„Stadtbahn (Bécs)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
29. sor: | 29. sor: | ||
[[File:Straßenbahnmuseum20.JPG|bélyegkép|250px|Egy '''N''' típusú motorkocsi a közlekedési múzeumban]] |
[[File:Straßenbahnmuseum20.JPG|bélyegkép|250px|Egy '''N''' típusú motorkocsi a közlekedési múzeumban]] |
||
[[File:Stadtbahnnetz Wien 1937.jpg|bélyegkép|250px|Az elektromos Stadtbahn térképe]] |
[[File:Stadtbahnnetz Wien 1937.jpg|bélyegkép|250px|Az elektromos Stadtbahn térképe]] |
||
[[File:043L14080878 Typ N1 2895, Brücke über Wienfluß 08.08.1978.jpg|bélyegkép|250px|'''N<sub>1</sub>''' típusú szerelvény a Wien folyó felett. Ez a szakasz ma az |
[[File:043L14080878 Typ N1 2895, Brücke über Wienfluß 08.08.1978.jpg|bélyegkép|250px|'''N<sub>1</sub>''' típusú szerelvény a Wien folyó felett. Ez a szakasz ma az [[U4 (Bécs)|U4-es vonalhoz]] tartozik]] |
||
[[File:Wien-wvb-stadtbahnlinie-wd-n1-572446.jpg|bélyegkép|250px|1974. Ekkor még mindenhol Stadtbahn járt, ám az első metrókocsik már megérkeztek, melyek a háttérben láthatóak]] |
[[File:Wien-wvb-stadtbahnlinie-wd-n1-572446.jpg|bélyegkép|250px|1974. Ekkor még mindenhol Stadtbahn járt, ám az első metrókocsik már megérkeztek, melyek a háttérben láthatóak]] |
||
[[File:063R30121279 Haltestelle Karlsplatz, umsteigen von der Stadtbahn Typ N1 2904, zur U Bahn U 4 12.12.1979.jpg|bélyegkép|250px|1979. Ekkor a ''Karlsplatz ↔ Heiligenstadt'' szakasz már át lett alakítva metróvá, de a ''Karlsplatz ↔ Hütteldorf'' szakaszon még Stadtbahn járt. Az utasok Karlsplatzon szállhattak át a metró és a Stadtbahn között]] |
[[File:063R30121279 Haltestelle Karlsplatz, umsteigen von der Stadtbahn Typ N1 2904, zur U Bahn U 4 12.12.1979.jpg|bélyegkép|250px|1979. Ekkor a ''Karlsplatz ↔ Heiligenstadt'' szakasz már át lett alakítva metróvá, de a ''Karlsplatz ↔ Hütteldorf'' szakaszon még Stadtbahn járt. Az utasok Karlsplatzon szállhattak át a metró és a Stadtbahn között]] |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
[[File:U4 Stadtpark5.JPG|bélyegkép|250px|Az állomások nagy része megőrizte eredeti formáját, és sokuk műemlékvédelem alatt áll. Ez éppen a Stadtpark]] |
[[File:U4 Stadtpark5.JPG|bélyegkép|250px|Az állomások nagy része megőrizte eredeti formáját, és sokuk műemlékvédelem alatt áll. Ez éppen a Stadtpark]] |
||
[[File:Vorortelinie Ottakring Zug nach Handelskai.jpg|bélyegkép|250px|Az egykori Stadtbahn-megálló, Ottakring, mely ma az S-Bahnt szolgálja és műemlékvédelem alatt áll]] |
[[File:Vorortelinie Ottakring Zug nach Handelskai.jpg|bélyegkép|250px|Az egykori Stadtbahn-megálló, Ottakring, mely ma az S-Bahnt szolgálja és műemlékvédelem alatt áll]] |
||
A [[bécs]]i '''Stadtbahn''' ''(magyar fordításban: bécsi városi vasút) ''egy várososon belüli vasút volt, mely ezen a néven 1898 és 1989 között üzemelt. A hálózatot Otto Wagner tervezte meg a kor stílusának megfelelően. Ezt a hálózatot eredetileg Bécs közlekedésének szerves részeként képzelték el, azonban a hálózat nem hozta az elképzelt sikereket. A vonal ma már nem üzemel, de az építményei ma is állnak, és főleg |
A [[bécs]]i '''Stadtbahn''' ''(magyar fordításban: bécsi városi vasút) ''egy várososon belüli vasút volt, mely ezen a néven 1898 és 1989 között üzemelt. A hálózatot Otto Wagner tervezte meg a kor stílusának megfelelően. Ezt a hálózatot eredetileg Bécs közlekedésének szerves részeként képzelték el, azonban a hálózat nem hozta az elképzelt sikereket. A vonal ma már nem üzemel, de az építményei ma is állnak, és főleg a [[U4 (Bécs)|4-es]] és [[U6 (Bécs)|6-os jelzésű]] metrókat és az {{IkonBécs|S45}}-ös S-bahn-t szolgálják. Jellegzetes állomásai közül néhányat átalakítottak, de sok megmaradt eredeti formájában. Ilyen például [[Schönbrunn (metróállomás)|Schönbrunn]], mely 1898 óta nem változtatott formáján, de használaton kívül [[Karlsplatz (metróállomás)|Karlsplatz állomás]] lejárata is megmaradt. |
