„Stadtbahn (Bécs)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
29. sor: 29. sor:
[[File:Straßenbahnmuseum20.JPG|bélyegkép|250px|Egy '''N''' típusú motorkocsi a közlekedési múzeumban]]
[[File:Straßenbahnmuseum20.JPG|bélyegkép|250px|Egy '''N''' típusú motorkocsi a közlekedési múzeumban]]
[[File:Stadtbahnnetz Wien 1937.jpg|bélyegkép|250px|Az elektromos Stadtbahn térképe]]
[[File:Stadtbahnnetz Wien 1937.jpg|bélyegkép|250px|Az elektromos Stadtbahn térképe]]
[[File:043L14080878 Typ N1 2895, Brücke über Wienfluß 08.08.1978.jpg|bélyegkép|250px|'''N<sub>1</sub>''' típusú szerelvény a Wien folyó felett. Ez a szakasz ma az {{IkonBécs|U4}}-es vonalhoz tartozik]]
[[File:043L14080878 Typ N1 2895, Brücke über Wienfluß 08.08.1978.jpg|bélyegkép|250px|'''N<sub>1</sub>''' típusú szerelvény a Wien folyó felett. Ez a szakasz ma az [[U4 (Bécs)|U4-es vonalhoz]] tartozik]]
[[File:Wien-wvb-stadtbahnlinie-wd-n1-572446.jpg|bélyegkép|250px|1974. Ekkor még mindenhol Stadtbahn járt, ám az első metrókocsik már megérkeztek, melyek a háttérben láthatóak]]
[[File:Wien-wvb-stadtbahnlinie-wd-n1-572446.jpg|bélyegkép|250px|1974. Ekkor még mindenhol Stadtbahn járt, ám az első metrókocsik már megérkeztek, melyek a háttérben láthatóak]]
[[File:063R30121279 Haltestelle Karlsplatz, umsteigen von der Stadtbahn Typ N1 2904, zur U Bahn U 4 12.12.1979.jpg|bélyegkép|250px|1979. Ekkor a ''Karlsplatz ↔ Heiligenstadt'' szakasz már át lett alakítva metróvá, de a ''Karlsplatz ↔ Hütteldorf'' szakaszon még Stadtbahn járt. Az utasok Karlsplatzon szállhattak át a metró és a Stadtbahn között]]
[[File:063R30121279 Haltestelle Karlsplatz, umsteigen von der Stadtbahn Typ N1 2904, zur U Bahn U 4 12.12.1979.jpg|bélyegkép|250px|1979. Ekkor a ''Karlsplatz ↔ Heiligenstadt'' szakasz már át lett alakítva metróvá, de a ''Karlsplatz ↔ Hütteldorf'' szakaszon még Stadtbahn járt. Az utasok Karlsplatzon szállhattak át a metró és a Stadtbahn között]]
36. sor: 36. sor:
[[File:U4 Stadtpark5.JPG|bélyegkép|250px|Az állomások nagy része megőrizte eredeti formáját, és sokuk műemlékvédelem alatt áll. Ez éppen a Stadtpark]]
[[File:U4 Stadtpark5.JPG|bélyegkép|250px|Az állomások nagy része megőrizte eredeti formáját, és sokuk műemlékvédelem alatt áll. Ez éppen a Stadtpark]]
[[File:Vorortelinie Ottakring Zug nach Handelskai.jpg|bélyegkép|250px|Az egykori Stadtbahn-megálló, Ottakring, mely ma az S-Bahnt szolgálja és műemlékvédelem alatt áll]]
[[File:Vorortelinie Ottakring Zug nach Handelskai.jpg|bélyegkép|250px|Az egykori Stadtbahn-megálló, Ottakring, mely ma az S-Bahnt szolgálja és műemlékvédelem alatt áll]]
A [[bécs]]i '''Stadtbahn''' ''(magyar fordításban: bécsi városi vasút) ''egy várososon belüli vasút volt, mely ezen a néven 1898 és 1989 között üzemelt. A hálózatot Otto Wagner tervezte meg a kor stílusának megfelelően. Ezt a hálózatot eredetileg Bécs közlekedésének szerves részeként képzelték el, azonban a hálózat nem hozta az elképzelt sikereket. A vonal ma már nem üzemel, de az építményei ma is állnak, és főleg az {{IkonBécs|U4|U4|U6}} jelzésű metrókat és az {{IkonBécs|S45}}-ös S-bahn-t szolgálják. Jellegzetes állomásai közül néhányat átalakítottak, de sok megmaradt eredeti formájában. Ilyen például [[Schönbrunn metróállomás|Schönbrunn]], mely 1898 óta nem változtatott formáján, de használaton kívül [[Karlsplatz metróállomás|Karlsplatz állomás]] lejárata is megmaradt.
A [[bécs]]i '''Stadtbahn''' ''(magyar fordításban: bécsi városi vasút) ''egy várososon belüli vasút volt, mely ezen a néven 1898 és 1989 között üzemelt. A hálózatot Otto Wagner tervezte meg a kor stílusának megfelelően. Ezt a hálózatot eredetileg Bécs közlekedésének szerves részeként képzelték el, azonban a hálózat nem hozta az elképzelt sikereket. A vonal ma már nem üzemel, de az építményei ma is állnak, és főleg a [[U4 (Bécs)|4-es]] és [[U6 (Bécs)|6-os jelzésű]] metrókat és az {{IkonBécs|S45}}-ös S-bahn-t szolgálják. Jellegzetes állomásai közül néhányat átalakítottak, de sok megmaradt eredeti formájában. Ilyen például [[Schönbrunn (metróállomás)|Schönbrunn]], mely 1898 óta nem változtatott formáján, de használaton kívül [[Karlsplatz (metróállomás)|Karlsplatz állomás]] lejárata is megmaradt.


