„J. D. Salinger” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Híroldalak linkelése (Turkásznivalók), replaced: |publisher=Index.hu| → |publisher=Index| |
|||
27. sor: | 27. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Jerome David Salinger''' ([[New York]], [[1919]]. [[január 1.]] – Cornish, New Hampshire, [[2010]]. [[január 27.]]<ref>{{cite web|url=http://index.hu/kultur/klassz/2010/01/28/meghalt_j._d_salinger_a_zabhegyezo_iroja/|title=Meghalt J. D Salinger, a Zabhegyező írója|publisher=[[Index |
'''Jerome David Salinger''' ([[New York]], [[1919]]. [[január 1.]] – Cornish, New Hampshire, [[2010]]. [[január 27.]]<ref>{{cite web|url=http://index.hu/kultur/klassz/2010/01/28/meghalt_j._d_salinger_a_zabhegyezo_iroja/|title=Meghalt J. D Salinger, a Zabhegyező írója|publisher=[[Index (internetes újság)|Index]]|date=2010-01-28|accessdate=2010-01-28}}</ref>) [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] prózaíró, aki leginkább [[1951]]-es [[Zabhegyező]]{{wd|Q183883}} ''(The Catcher in the Rye)'' című regényéről és visszahúzódó természetéről ismert. [[1965]]-től kezdve nem publikált, és [[1980]] után már interjút sem adott. |
||
== Élete == |
== Élete == |
A lap 2015. december 13., 12:50-kori változata
J. D. Salinger | |
Élete | |
Született | 1919. január 1. New York |
Elhunyt | 2010. január 27. (91 évesen) Cornish, New Hampshire |
Nemzetiség | amerikai |
Házastársa | Claire Douglas (1955–1967) |
Gyermekei |
|
Pályafutása | |
Fontosabb művei | Zabhegyező, Franny és Zooey |
Hatottak rá | Sherwood Anderson, Anton Pavlovics Csehov , F. Scott Fitzgerald, Gustave Flaubert, Ernest Hemingway, Franz Kafka, Ring Lardner, Lev Nyikolajevics Tolsztoj |
Hatása | Stephen Chbosky, Bret Easton Ellis, Jonathan Safran Foer, Murakami Haruki, Tom Robbins, Philip Roth, Louis Sachar, John Updike, Richard Yates, Igor Štiks |
J. D. Salinger aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz J. D. Salinger témájú médiaállományokat. |
Jerome David Salinger (New York, 1919. január 1. – Cornish, New Hampshire, 2010. január 27.[1]) amerikai prózaíró, aki leginkább 1951-es Zabhegyező (The Catcher in the Rye) című regényéről és visszahúzódó természetéről ismert. 1965-től kezdve nem publikált, és 1980 után már interjút sem adott.
Élete
Manhattanben született, lengyel zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként.[2] Apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger Manhattan nyugati felének különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát választotta a 9. és 10. osztály elvégzéséhez. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge katonai akadémiára. Itteni élményeiről írta Zabhegyező című regényét. A New York Egyetemet egy tengerjáró hajón kapott munka kedvéért hagyta el a második félév után. 1938-ban szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia nyelvtudását. Egy hónappal az Anschluss előtt hagyta el Ausztriát. A collegeville-i (Pennsylvania) Ursinus College-ba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Egyetemen irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Ő közölte először lapjában Salinger egyik írását. 1942-ben behívták a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingway-t is. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába, de kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.
1948-tól a The New Yorker című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét, a Slight Rebellion off Madisont, de ezt a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madisonban jelenik meg Holden Caulfield, akinek később egy egész regényt szentelt, főművét: az 1951-ben megjelent Zabhegyezőt (Catcher in the Rye). A művet szabadszájúsága miatt több országban és egyes amerikai államokban is betiltották.[3] Napjainkban évente 250 000 példányban kel el. 1953-ban néhány novelláját a The New Yorkerben közölték. 1961-ben adta ki a Franny and Zooey-t, 1963-ban a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás című kisregényeit. 1953-ban Cornish-ba (New Hampshire) költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség és az egyetemi diákság életében, később teljesen visszavonult, majd Marlow-ba költözött. 1955-ben összeházasodott Claire Douglas egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey című művében Franny figurája Claire életén alapul. 1965-ben elváltak és azóta nem publikált új művet sem. 1978-ban a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult. A világtól elvonultan élt. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynard 18 éves írónővel. Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát megcáfolt. Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill volt.
