Személyhez fűződő jogok

A személyhez fűződő jogok az embernek – mint természetes személynek - és más jogi személyeknek biztosítja azt a háborítatlanságot, integritást, beavatkozásmentességet, mely a személy társadalmi rendeltetésének, társadalmi szerepének betöltéséhez szükséges. Védi a személyt a szükségtelen, illetéktelen beavatkozásoktól, mely a környezete felöl érkezik és amik veszélyeztetik, sértik a személy integritását. A személy integritása a jogképességéből ered, és mivel minden ember jogképes, így minden embernek van személyi integritása, személyisége. Ez megdönthetetlen vélelem, tehát nem szükséges, nem kell bizonyítani bárkinek a személyiségének létét, személyi létét. A személyhez fűződő jogok a személy ezen integritását, magát a személyiségét védik, és szankcionálják a megsértőit. Kik kell emelni, hogy a személyhez fűződő jogok csak élő emberhez kapcsolódhatnak, tehát a halottnak nincsenek személyhez fűződő jogai.

A személyhez fűződő jogok szabályozása a magyar polgári törvénykönyvben

Generális szabály

Ptk. 75.§ (1): “A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.”

Az általános szabályozás célja, hogy absztrakt módon, általánosítva védje a személyhez fűződő jogokat. Ebből következtethetünk arra, hogy valamennyi személyiségi jog, a törvényben nem nevesítettek is jogi védelem alatt állnak. A személyhez fűződő jogok oly nagy területet foglalnak el, hogy azok felsorolása nem lehetséges és nem is célszerű. Modern világunkban újabb és újabb személyhez fűződő jogok jönnek létre, ezek automatikusan megilletik a személyt, nincs szükség törvénybe iktatni őket. A személyhez fűződő jogok megsértése esetén a jogellenességet elkövető fél szankciókra számíthat, a sértés, veszélyeztetés ellen a törvény védelmi eszközöket biztosít. Nem beszélhetünk azonban a személyhez fűződő jogok sérelméről olyan esetekben, ahol e jogok korlátozása jogszerűen történik (pl.őrizetbe vétel, szabadságvesztés, távoltartás, jogos védelem) A jogok ilyetén való korlátozása esetén a szükségesség, arányosság, célszerűség elvének meg kell felelnie a jogkorlátozó cselekménynek.

Ptk. 75. § (3): “A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.”

A törvény kifejezetten szól a jogosult hozzájárulásáról személyhez fűződő jogkkal kapcsolatban. A jogosult lemondhat személyhez fűződő jogairól, pl. hozzájárul, hogy róla videófelvételt készítsenek, lefényképezzék vagy bokszmeccsen vegyen részt, de feltételként szabja, hogy cél, ami miatt a jogosult lemond személyhez fűződő jogairól az nem sérthet társadalmi érdeket (pl. nem mondhat le az testi épséghez való jogáról olyan címen, hogy pénzért megcsonkítsák).

Ptk. 75. § (2): “A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illetheti meg.”

A törvény kiterjeszti az emberhez kapcsolódó személyhez fűződő jogokat a jogi személyekre is, kivéve, ha azokra a jogi személy, jellegénél fogva nincsen rászorulva.

Törvényben nevesített személyhez fűződő jogok

• hátrányos megkülönböztetés tilalma
• lelkiismereti szabadság garantálása
• személyes szabadság jogellenes korlátozása
• testi épség és az egészség védelme
• a becsület védelme
• emberi méltóság védelme
• névjog
• jóhírnév védelme
• képmás és hangfelvétel oltalma
• titokvédelem
• magánlakáshoz való jog
• személyes adatokok védelme
• kegyeleti jog