== A gőzüzemű Stadtbahn ==
== A gőzüzemű Stadtbahn ==
124. sor: 124. sor:


=== Metróvá alakulás ===
=== Metróvá alakulás ===
A Stadtbahnt fokozatosan alakították át metróvá. Először a Heiligenstadt – Friedensbrücke szakasznál teszt jelleggel kiépítették a harmadik sínt és az állomásokat is átalakították. Ez volt az első igazi metró Bécsben, és mivel akkor még nem létezett Spitelau állomás, a vonalon összesen 2 állomás volt, Heiligenstadt és Friedensbrücke. A szakasz 1976. május 8-a óta szállít utasokat. A metróvá történő átalakítás sikeres volt, így elkezdték a Stadtbahn további részét átalakítani metróvá. Ez Friedensbrücke állomástól Schottenringig tartott. Ezen új szakaszt 1978. április 3-a óta vehetik igénybe az utasok. A következő metrófejlesztés az {{IkonBécs|U1}} vonal megépülése volt, mely a Reumannplatztól a Karlsplatzig tartott. 1978. augusztus 15-e a Stadtbahn újabb visszaszorítását hozta, mely a Schottenringtől a Karlsplatzig tartott. Ezzel a hosszabbítással jött létre az első bécsi metrócsomópont, a Karlsplatz. Később átépült metróvá a Karlsplatz–Meidling Hauptstraße, Meidling Hauptstraße–Hietzing és Hietzing–Hütteldorf szakasz is.
A Stadtbahnt fokozatosan alakították át metróvá. Először a Heiligenstadt – Friedensbrücke szakasznál teszt jelleggel kiépítették a harmadik sínt és az állomásokat is átalakították. Ez volt az első igazi metró Bécsben, és mivel akkor még nem létezett Spitelau állomás, a vonalon összesen 2 állomás volt, Heiligenstadt és Friedensbrücke. A szakasz 1976. május 8-a óta szállít utasokat. A metróvá történő átalakítás sikeres volt, így elkezdték a Stadtbahn további részét átalakítani metróvá. Ez Friedensbrücke állomástól Schottenringig tartott. Ezen új szakaszt 1978. április 3-a óta vehetik igénybe az utasok. A következő metrófejlesztés az [[U1 (Bécs)|U1 metróvonal]] megépülése volt, mely a Reumannplatztól a Karlsplatzig tartott. 1978. augusztus 15-e a Stadtbahn újabb visszaszorítását hozta, mely a Schottenringtől a Karlsplatzig tartott. Ezzel a hosszabbítással jött létre az első bécsi metrócsomópont, a Karlsplatz. Később átépült metróvá a Karlsplatz–Meidling Hauptstraße, Meidling Hauptstraße–Hietzing és Hietzing–Hütteldorf szakasz is.