||
== A gőzüzemű Stadtbahn == |
== A gőzüzemű Stadtbahn == |
||
124. sor: | 124. sor: | ||
=== Metróvá alakulás === |
=== Metróvá alakulás === |
||
A Stadtbahnt fokozatosan alakították át metróvá. Először a Heiligenstadt – Friedensbrücke szakasznál teszt jelleggel kiépítették a harmadik sínt és az állomásokat is átalakították. Ez volt az első igazi metró Bécsben, és mivel akkor még nem létezett Spitelau állomás, a vonalon összesen 2 állomás volt, Heiligenstadt és Friedensbrücke. A szakasz 1976. május 8-a óta szállít utasokat. A metróvá történő átalakítás sikeres volt, így elkezdték a Stadtbahn további részét átalakítani metróvá. Ez Friedensbrücke állomástól Schottenringig tartott. Ezen új szakaszt 1978. április 3-a óta vehetik igénybe az utasok. A következő metrófejlesztés az |
A Stadtbahnt fokozatosan alakították át metróvá. Először a Heiligenstadt – Friedensbrücke szakasznál teszt jelleggel kiépítették a harmadik sínt és az állomásokat is átalakították. Ez volt az első igazi metró Bécsben, és mivel akkor még nem létezett Spitelau állomás, a vonalon összesen 2 állomás volt, Heiligenstadt és Friedensbrücke. A szakasz 1976. május 8-a óta szállít utasokat. A metróvá történő átalakítás sikeres volt, így elkezdték a Stadtbahn további részét átalakítani metróvá. Ez Friedensbrücke állomástól Schottenringig tartott. Ezen új szakaszt 1978. április 3-a óta vehetik igénybe az utasok. A következő metrófejlesztés az [[U1 (Bécs)|U1 metróvonal]] megépülése volt, mely a Reumannplatztól a Karlsplatzig tartott. 1978. augusztus 15-e a Stadtbahn újabb visszaszorítását hozta, mely a Schottenringtől a Karlsplatzig tartott. Ezzel a hosszabbítással jött létre az első bécsi metrócsomópont, a Karlsplatz. Később átépült metróvá a Karlsplatz–Meidling Hauptstraße, Meidling Hauptstraße–Hietzing és Hietzing–Hütteldorf szakasz is. |
||
1985. április 15-én megszüntették a Meidling Hauptstraße–Gumpendorfer Straße közötti Stadtbahnt, Meidling Hauptstraße megálló innentől kezdve veszített forgalmából. |
1985. április 15-én megszüntették a Meidling Hauptstraße–Gumpendorfer Straße közötti Stadtbahnt, Meidling Hauptstraße megálló innentől kezdve veszített forgalmából. |
||
1989. október 7-én a Stadtbahn végleg megszűnt. Ekkor adták át a még üzemelő vonalak felhasználásával |
1989. október 7-én a Stadtbahn végleg megszűnt. Ekkor adták át a még üzemelő vonalak felhasználásával a [[U6 (Bécs)|6-os metrót]]. A régi Stadtbahn pályáját metró átadásával egyúttal déli irányba hosszabbodott, a 4-es metrót az újonnan épített [[Längenfeldgasse (metróállomás)|Längenfeldgasse]] állomásnál metszve Philadelphiabrücke állomásig hosszabbodott a 6-os metró. Längenfeldgasse állomás kiépülte sok változást hozott, mivel az egykori Wientallinie-be kellett beszuszakolni egy megállót, így Margaretengürtel és Meidling Hauptstraße állomások között komolyabban módosítani kellett az U4-es vonalát. |
||
A 6-os metrónál nem építettek ki harmadik |
A 6-os metrónál nem építettek ki [[harmadik sín]]t, az áramellátást továbbra is [[felsővezeték]]kel oldják meg. Változatattak viszont a jelzési rendszeren, felújították a hidakat és itt is áttértek a jobb oldali közlekedésre. |
