„Tumen (folyó)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
részben fordítás
legyenek inkább pontosak az információk
76. sor: 76. sor:
A folyó a {{koreai|Baekdu|Pektu}}-hegynél ered, mint az [[Jalu (határfolyó)|Amnok]] folyó, ami szintén Észak-Korea egyik határfolyója. A folyó a kínai [[Csilin|{{kínai|Jilin|Csilin}}]] tartomány déli végénél és az észak-koreai [[Rjanggang|{{koreai|Ryanggang|Rjanggang}}]] és [[Észak-Hamgjong|Észak-{{koreai|Hamgyeong|Hamjong}}]] tartomány északi határánál folyik, majd 17 km-en át Oroszország és Észak-Korea határfolyója. A [[Japán-tenger]]be (más néven: ''Keleti-tenger'') ömlik.<ref name=":0">Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 103. oldal. ISBN 978-963-352-815-0</ref> Hosszúsága 549 km<ref name=":2" />, [[vízgyűjtő terület]]e 10&nbsp;513 km<sup>2</sup>.<ref name=":1">[https://www.britannica.com/place/Tumen-River/ Tumen] (Hozzáférés: 2016. július 13.) Encyclopædia Britannica</ref>
A folyó a {{koreai|Baekdu|Pektu}}-hegynél ered, mint az [[Jalu (határfolyó)|Amnok]] folyó, ami szintén Észak-Korea egyik határfolyója. A folyó a kínai [[Csilin|{{kínai|Jilin|Csilin}}]] tartomány déli végénél és az észak-koreai [[Rjanggang|{{koreai|Ryanggang|Rjanggang}}]] és [[Észak-Hamgjong|Észak-{{koreai|Hamgyeong|Hamjong}}]] tartomány északi határánál folyik, majd 17 km-en át Oroszország és Észak-Korea határfolyója. A [[Japán-tenger]]be (más néven: ''Keleti-tenger'') ömlik.<ref name=":0">Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 103. oldal. ISBN 978-963-352-815-0</ref> Hosszúsága 549 km<ref name=":2" />, [[vízgyűjtő terület]]e 10&nbsp;513 km<sup>2</sup>.<ref name=":1">[https://www.britannica.com/place/Tumen-River/ Tumen] (Hozzáférés: 2016. július 13.) Encyclopædia Britannica</ref>


== Nevének eredete ==
[[Fájl:Border stone china-corea.jpg|bélyegkép|A Kína és Észak-Korea határa Csilinnél]]
[[Fájl:Border stone china-corea.jpg|bélyegkép|A Kína és Észak-Korea határa Csilinnél]]
A folyó neve [[Mongol nyelv|mongolul]] ''tümen'', vagyis a tízezer szóból származik.<ref>{{Cite web|url=http://arsiv.sabah.com.tr/2003/10/09/p02.html|title=SABAH - Türkiye'nin en iyi gazetesi|accessdate=2016-07-13|work=arsiv.sabah.com.tr}}</ref> A folyó orosz neve ''Tumannaja'' vagyis szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy ködös.


== Történelem ==
== Történelem ==

A lap 2016. december 23., 22:11-kori változata

Tumen
Közigazgatás
Országok Észak-Korea,  Kína,  Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz549 km
Vízgyűjtő terület
  • 41 200
  • 10 513
km²
é. sz. 41° 58′ 10″, k. h. 128° 10′ 56″
TorkolatJapán-tenger
é. sz. 42° 17′ 40″, k. h. 130° 41′ 47″
Elhelyezkedése
Térkép
Tumen elhelyezkedése
Tumen elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Tumen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Átírási segédlet
Tumen
Kínai átírás
Hagyományos kínai圖們江
Egyszerűsített kínai图们江
Mandarin pinjinTúmen Jiāng
Wade–GilesT'u-man-chiang
MagyarosTumen csiang
Koreai átírás
Hangul두만강
Handzsa豆滿江
McCune–ReischauerTuman'gang
ÁtdolgozottDumangang
MagyarosTumangang

A Tumen egy folyó Ázsiában, Észak-Korea határfolyója, ami a Pektu-hegynél ered és a Japán-tengerbe ömlik. Hosszúsága 549 km[1] és Kínát, Észak-Koreát és Oroszországot érinti.[2]

A Tumen folyót, mint határfolyót erősen őrzi az észak-koreai fél, különösen az oroszokkal közös határon.[3] A turisták által gyakran látogatott hely, mégis a folyómenti gyárak miatt nagyon szennyezett.[4]

Folyása

A folyó a Pektu-hegynél ered, mint az Amnok folyó, ami szintén Észak-Korea egyik határfolyója. A folyó a kínai Csilin tartomány déli végénél és az észak-koreai Rjanggang és Észak-Hamjong tartomány északi határánál folyik, majd 17 km-en át Oroszország és Észak-Korea határfolyója. A Japán-tengerbe (más néven: Keleti-tenger) ömlik.[2] Hosszúsága 549 km[1], vízgyűjtő területe 10 513 km2.[5]

A Kína és Észak-Korea határa Csilinnél

Történelem

1938-ban a japánok egy hidat építettek Korea és Mandzsukuo összeköttetése céljából.

1990-ben Észak-Korea és Oroszország megállapodott, hogy a közös határuk a folyó közepén húzódik, emiatt Észak-Korea elvesztett egy szigetet, melynek Noktundo volt a neve. Dél-Korea ezt nem volt hajlandó elismerni és követelte, hogy adják vissza a szigetet.[6]

1995-ben a Kína, Mongólia, Oroszország és Dél-Korea három egyezményt kötött a Tumen Gazdaság Fejlesztési Terület létrehozása céljából, melynek keretében fejlesztik a turizmust is.[7]

Illegális átkelések

Az észak-koreai nagy éhínség során sokan menekültek a folyón át Kínába, mivel a Jalu-folyó szigorúbban volt őrizve és mélyebb is volt, ugyanakkor télen befagyott, de voltak olyan helyek, ahol szárazon is át lehetett gyalogolni. Voltak olyan esetek is, mikor határőrök is elmenekültek.[8] A disszidensek gyakran évekig készülődnek a tökéletes alkalomra várva, mivel számolni kell az időjárással, határőrséggel, az élelemmel és a kínai rendőrökkel.[9]

Az észak-koreai határőrök Kínába járnak át élelmet és egyéb hiánycikkeket lopni.[10]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tumen River című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. a b Orosz Vízügyek. textual.ru. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
  2. a b Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 103. oldal. ISBN 978-963-352-815-0
  3. New York Times (Hozzáférés: 2016. július 13.)
  4. Tourism, Biodiversity and Sustainable Development: Assessing tourism : impacts in Asia and Pacific. 2004–01–01. ISBN 9788182050365 Hozzáférés: 2016. július 13.  
  5. Tumen (Hozzáférés: 2016. július 13.) Encyclopædia Britannica
  6. Иванов А.Ю. — «Проблема острова Ноктундо в средствах массовой информации Южной Кореи» | Центр изучения международных отношений в Азиатско-Тихоокеанском регионе. ru.apircenter.org. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
  7. Administrator: Tumen River Area Development Program. www.neat.org.ph. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
  8. Barbara Demick (2009): Nincs mit irigyelnünk a világtól 272. o.
  9. Barbara Demick (2009): Nincs mit irigyelnünk a világtól 271. o.
  10. News, Bloomberg: North Koreans Walk Across Frozen Border River to Murder Chinese. Bloomberg.com. (Hozzáférés: 2016. július 13.)