1985. április 15-én megszüntették a Meidling Hauptstraße–Gumpendorfer Straße közötti Stadtbahnt, Meidling Hauptstraße megálló innentől kezdve veszített forgalmából.
1985. április 15-én megszüntették a Meidling Hauptstraße–Gumpendorfer Straße közötti Stadtbahnt, Meidling Hauptstraße megálló innentől kezdve veszített forgalmából.


1989. október 7-én a Stadtbahn végleg megszűnt. Ekkor adták át a még üzemelő vonalak felhasználásával az {{IkonBécs|U6}}-os metrót. Érdekesség, hogy ekkor északon a metrónak még két végállomása is volt, Heiligenstadt és Friedensbrücke. A legutolsó északi közös állomás Nußdorfer Straße volt. A metró azonban déli irányba hosszabbodott. A 4-es metrót az újonnan épített [[Längenfeldgasse metróállomás|Längenfeldgasse]] állomásnál metszve Philadelphiabrücke állomásig hosszabbodott a 6-os metró. Längenfeldgasse állomás kiépülte sok változást hozott, mivel az egykori Wientallinie-be kellett beszuszakolni egy megállót, így Margaretengürtel és Meidling Hauptstraße állomások között komolyabban módosítani kellett az U4-es vonalát.
1989. október 7-én a Stadtbahn végleg megszűnt. Ekkor adták át a még üzemelő vonalak felhasználásával a [[U6 (Bécs)|6-os metrót]]. A régi Stadtbahn pályáját metró átadásával egyúttal déli irányba hosszabbodott, a 4-es metrót az újonnan épített [[Längenfeldgasse (metróállomás)|Längenfeldgasse]] állomásnál metszve Philadelphiabrücke állomásig hosszabbodott a 6-os metró. Längenfeldgasse állomás kiépülte sok változást hozott, mivel az egykori Wientallinie-be kellett beszuszakolni egy megállót, így Margaretengürtel és Meidling Hauptstraße állomások között komolyabban módosítani kellett az U4-es vonalát.


A 6-os metrónál nem építettek ki harmadik sínt, az áramellátást továbbra is felsővezetékkel oldják meg. Változatattak viszont a jelzési rendszeren, felújították a hidakat és itt is áttértek a jobb oldali közlekedésre.
A 6-os metrónál nem építettek ki [[harmadik sín]]t, az áramellátást továbbra is [[felsővezeték]]kel oldják meg. Változatattak viszont a jelzési rendszeren, felújították a hidakat és itt is áttértek a jobb oldali közlekedésre.


{| class="wikitable"
{| class="wikitable"

