Hegység

A hegyvidék szó ide irányít át. A „Hegyvidék” önelnevezésű kerület Budapest XII. kerülete.

A Sziklás-hegység Észak-Amerikában

A hegység földfelszín főleg hegyekből — és az általuk közrefogott völgyekből, medencékből — álló, szomszédságától többé-kevésbé jól elkülönülő, kiemelkedő része (vilaglex.hu). A hegységeket magasságuk és oldalaik meredeksége alapján különböztetjük meg a dombságoktól, de a helyi szokások alapján a szóhasználat nem konzekvens. Így például Magyarországon a kb. 442 m-g emelkedő Villányi-hegységet és a 352 m-re magasodó Velencei-hegységet is hegységnek nevezik, pedig magasságuk alapján legalább egyikük csak dombság.

Hegységek szabdalják Ázsia területének 54%-át, Észak-Amerika felszínének 36%-át, Európa 25%-át, Dél-Amerika domborzatának 22%-át, Ausztrália vidékeinek 17%-át és Afrika, a fekete kontinens 3%-át. Összesen a Föld felszínének 24%-át tekinthetjük hegységnek, tehát minden tizedik ember hegységben lakik. A világ legnagyobb folyamait és folyóit a hegyi források táplálják és a társadalom több mint fele e folyók vizeitől függenek.

A hegység gyakran élesen elkülönül környezetétől, de van úgy, hogy a síkság és a hegység között dombságot és/vagy úgynevezett előhegyeket találunk.

A hegyvidék, tágabb értelemben vett hegység vagy körhegység több hegység csoportja.

A hegy egy hegység egyik csúcsa, egycsúcsú hegység (szigethegy) esetében maga a hegység.

Csoportosításuk

A hegységeket számos, részben átfedő szempontrendszer alapján osztályozzák, így egyebek közt:

• tengerszint feletti magasságuk,
• kialakulásuk módja;
• lepusztulásuk mértéke

szerint is.

Tengerszint feletti magasságuk szerint

A szerzők többsége két típust különböztetünk meg:

• középhegységek: 500–1500 méter között (Gheyselinck, 1941; MNL, 1999); illetve 400–1500 méter között (Láng, 2002).
• magashegységek avagy havasok: 1500 méter felett.

Egyesek (vilaglex.hu) a középhegység és a dombság közé beiktatják az alacsonyhegységek kategóriáját a tengerszint fölé 400–600 m-rel emelkedő magaslatokra.

Keletkezésük szerint

• Gyűrthegységek: A hegyek többsége olyankor keletkezik, amikor a földkéreg lemezei összeütköznek, és a lemezhatárok mentén a kőzetek felgyűrődnek, majd megemelkednek. Az összetorlódó üledékes kőzetek közé intrúziók nyomulnak be.
• Röghegységek: Földtani törésvonalak (vetődések) hatására, azok között alakulnak ki. Lépcsős vetődés a táblás vidékeken a leggyakoribb, ahol a felszín folytonosan alacsonyodik a vetősíkok mentén. Árkos vetődés a két vető közötti lesüllyedés; legismertebb jelenkori példája a Kelet-afrikai árok. Ennek fordítottja a sasbérc, amikor a középső rög kiemelkedik a többi közül. Tektonikus medence keletkezhet ott, ahol a törésvonalak mentén nagy területen süllyednek le körkörösen ill. lépcsőzetesen a belsőbb részek. A közbülső lesüllyedő rögök medencéket, árkokat hozhatnak létre. Ilyen tájegység látható a franciaországi Vogézek vonulatain, a Kelet-Észak-Amerikában található Nagy-medence és Colorado-fennsík területén, illetve a Rajna vidékén.
• Vulkáni hegységek: A tűzhányók jelentős része kúpot épít a felszínre törő hamuból és/vagy lávából. Az ilyen csúcsok olykor igen magasra nőhetnek: az antarktiszi Mount Erebus nevű – ma is működő – tűzhányó például 4032 m magas, a Mauna Kea Hawaiin 4205 m. Így alakult ki például a Kilimandzsáró és a Mount Saint Helens. Az Andok több vulkánja 6000 méternél is magasabb; a Föld legmagasabb tűzhányója az Ojos del Salado (6893 m).

Morfológiájuk szerint

• Lánchegységek: A hegységképződés közben a térszín gyorsabban emelkedik, mint ahogy a felszíni folyamatok lepusztítani képesek. Ezért a lánchegységek lejtői meredekek, csúcsai magasak, gerincei csipkézettek. Tipikusan ilyenek a Himalája, az Andok és az Alpok hegyvonulatai, amelyek két nagy, fiatal rendszer:
  • Eurázsiai hegységrendszer,
  • Cirkumpacifikus hegységrendszer

részei (Érettségi).