||
{| class="wikitable" |
{| class="wikitable" |
A lap 2016. augusztus 7., 13:44-kori változata
Stadtbahn | |
Az eredeti Stadtbahn megnyitása egy képeslapon | |
Adatok | |
Ország | Ausztria |
Helyszín | Bécs |
Típus | metró |
Átadás | 1898 |
Megszűnés éve | 1989 |
Vonal hossza | 38,8 km |
Utódja | bécsi metró |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Üzemeltető | |
Tulajdonos | Wiener Linien |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 11′ 50″, k. h. 16° 20′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 50″, k. h. 16° 20′ 21″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Stadtbahn témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A bécsi Stadtbahn (magyar fordításban: bécsi városi vasút) egy várososon belüli vasút volt, mely ezen a néven 1898 és 1989 között üzemelt. A hálózatot Otto Wagner tervezte meg a kor stílusának megfelelően. Ezt a hálózatot eredetileg Bécs közlekedésének szerves részeként képzelték el, azonban a hálózat nem hozta az elképzelt sikereket. A vonal ma már nem üzemel, de az építményei ma is állnak, és főleg a 4-es és 6-os jelzésű metrókat és az S 45 -ös S-bahn-t szolgálják. Jellegzetes állomásai közül néhányat átalakítottak, de sok megmaradt eredeti formájában. Ilyen például Schönbrunn, mely 1898 óta nem változtatott formáján, de használaton kívül Karlsplatz állomás lejárata is megmaradt.
A gőzüzemű Stadtbahn
Eredetileg a Stadtbahn gőzüzem számára készült. Ekkor még összeköttetésben állt a normál vasúttal, sőt, az üzemeltetést is az osztrák vasúttársaság végezte. 1890-től kezdték el kiépíteni a hálózatot, amelyhez az állam 87,5%-kal, Bécs városa 7,5%-kal, Alsó-Ausztria tartomány pedig 5%-kal járult hozzá.
Volt két vonal, ami csak tervek szintjén készült el, de végül nem épült meg. Ezeken a szakaszok a Donaustadtlinie (a Praternsterntől a Reichsbrücke irányában), illetve a Ringlinie, ami a Karlstplatzól a Schottentoron át a Donaukanalliniéig vezetett volna.
Megnyitás | Viszonyaltnév | Pályaszakasz |
---|---|---|
1898. május 11. | Vorortelinie | Hütteldorf-Hacking – Heiligenstadt |
1898. június 1. | Wientallinie (felső szakasz) | Hütteldorf-Hacking – Meidling Hauptstraße |
1898. június 1. | Gürtellinie | Meidling Hauptstraße – Heiligenstadt |
1899. június 30. | Wientallinie (alsó szakasz) | Meidling Hauptstraße – Hauptzollamt |
1901. augusztus 6. | Donaukanallinie | Hauptzollamt – Heiligenstadt |
1901. augusztus 6. | Verbindungsbogen | Brigittabrücke – Nußdorfer Straße |
A teljes hálózat kiépülte után azonban nem következett be a várva várt siker. Az utasok nem vették színesen igénybe a Stadtbahnt. Ennek elsődleges oka volt, hogy a járatok nem érintették a belvárost, így sokaknak nem volt értelme felszállni rá. További hibái voltak még, hogy az amúgy drága díjszabás nem volt kompatibilis a többi villamosjárattal, melyek egyébként kisebb menetidővel tették meg a távolságot. Az alacsony jegyárbevétel miatt az üzemeltetés erősen veszteséges volt. Az első világháború gazdasági következményei miatt pedig drága mulatságának tűnt, ezért a közlekedést 1918. december 8-án leállították. A vonatokat a háborús helyzet lezárása után 1922. június elsején indították újra. A népszerűség azonban nem javult, így az állami vasúttársaság abbahagyta az üzemeltetését a Wientallinie, a Donaukanallinie és a Gürtellinie vonalaknak, helyére Bécs városa lépett.