A lap 2016. augusztus 7., 13:44-kori változata

Stadtbahn
Az eredeti Stadtbahn megnyitása egy képeslapon
Az eredeti Stadtbahn megnyitása egy képeslapon
Adatok
Ország Ausztria
HelyszínBécs
Típusmetró
Átadás1898
Megszűnés éve1989
Vonal hossza38,8 km
Utódjabécsi metró
Nyomtávolság1435 mm
Üzemeltető
TulajdonosWiener Linien
Elhelyezkedése
Stadtbahn (Ausztria)
Stadtbahn
Stadtbahn
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 11′ 50″, k. h. 16° 20′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 50″, k. h. 16° 20′ 21″
A Wikimédia Commons tartalmaz Stadtbahn témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Kezdetekben a vonalon normál vasúti járművek közlekedtek
Az elektromos Stadtbahn ünnepélyes megnyitója
Egy N típusú motorkocsi a közlekedési múzeumban
Az elektromos Stadtbahn térképe
N1 típusú szerelvény a Wien folyó felett. Ez a szakasz ma az U4-es vonalhoz tartozik
1974. Ekkor még mindenhol Stadtbahn járt, ám az első metrókocsik már megérkeztek, melyek a háttérben láthatóak
1979. Ekkor a Karlsplatz ↔ Heiligenstadt szakasz már át lett alakítva metróvá, de a Karlsplatz ↔ Hütteldorf szakaszon még Stadtbahn járt. Az utasok Karlsplatzon szállhattak át a metró és a Stadtbahn között
1979. Az új E6 típusú Stadtbahn-kocsik bemutatása
Nußdorfer Straße állomás, még Stadtbahnnal. A képen látható E6 típusú járművek még sokáig közlekedtek a 6-os metrón, 2008-ban selejtezték az utolsó darabot
Az állomások nagy része megőrizte eredeti formáját, és sokuk műemlékvédelem alatt áll. Ez éppen a Stadtpark
Az egykori Stadtbahn-megálló, Ottakring, mely ma az S-Bahnt szolgálja és műemlékvédelem alatt áll

A bécsi Stadtbahn (magyar fordításban: bécsi városi vasút) egy várososon belüli vasút volt, mely ezen a néven 1898 és 1989 között üzemelt. A hálózatot Otto Wagner tervezte meg a kor stílusának megfelelően. Ezt a hálózatot eredetileg Bécs közlekedésének szerves részeként képzelték el, azonban a hálózat nem hozta az elképzelt sikereket. A vonal ma már nem üzemel, de az építményei ma is állnak, és főleg a 4-es és 6-os jelzésű metrókat és az S 45 -ös S-bahn-t szolgálják. Jellegzetes állomásai közül néhányat átalakítottak, de sok megmaradt eredeti formájában. Ilyen például Schönbrunn, mely 1898 óta nem változtatott formáján, de használaton kívül Karlsplatz állomás lejárata is megmaradt.

A gőzüzemű Stadtbahn

Eredetileg a Stadtbahn gőzüzem számára készült. Ekkor még összeköttetésben állt a normál vasúttal, sőt, az üzemeltetést is az osztrák vasúttársaság végezte. 1890-től kezdték el kiépíteni a hálózatot, amelyhez az állam 87,5%-kal, Bécs városa 7,5%-kal, Alsó-Ausztria tartomány pedig 5%-kal járult hozzá.

Volt két vonal, ami csak tervek szintjén készült el, de végül nem épült meg. Ezeken a szakaszok a Donaustadtlinie (a Praternsterntől a Reichsbrücke irányában), illetve a Ringlinie, ami a Karlstplatzól a Schottentoron át a Donaukanalliniéig vezetett volna.

Megnyitott vonalak
Megnyitás Viszonyaltnév Pályaszakasz
1898. május 11. Vorortelinie Hütteldorf-Hacking – Heiligenstadt
1898. június 1. Wientallinie (felső szakasz) Hütteldorf-Hacking – Meidling Hauptstraße
1898. június 1. Gürtellinie Meidling Hauptstraße – Heiligenstadt
1899. június 30. Wientallinie (alsó szakasz) Meidling Hauptstraße – Hauptzollamt
1901. augusztus 6. Donaukanallinie Hauptzollamt – Heiligenstadt
1901. augusztus 6. Verbindungsbogen Brigittabrücke – Nußdorfer Straße

A teljes hálózat kiépülte után azonban nem következett be a várva várt siker. Az utasok nem vették színesen igénybe a Stadtbahnt. Ennek elsődleges oka volt, hogy a járatok nem érintették a belvárost, így sokaknak nem volt értelme felszállni rá. További hibái voltak még, hogy az amúgy drága díjszabás nem volt kompatibilis a többi villamosjárattal, melyek egyébként kisebb menetidővel tették meg a távolságot. Az alacsony jegyárbevétel miatt az üzemeltetés erősen veszteséges volt. Az első világháború gazdasági következményei miatt pedig drága mulatságának tűnt, ezért a közlekedést 1918. december 8-án leállították. A vonatokat a háborús helyzet lezárása után 1922. június elsején indították újra. A népszerűség azonban nem javult, így az állami vasúttársaság abbahagyta az üzemeltetését a Wientallinie, a Donaukanallinie és a Gürtellinie vonalaknak, helyére Bécs városa lépett.