• Gerinces hegységek (hegyláncok): Egy vonal (gerinc) mentén elhelyezkedő hegyek sorozatai.
• Röghegységek: A megemelkedett térszínt a víz (erózió) és a szél (defláció) lepusztítja. A felszíni erők a szögletes, csipkézett formákat lekerekítik. A hegyek lábainál vastag törmelékkúpok alakulnak ki. Európában legismertebb rendszereik:
  • Kaledóniai hegységrendszer,
  • Variszkuszi hegységrendszer (Érettségi).
• Hátságok:
• Fennsíkok: tartósan 200 méter tengerszint feletti magasságon elterülő, de kis relatív szintkülönbségű, tehát síkság jellegű tájak.
• Masszívumok
• Táblahegyek: A kiemelkedő rögöket borító üledékes kőzetekbe a folyók mély kanyonokat vágnak. A folyóvölgyek között a lepusztulásnak jobban ellenálló rétegek megóvják az eróziótól az alattuk települőket; ezzel lapos táblákat alakítanak ki. Ilyen például az ausztráliai Blue-hegység, vagy a dél-afrikai Fokváros közelében emelkedő Tábla-hegy.
• Szigethegyek: Elszigetelt hegyek, amelyek kiemelkednek a tájból. A többi részüket teljesen lekoptatta az erózió. Ilyen például az ausztráliai Uluru (Ayers Rock), és így alakultak ki a görögországi Meteorák csúcsai is. Legismertebb hazai példa a Badacsony.

Jellemzőik

Mivel a hegycsúcsok jelentősen kiemelkednek környezetükből, a magashegységekben gyakoriak a gleccserek, jellemző a jégerózió — ez hozza létre a hegycsúcsok klasszikus piramisszerű formáját. A gleccserek végében morénatavak alakulnak ki; a térszín további emelkedésével ezek befagyhatnak: Bhutánból mintegy 3000 befagyott hegyi tavat írtak le.

A a hegység lába és a hegycsúcs éghajlati viszonyai nagyon különbözőek lehetnek, az éghajlatban és a növényzetben úgynevezett hegyvidéki övezetesség] alakul ki. A csúcsok magashegyi élettereit az alacsonyabb térszínek biomjai elzárják egymástól; úgynevezett égszigetek alakulnak ki. A felhőerdők olyan, a hegységek lejtőin kialakuló erdők, amelyek vízutánpótlásukat a levegő páratartalmát megkötve szerzik be.

A hegységekben kevés művelhető földterület. A magassággal ritkul a levegő, erősödik az ultraibolya sugárzás. Az alföldön élő emberek több mint fele akut hegyi betegséget (amit a hypoxia, azaz a vér elégtelen oxigéntartalma okoz) kap, ha több órát kell 3500 m felett töltenie. Bár a hosszú ideje hegyvidékeken élő embercsoportok biológiailag némileg alkalmazkodtak a hegyi körülményekhez, az újszülöttek tömege 1000 m-enként átlag 100 grammal csökken. LÁLÁLÁLÁÁLÁLÁL ITT SNEKI SE GOLYÓÁLLÓ BAZDMEEEG!!!!!!!!!! YEEAAAHHH%//Ülj le mellém Valamit mondok Szomjas vagy látom Egy üveg bort kibontok Figyelj…

Lehet, hogy nem vagy gyenge De ha a szívedbe száll a penge Attól nem érzed magad jobban Ha a kocsidban bomba robban Tudom én, erős vagy persze De ha a fejedben ott van a fejsze Majd a fegyver csövébe nézel Ott már semmire nem mégy pénzzel és Hiába vagy gazdag Ha az égiek leszavaznak A kocka, ha el van vetve Te meg a föld alá temetve Ott már hiába van ügyvéd Aki a törvényektől megvéd Itt senki se golyóálló és És Ha szakad a védőháló A halálugrás végén a túlvilági TV-n majd

Rólad szólnak a hírek Veled van tele a sajtó Aki a pokolra kíván jutni annak Balra a második ajtó De ha a Szent-Péter szigetekre már Be van fizetve az útja Önnek a Mennyország Tourist A legjobb szolgáltatást nyújtja

És... Lehet hogy nem vagy gyáva és A végén Te maradsz állva De mire jó úgy ez az élet Hogyha futnod kell, amíg éled És hiába vagy bátor Mint egy római gladiátor Aki keményebb mint a szikla Mégis lehet hogy elég egy szikra A gyújtózsinór végén és A túlvilági TV-n majd

Rólad szólnak a hírek Veled van tele a sajtó Aki a pokolra kíván jutni annak Balra a második ajtó De ha a Szent-Péter szigetekre már Be van fizetve az útja Önnek a Mennyország Tourist A legjobb szolgáltatást nyújtja

Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe' mondd csak melyik ajtón menjek be? Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe' mondd csak melyik ajtón menjek be? Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe' mondd csak Én melyik ajtón menjek be? Mi atyánk ki vagy a mennyekbe mond csak!