Az elektromos Stadtbahn
A Wientallinie, Donaukanallinie és Gürtellinie vonalakat 1924. március 13-ától Bécs városa üzemeltette. Hamar megkezdték a villamosítást is. A hálózat ezután nevet is változtatott, innentől kezdve Wiener Elektrische Stadtbahn-nak (Bécsi Elektromos Városi Vasútnak) hívták a vonalakat. A menetjegyeket a villamosokon is elfogadták, így az új elektromos Stadtbahn gyorsan népszerű lett. A vonalra új szerelvények is érkeztek. Ezek az N, n, n1 típusú járművek voltak. Ezen járművek képesek voltak villamospályán is közlekedni. Ezt a tulajdonságukat főleg a 18G járaton használták ki, amely Heiligenstadtból indulva a Gürtellinién haladva a Gumpendorfer Straße magállónál a villamoshálózatra áttérve a 18-as villamosvonalon a Südbahnhofig közlekedett.
A jobb utastájékoztatás érdekében 1926-tól a viszonylatok betűjelzést kaptak, mely a vonal nevének kezdőbetűjéből állt. Amennyiben egy járat egyik vonalról áttért a másikra, mindkét vonal kezdőbetűjét megkapta.
Dátum | Viszonyaltnév | Pályaszakasz |
---|---|---|
1925. június 3. | Wientallinie (felső szakasz) | Hütteldorf-Hacking – Meidling Hauptstraße |
1925. június 3. | Gürtellinie | Meidling Hauptstraße – Alser Straße |
1925. július 22. | Gürtellinie | Alser Straße – Heiligenstadt |
1925. szeptember 7. | Wientallinie (alsó szakasz) | Meidling Hauptstraße – Hauptzollamt |
1925. október 20. | Donaukanallinie | Hauptzollamt – Heiligenstadt |
1925. október 20. | Verbindungsbogen | Friedensbrücke – Nußdorfer Straße |
A második világháború az elsőhöz hasonlóan szintén a hálózat leállítását hozta. A legnagyobb károkat Heiligenstadt környéke szenvedte el. A heiligenstadti szakaszokat csak 1954. szeptember 18-án nyitották meg újra, így innentől a vonatok ismét a teljes vonalon jártak. Ekkora tehető az új járművek beszerzése is, mely a régi, már több, mint 20 éves kocsikat váltotta le. Az új járművek az N1 típusú motor- és az n2 típusú pótkocsik voltak.
Ezeket az új járműveket csak az 1980-as években kezdték el lecserélni az E6 tíousú motor- és c6 típusú pótkocsikra. Érdekesség, hogy az ekkor új járművek a Stadbahn megszűnése után egy kisebb átalakítás után a 6-os metrón közlekedtek egészen 2008-ig.[1]
A Stadtbahn átalakulása
A Stadtbahn fokozatosan szűnt meg, helyére főleg az U4-es és U6-os metrók, valamint az S45-ös S-Bahn került. Azonban a Stadtbahn jellegzetességei megmaradtak. Ilyenek az állomások, melyek közül sok műemléknek van nyilvánítva, de a hidak nagy része is épségen megmaradt.
