]] tartomány déli végénél és az észak-koreai [[Rjanggang|{{koreai|Ryanggang|Rjanggang}}]] és [[Észak-Hamgjong|Észak-{{koreai|Hamgyeong|Hamjong}}]] tartomány északi határánál folyik, majd 17 km-en át Oroszország és Észak-Korea határfolyója. A [[Japán-tenger]]be (más néven: ''Keleti-tenger'') ömlik.<ref name=":0">Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 103. oldal. ISBN 978-963-352-815-0</ref> Hosszúsága 549 km<ref name=":2" />, [[vízgyűjtő terület]]e 10 513 km<sup>2</sup>.<ref name=":1">[https://www.britannica.com/place/Tumen-River/ Tumen] (Hozzáférés: 2016. július 13.) Encyclopædia Britannica</ref> |
||
== Nevének eredete == |
|||
[[Fájl:Border stone china-corea.jpg|bélyegkép|A Kína és Észak-Korea határa Csilinnél]] |
[[Fájl:Border stone china-corea.jpg|bélyegkép|A Kína és Észak-Korea határa Csilinnél]] |
||
A folyó neve [[Mongol nyelv|mongolul]] ''tümen'', vagyis a tízezer szóból származik.<ref>{{Cite web|url=http://arsiv.sabah.com.tr/2003/10/09/p02.html|title=SABAH - Türkiye'nin en iyi gazetesi|accessdate=2016-07-13|work=arsiv.sabah.com.tr}}</ref> A folyó orosz neve ''Tumannaja'' vagyis szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy ködös. |
|||
== Történelem == |
== Történelem == |
A lap 2016. december 23., 22:11-kori változata
Tumen | |
Közigazgatás | |
Országok | Észak-Korea, Kína, Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 549 km |
Vízgyűjtő terület |
|
é. sz. 41° 58′ 10″, k. h. 128° 10′ 56″ | |
Torkolat | Japán-tenger |
é. sz. 42° 17′ 40″, k. h. 130° 41′ 47″ | |
Elhelyezkedése | |
Tumen elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tumen témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Átírási segédlet | |
Tumen | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 圖們江 |
Egyszerűsített kínai | 图们江 |
Mandarin pinjin | Túmen Jiāng |
Wade–Giles | T'u-man-chiang |
Magyaros | Tumen csiang |
Koreai átírás | |
Hangul | 두만강 |
Handzsa | 豆滿江 |
McCune–Reischauer | Tuman'gang |
Átdolgozott | Dumangang |
Magyaros | Tumangang |
A Tumen egy folyó Ázsiában, Észak-Korea határfolyója, ami a Pektu ( )-hegynél ered és a Japán-tengerbe ömlik. Hosszúsága 549 km[1] és Kínát, Észak-Koreát és Oroszországot érinti.[2]
A Tumen folyót, mint határfolyót erősen őrzi az észak-koreai fél, különösen az oroszokkal közös határon.[3] A turisták által gyakran látogatott hely, mégis a folyómenti gyárak miatt nagyon szennyezett.[4]
Folyása
A folyó a Pektu ( )-hegynél ered, mint az Amnok folyó, ami szintén Észak-Korea egyik határfolyója. A folyó a kínai Csilin ( ) tartomány déli végénél és az észak-koreai Rjanggang ( ) és Észak-Hamjong ( ) tartomány északi határánál folyik, majd 17 km-en át Oroszország és Észak-Korea határfolyója. A Japán-tengerbe (más néven: Keleti-tenger) ömlik.[2] Hosszúsága 549 km[1], vízgyűjtő területe 10 513 km2.[5]
Történelem
1938-ban a japánok egy hidat építettek Korea és Mandzsukuo összeköttetése céljából.
1990-ben Észak-Korea és Oroszország megállapodott, hogy a közös határuk a folyó közepén húzódik, emiatt Észak-Korea elvesztett egy szigetet, melynek Noktundo ( ) volt a neve. Dél-Korea ezt nem volt hajlandó elismerni és követelte, hogy adják vissza a szigetet.[6]
1995-ben a Kína, Mongólia, Oroszország és Dél-Korea három egyezményt kötött a Tumen Gazdaság Fejlesztési Terület létrehozása céljából, melynek keretében fejlesztik a turizmust is.[7]
Illegális átkelések
Az észak-koreai nagy éhínség során sokan menekültek a folyón át Kínába, mivel a Jalu ( )-folyó szigorúbban volt őrizve és mélyebb is volt, ugyanakkor télen befagyott, de voltak olyan helyek, ahol szárazon is át lehetett gyalogolni. Voltak olyan esetek is, mikor határőrök is elmenekültek.[8] A disszidensek gyakran évekig készülődnek a tökéletes alkalomra várva, mivel számolni kell az időjárással, határőrséggel, az élelemmel és a kínai rendőrökkel.[9]
Az észak-koreai határőrök Kínába járnak át élelmet és egyéb hiánycikkeket lopni.[10]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tumen River című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ a b Orosz Vízügyek. textual.ru. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ a b Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 103. oldal. ISBN 978-963-352-815-0
- ↑ New York Times (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ Tourism, Biodiversity and Sustainable Development: Assessing tourism : impacts in Asia and Pacific. 2004–01–01. ISBN 9788182050365 Hozzáférés: 2016. július 13.
- ↑ Tumen (Hozzáférés: 2016. július 13.) Encyclopædia Britannica
- ↑ Иванов А.Ю. — «Проблема острова Ноктундо в средствах массовой информации Южной Кореи» | Центр изучения международных отношений в Азиатско-Тихоокеанском регионе. ru.apircenter.org. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ Administrator: Tumen River Area Development Program. www.neat.org.ph. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ Barbara Demick (2009): Nincs mit irigyelnünk a világtól 272. o.
- ↑ Barbara Demick (2009): Nincs mit irigyelnünk a világtól 271. o.
- ↑ News, Bloomberg: North Koreans Walk Across Frozen Border River to Murder Chinese. Bloomberg.com. (Hozzáférés: 2016. július 13.)