Az emberek meg néznek Hogy az Isten a pénz lett Sorban nyílnak a bankok és Az jelenti a rangot Hogy mennyire állat az autód Mekkora mellű a nőd és hogy Meddig bírod feltekerni A kocsiban a hangerőt A kocsiban a hangerőt!

É-é-é

Rólad szólnak a hírek Veled van tele a sajtó Aki a pokolra kíván jutni annak Balra a második ajtó De ha a Szent-Péter szigetekre már Be van fizetve az útja Önnek a Mennyország Tourist A legjobb szolgáltatást nyújtja

Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe' mondd csak melyik ajtón menjek be? Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe' mondd csak melyik ajtón menjek be? Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe' mondd csak melyik ajtón menjek be? Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe' mondd csak melyik ajtón menjek be? Melyik ajtón menjek be? Én melyik ajtón menjek be? Melyik ajtón menjek be?

Yeah

Ülj le mellém Valamit mondok...

Hasznosításuk

Éppen mert településre kevéssé alkalmasak, a Föld legtöbb hegysége megmaradt természetközeli állapotában; egyre többet nyilvánítanak természetvédelmi területté. Ezt különösen indokolja, hogy hegyvidékek növénytakarója és talaja sebezhető. A talajerózió jóval erőteljesebb mint az alföldeken, mert a talaj vékony és kevésbé kötött, a terep lejtése (tehát a reliefenergia) pedig lényegesen nagyobb. A hegyekből lefutó víz rengeteg hordalékot szállít (Földrajz9).

Néhány hegységet rendkívül nehéz megmászni, viszont fantasztikus látványt nyújtanak. Ezen élvezetek kielégítéseként alakult ki a ma már többek által is űzött alpinizmus. A hegységek adnak otthont a sílesiklás szerelmeseinek is. Ezen sportok aktív résztvevői ezért gyakran az e célból épített hegyi üdülőfalvakban élnek.

A hegyvidéki üdülőhelyek sajátos fajtája a főleg légzőszervi betegségek gyógyítására használatos szanatórium. Egy ilyen szanatórium a színhelye Thomas Mann: A varázshegy című regényének is.

Földtani felépítésük

A hegységek többsége a kőzetlemezek ütközésének eredményeként keletkezik — a felgyűrődő gerincek lefutása a lemezhatárokkal párhuzamos. A hegységképződés nem folyamatos, hanem a földtörténet viszonylag rövidebb időszakaiban jellemző.

Tűzhányókk működése gyakran kíséri a hegységképződést; de vulkánok kialakulhatnak a litoszféralemezek belsejében is; leggyakrabban az úgynevezett köpenyoszlopok (köpenycsóvák) tetején (Horváth, 2006).

A leghosszabb hegységek

Helyezés	Hegység	Hossz	Kontinens/Ország
1.	Andok	7242 km	Dél-Amerika
2.	Sziklás-hegység	6035 km	Észak-Amerika
3.	Himalája	3862 km	Ázsia
4.	Nagy-Vízválasztó-hegység	3651 km	Ausztrália
5.	Brazíliai-keleti-parti-hegység	3058 km	Brazília
6.	Szumátrai-hegység	2897 km	Jáva
7.	Tien-san	2253 km	Kína
8.	Keleti-Ghatok	2092 km	India

A hegységek magasságát általában a tengerszint feletti magasság alapján állapítják meg. A Himalája átlagosan 5 km-re található a tengerszint felett, míg az Andok átlag 4 km-re. A legtöbb hegylánc 2-2,5 km-es tengerszint feletti magassággal rendelkezik.

Magyarországi hegységek

Magyarország legmagasabb hegységei

Hegység	Legmagasabb hegycsúcs	Magasság	Régió
Mátra	Kékes-tető	1014 m	Észak-Magyarország
Bükk	Istállós-kő	959 m	Észak-Magyarország
Börzsöny	Csóványos	938 m	Központi régió
Zempléni-hegység	Nagy-Milic	895 m	Észak-Magyarország
Kőszegi-hegység	Írottkő	882 m	Nyugat-Dunántúl

A magyarországi hegységek túlnyomó többsége középhegységekbe tömörül (kivételt képez a Mecsek ill. környéke, valamint az Alpokalja). Hazánkban az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység foglalja magába a Kárpát-medence legjelentősebb hegységeit.

Források

• Gheyselinck, 1941: Gheyselinck R., 1941: A nyughatatlan föld A hegyek keletkezése c. fejezet
• Láng, 2002: Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. Második, átdolgozott, bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. ISBN 963 05 7847 6 p. 457.
• MNL, 1999: Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 337. o. ISBN 963-9257-00-1  
• Horváth, 2006: Horváth Ferenc: Lemeztektonika és az új globális geodinamika. Magyar Tudomány, 2006/8
• Földrajz9: A hegységek és lakóik
• vilaglex.hu: Hegy, hegység
• Érettségi: Földrészek szerkezete és domborzata

További információk

• http://hegy.lap.hu
• http://www.peakbagger.com
• http://ari.rdx.net/abc/mountains