Az elektromos Stadtbahn

A Wientallinie, Donaukanallinie és Gürtellinie vonalakat 1924. március 13-ától Bécs városa üzemeltette. Hamar megkezdték a villamosítást is. A hálózat ezután nevet is változtatott, innentől kezdve Wiener Elektrische Stadtbahn-nak (Bécsi Elektromos Városi Vasútnak) hívták a vonalakat. A menetjegyeket a villamosokon is elfogadták, így az új elektromos Stadtbahn gyorsan népszerű lett. A vonalra új szerelvények is érkeztek. Ezek az N, n, n1 típusú járművek voltak. Ezen járművek képesek voltak villamospályán is közlekedni. Ezt a tulajdonságukat főleg a 18G járaton használták ki, amely Heiligenstadtból indulva a Gürtellinién haladva a Gumpendorfer Straße magállónál a villamoshálózatra áttérve a 18-as villamosvonalon a Südbahnhofig közlekedett.

A jobb utastájékoztatás érdekében 1926-tól a viszonylatok betűjelzést kaptak, mely a vonal nevének kezdőbetűjéből állt. Amennyiben egy járat egyik vonalról áttért a másikra, mindkét vonal kezdőbetűjét megkapta.

Az elektromos Stadtbahn megnyitásának időpontjai
Dátum Viszonyaltnév Pályaszakasz
1925. június 3. Wientallinie (felső szakasz) Hütteldorf-Hacking – Meidling Hauptstraße
1925. június 3. Gürtellinie Meidling Hauptstraße – Alser Straße
1925. július 22. Gürtellinie Alser Straße – Heiligenstadt
1925. szeptember 7. Wientallinie (alsó szakasz) Meidling Hauptstraße – Hauptzollamt
1925. október 20. Donaukanallinie Hauptzollamt – Heiligenstadt
1925. október 20. Verbindungsbogen Friedensbrücke – Nußdorfer Straße

A második világháború az elsőhöz hasonlóan szintén a hálózat leállítását hozta. A legnagyobb károkat Heiligenstadt környéke szenvedte el. A heiligenstadti szakaszokat csak 1954. szeptember 18-án nyitották meg újra, így innentől a vonatok ismét a teljes vonalon jártak. Ekkora tehető az új járművek beszerzése is, mely a régi, már több, mint 20 éves kocsikat váltotta le. Az új járművek az N1 típusú motor- és az n2 típusú pótkocsik voltak.

Ezeket az új járműveket csak az 1980-as években kezdték el lecserélni az E6 tíousú motor- és c6 típusú pótkocsikra. Érdekesség, hogy az ekkor új járművek a Stadbahn megszűnése után egy kisebb átalakítás után a 6-os metrón közlekedtek egészen 2008-ig.[1]

A Stadtbahn átalakulása

A Stadtbahn fokozatosan szűnt meg, helyére főleg az U4-es és U6-os metrók, valamint az S45-ös S-Bahn került. Azonban a Stadtbahn jellegzetességei megmaradtak. Ilyenek az állomások, melyek közül sok műemléknek van nyilvánítva, de a hidak nagy része is épségen megmaradt.