Művei
Könyvei
- Zabhegyező („The Catcher in the Rye”, 1951) (a művet Barna Imre új fordításában a „Rozsban a fogó” címmel adta ki 2015-ben az Európa Könyvkiadó[4])
- Kilenc történet („Nine Stories”, 1953)
- Ilyenkor harap a banánhal („A Perfect Day for Bananafish”, 1948)
- Ficánka bácsi Connecticutban („Uncle Wiggily in Connecticut”, 1948)
- Öt perccel az eszkimó háború előtt („Just Before the War with the Eskimos”, 1948)
- A nevető ember („The Laughing Man”, 1949)
- Lenn a dingiben („Down at the Dinghy”, 1949)
- Alpári történet Esmének, szeretettel („For Esmé with Love and Squalor”, 1950)
- Szemem zöld és csacska szám („Pretty Mouth and Green My Eyes”, 1951)
- De Daumier-Smith kék korszaka („De Daumier-Smith's Blue Period”, 1952)
- Teddy („Teddy”, 1953)
- Franny és Zooey („Franny and Zooey”, 1961)
- Franny („Franny”, 1955)
- Zooey („Zooey”, 1957)
- Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás („Raise High the Roof Beam, Carpenters and Seymour: An Introduction”, (1963)
- Magasabbra a tetőt, ácsok („Raise High the Roof-Beam, Carpenters”, 1955)
- Seymour: Bemutatás („Seymour: An Introduction”, 1959)
- Három korai történet (posztumusz, 2014)
- A fiatalok ("The Young Folks", 1940)
- Menj fel Eddie-hez ("Go see Eddie", 1940)
- Egyszer egy héten ki fogd bírni ("Once a Week Won’t Kill You", 1944)
Kiadott történetei
- Go see Eddie (1940)
- The Hang of It (1941)
- The Long Debut of Lois Taggett (1942)
- A Boy in France (1945)
- This Sandwich Has No Mayonnaise (1945)
- A Girl I Knew (1948)
- Slight Rebellion off Madison (1946)
Kiadott, de antológiában nem szereplő történetei
- The Young Folks (1940)
- The Heart of a Broken Story (1941)
- Personal Notes of an Infantryman (1942)
- The Varioni Brothers (1943)
- Both Parties Concerned (1944)
- Soft Boiled Sergeant (1944)
- Last Day of the Last Furlough (1944)
- Once a Week Won’t Kill You (1944)
- Elaine (1945)
- The Stranger (1945)
- I'm Crazy (1945)
- A Young Girl in 1941 with No Waist at All (1947)
- The Inverted Forest (1947)
- Blue Melody (1948)
- Hapworth 16, 1924 (1965)
Kiadatlan történetei
- The Ocean Full of Bowling Balls
- The Last and Best of the Peter Pans
- Two Lonely Men (1944)
- The Children's Echelon (1944)
- The Magic Foxhole (1945)
Jegyzetek
- ↑ Meghalt J. D Salinger, a Zabhegyező írója. Index, 2010. január 28. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
- ↑ Anyja betért, amikor összeházasodott az apjával, és Jerome David a bar micvóján tudta meg, hogy csak apja született zsidó.
- ↑ Az „átkozott” szó például 255 alkalommal fordul elő benne.
- ↑ interjú a fordítóval, recenzió
Források
- Alexander, Paul. Salinger: A Biography. Los Angeles: Renaissance (1999). ISBN 1-58063-080-4
- Crawford, Catherine (editor). If You Really Want to Hear About It: Writers on J. D. Salinger and His Work. New York: Thunder's Mouth (2006). ISBN 978-1560258803