Metróvá alakulás
A Stadtbahnt fokozatosan alakították át metróvá. Először a Heiligenstadt – Friedensbrücke szakasznál teszt jelleggel kiépítették a harmadik sínt és az állomásokat is átalakították. Ez volt az első igazi metró Bécsben, és mivel akkor még nem létezett Spitelau állomás, a vonalon összesen 2 állomás volt, Heiligenstadt és Friedensbrücke. A szakasz 1976. május 8-a óta szállít utasokat. A metróvá történő átalakítás sikeres volt, így elkezdték a Stadtbahn további részét átalakítani metróvá. Ez Friedensbrücke állomástól Schottenringig tartott. Ezen új szakaszt 1978. április 3-a óta vehetik igénybe az utasok. A következő metrófejlesztés az U1 metróvonal megépülése volt, mely a Reumannplatztól a Karlsplatzig tartott. 1978. augusztus 15-e a Stadtbahn újabb visszaszorítását hozta, mely a Schottenringtől a Karlsplatzig tartott. Ezzel a hosszabbítással jött létre az első bécsi metrócsomópont, a Karlsplatz. Később átépült metróvá a Karlsplatz–Meidling Hauptstraße, Meidling Hauptstraße–Hietzing és Hietzing–Hütteldorf szakasz is.
1985. április 15-én megszüntették a Meidling Hauptstraße–Gumpendorfer Straße közötti Stadtbahnt, Meidling Hauptstraße megálló innentől kezdve veszített forgalmából.
1989. október 7-én a Stadtbahn végleg megszűnt. Ekkor adták át a még üzemelő vonalak felhasználásával a 6-os metrót. A régi Stadtbahn pályáját metró átadásával egyúttal déli irányba hosszabbodott, a 4-es metrót az újonnan épített Längenfeldgasse állomásnál metszve Philadelphiabrücke állomásig hosszabbodott a 6-os metró. Längenfeldgasse állomás kiépülte sok változást hozott, mivel az egykori Wientallinie-be kellett beszuszakolni egy megállót, így Margaretengürtel és Meidling Hauptstraße állomások között komolyabban módosítani kellett az U4-es vonalát.
A 6-os metrónál nem építettek ki harmadik sínt, az áramellátást továbbra is felsővezetékkel oldják meg. Változatattak viszont a jelzési rendszeren, felújították a hidakat és itt is áttértek a jobb oldali közlekedésre.
S-Bahn-ná alakulás
S-Bahn-ná a Vorortelinie alakult át, melynek üzemeltetéséről nem mondott le az osztrák vasúttársaság, azonban nem Stadtbahnként üzemeltették, főleg teherszállításra használták. Az 1918-ban ismét elkezdtek embereket szállítani, ám ez nem volt megtérülő, így 1932-ben leállították. Egy vágányt felszedtek, az Unterdöbling, Oberdöbling, Breitensee és Baumgarten állomásokat bezárták, és a vonalat a továbbiakban csak teherforgalomra használták. A növekvő utasigények miatt az 1980-as években a vonalat ismét megnyitották a személyforgalom számára, amelyhez kétvágányossá bővítették a hálózatot. Ezt a vonalat ekkor másodszor kétvágányosították. Az Oberdöbling és Breitensee állomásokat ismét megnyitották, és egy új állomást is létesítettek Krottenbachstraße néven. A személyforgalom 1987. május 31-én indult meg, S 45 -ös számmal a vonatok immár a bécsi S-Bahn hálózat részét képezték.
Galéria
-
1978, N motorkocsi a 18G járat villamospályán haladó részén
-
N1 és N2 járművek Schönbrunn közelében
-
Längenfeldgasse állomás megléte előtt az eredeti pálya háttérben látható híd alatt vezetett
-
A híd a gőzüzemű vasútnak épült, ma a 6-os metró használja
-
Az eredeti Stadtbahn útvonalat néha módosították...
-
...így kisebb-nagyobb szakaszok használaton kívül állnak
-
N1 motorkocsi a közlekedési múzeumban
-
Alser Straße metróállomás is megőrizte eredeti kinézetét
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Stadtbahn Wien című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Forrás
- iho.hu (magyarul)
- homepage.univie.ac.at, A hálózat története (németül)
- Otto Wagners Stadtbahn wurde heuer 100 Jahre alt (németül)