Metróvá alakulás

A Stadtbahnt fokozatosan alakították át metróvá. Először a Heiligenstadt – Friedensbrücke szakasznál teszt jelleggel kiépítették a harmadik sínt és az állomásokat is átalakították. Ez volt az első igazi metró Bécsben, és mivel akkor még nem létezett Spitelau állomás, a vonalon összesen 2 állomás volt, Heiligenstadt és Friedensbrücke. A szakasz 1976. május 8-a óta szállít utasokat. A metróvá történő átalakítás sikeres volt, így elkezdték a Stadtbahn további részét átalakítani metróvá. Ez Friedensbrücke állomástól Schottenringig tartott. Ezen új szakaszt 1978. április 3-a óta vehetik igénybe az utasok. A következő metrófejlesztés az U1 metróvonal megépülése volt, mely a Reumannplatztól a Karlsplatzig tartott. 1978. augusztus 15-e a Stadtbahn újabb visszaszorítását hozta, mely a Schottenringtől a Karlsplatzig tartott. Ezzel a hosszabbítással jött létre az első bécsi metrócsomópont, a Karlsplatz. Később átépült metróvá a Karlsplatz–Meidling Hauptstraße, Meidling Hauptstraße–Hietzing és Hietzing–Hütteldorf szakasz is.

1985. április 15-én megszüntették a Meidling Hauptstraße–Gumpendorfer Straße közötti Stadtbahnt, Meidling Hauptstraße megálló innentől kezdve veszített forgalmából.

1989. október 7-én a Stadtbahn végleg megszűnt. Ekkor adták át a még üzemelő vonalak felhasználásával a 6-os metrót. A régi Stadtbahn pályáját metró átadásával egyúttal déli irányba hosszabbodott, a 4-es metrót az újonnan épített Längenfeldgasse állomásnál metszve Philadelphiabrücke állomásig hosszabbodott a 6-os metró. Längenfeldgasse állomás kiépülte sok változást hozott, mivel az egykori Wientallinie-be kellett beszuszakolni egy megállót, így Margaretengürtel és Meidling Hauptstraße állomások között komolyabban módosítani kellett az U4-es vonalát.

A 6-os metrónál nem építettek ki harmadik sínt, az áramellátást továbbra is felsővezetékkel oldják meg. Változatattak viszont a jelzési rendszeren, felújították a hidakat és itt is áttértek a jobb oldali közlekedésre.

Metróvá alakítva Viszonylat Pályaszakasz ma
1976. május 8. D Heiligenstadt – Friedensbrücke Üzemel, az része
1978. április 3. D Friedensbrücke – Schottenring Üzemel, az része
1978. augusztus 15. D, W Schottenring – Karlsplatz Üzemel, az része
1980. október 26. W Karlsplatz – Meidling Hauptstraße Üzemel, az része
1981. augusztus 31. W Meidling Hauptstraße – Hietzing Üzemel, az része
1981. december 20. W Hietzing – Hütteldorf Üzemel, az része
nem alakították át G Meidling Hauptstraße – Gumpendorfer Straße megszüntetve
1989. október 7. G Gumpendorfer Straße – Nußdorfer Straße Üzemel, az része
G Nußdorfer Straße – Heiligenstadt 1996. május 4-én megszűnt
G Nußdorfer Straße – Friedensbrücke 1991. március 4-én megszűnt

S-Bahn-ná alakulás

S-Bahn-ná a Vorortelinie alakult át, melynek üzemeltetéséről nem mondott le az osztrák vasúttársaság, azonban nem Stadtbahnként üzemeltették, főleg teherszállításra használták. Az 1918-ban ismét elkezdtek embereket szállítani, ám ez nem volt megtérülő, így 1932-ben leállították. Egy vágányt felszedtek, az Unterdöbling, Oberdöbling, Breitensee és Baumgarten állomásokat bezárták, és a vonalat a továbbiakban csak teherforgalomra használták. A növekvő utasigények miatt az 1980-as években a vonalat ismét megnyitották a személyforgalom számára, amelyhez kétvágányossá bővítették a hálózatot. Ezt a vonalat ekkor másodszor kétvágányosították. Az Oberdöbling és Breitensee állomásokat ismét megnyitották, és egy új állomást is létesítettek Krottenbachstraße néven. A személyforgalom 1987. május 31-én indult meg, S 45 -ös számmal a vonatok immár a bécsi S-Bahn hálózat részét képezték.

Galéria

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Stadtbahn Wien című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Forrás