„Sárisáp” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.36.24.24 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
131 512 szerkesztés
a kisebb formai javítások
15. sor: 15. sor:
'''Sárisáp''' [[község]] [[Komárom-Esztergom megye|Komárom-Esztergom megyében]], a [[Dorogi kistérség]]ben.
'''Sárisáp''' [[község]] [[Komárom-Esztergom megye|Komárom-Esztergom megyében]], a [[Dorogi kistérség]]ben.


==Fekvése==
== Fekvése ==
[[Komárom-Esztergom megye]] északkeleti részén, [[Tokod]], [[Csolnok]] és [[Bajna]] között fekvő település.
[[Komárom-Esztergom megye]] északkeleti részén, [[Tokod]], [[Csolnok]] és [[Bajna]] között fekvő település.


[[Esztergom]] 20 km, Tokod 9,5 km, [[Tát]] 8 km, [[Piliscsaba]] 20 km, [[Nagysáp]] 10 km, Bajna 14 km távolságra található.
[[Esztergom]] 20 km, Tokod 9,5 km, [[Tát]] 8 km, [[Piliscsaba]] 20 km, [[Nagysáp]] 10 km, Bajna 14 km távolságra található.


==Nevének eredete==
== Nevének eredete ==


''Sár'' előtagját a falu mellett folyó Öreg-patak egykori '''Sár''' nevéből vette.
''Sár'' előtagját a falu mellett folyó Öreg-patak egykori '''Sár''' nevéből vette.
27. sor: 27. sor:
A '''Sáp''' -szó viszont a Bár-Kalán nemzetség ősi birtokának neve volt. Ebből alakult ki a település későbbi neve: '''Sárisáp'''.
A '''Sáp''' -szó viszont a Bár-Kalán nemzetség ősi birtokának neve volt. Ebből alakult ki a település későbbi neve: '''Sárisáp'''.


==Története==
== Története ==


A település és környéke már a kőkorszak óta lakott hely volt. Területén feltárták a [[kőkor]]i ember nyomait, és egy [[bronzkor]]i [[földvár]] maradványai is előkerültek. De a [[kelták]] is megtelepedtek akörnyéken.
A település és környéke már a kőkorszak óta lakott hely volt. Területén feltárták a [[kőkor]]i ember nyomait, és egy [[bronzkor]]i [[földvár]] maradványai is előkerültek. De a [[kelták]] is megtelepedtek akörnyéken.
Itt ált valamikor a [[rómaiak]] által alapított '''Quadriburg''' nevű település is.
Itt ált valamikor a [[rómaiak]] által alapított '''Quadriburg''' nevű település is.


A település neve az oklevelekben [[1193]]-ban: via '''Sap''' (Dl.724), [[1248]]-ban pr. '''Sap''', [[1266]]-ban '''Saap''', 1269-ben '''Vrsap ~ Vrusap''' , [[1281]]-ben '''Saap''',
A település neve az oklevelekben [[1193]]-ban: via '''Sap''' (Dl.724), [[1248]]-ban pr. '''Sap''', [[1266]]-ban '''Saap''', 1269-ben '''Vrsap ~ Vrusap''' , [[1281]]-ben '''Saap''',
36. sor: 36. sor:


A '''Sáp'''-nak, vagy '''Úrsáp'''-nak nevezett falu esetleg hercegi hercegi birtoklástól
A '''Sáp'''-nak, vagy '''Úrsáp'''-nak nevezett falu esetleg hercegi hercegi birtoklástól
kapta az'''Úr''' nevet.
kapta az'''Úr''' nevet.


[[1248]]-ban a [[Bár-Kalán nemzetség]] -be tartozó '''Pousa fia Nána''', '''Sáp''' egyötöd részét '''Petus fia Job'''-nak adta cserébe.
[[1248]]-ban a [[Bár-Kalán nemzetség]] -be tartozó '''Pousa fia Nána''', '''Sáp''' egyötöd részét '''Petus fia Job'''-nak adta cserébe.
Az új birtokos Sápi vagy Úrsápi nemesek is a Bár-Kalán (Bor) nemzetségből származtak.
Az új birtokos Sápi vagy Úrsápi nemesek is a Bár-Kalán (Bor) nemzetségből származtak.


51. sor: 51. sor:
A két világháború közötti időben a lakosság mezőgazdaságból és bányászatból élt. Az [[1920]]-as években azonban a munkahelyek nagyarányú csökkenése miatt a falu lakosai közül is sokan kivándoroltak, főként [[Németország]]-ba, [[Hollandia]]-ba, [[Franciaország]]-ba és [[Belgium]]-ba. A [[II. világháború]] után, [[1946]]-[[1947]]-ben a lakosok közül sokan települtek át [[Szlovákia|Szlovákiá]]ba, [[Nyitrabánya|Nyitrabányá]]ra, mai nevén [[Handlová]]ba és környékére.
A két világháború közötti időben a lakosság mezőgazdaságból és bányászatból élt. Az [[1920]]-as években azonban a munkahelyek nagyarányú csökkenése miatt a falu lakosai közül is sokan kivándoroltak, főként [[Németország]]-ba, [[Hollandia]]-ba, [[Franciaország]]-ba és [[Belgium]]-ba. A [[II. világháború]] után, [[1946]]-[[1947]]-ben a lakosok közül sokan települtek át [[Szlovákia|Szlovákiá]]ba, [[Nyitrabánya|Nyitrabányá]]ra, mai nevén [[Handlová]]ba és környékére.


==Nevezetességei==
== Nevezetességei ==
* Római katolikus templom: – [[Barokk stílus]]ú műemlék épület [[1776]]-ban épült az előző, középkorban épült romossá vált templom helyére.
* Római katolikus templom: – [[Barokk stílus]]ú műemlék épület [[1776]]-ban épült az előző, középkorban épült romossá vált templom helyére.
* Plébánia: – A [[középkor]]i eredetű épület [[1332]]-[[1337|37]] között épült.
* Plébánia: – A [[középkor]]i eredetű épület [[1332]]-[[1337|37]] között épült.
* Kálvária: – Népi-barokk stílusban, az [[1700]]-as években épült.
* Kálvária: – Népi-barokk stílusban, az [[1700]]-as években épült.


==Források==
== Források ==
* [[Történelmi lapok]] 1876.
* [[Történelmi lapok]] 1876.
* [[Györffy György]]: Esztergom vármegye.
* [[Györffy György]]: Esztergom vármegye.
* Dl. 615.
* Dl. 615.
==Hivatkozások==
== Hivatkozások ==
{{források}}
{{források}}
==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.sarisap.hu Sárisáp Önkormányzatának honlapja]
* [http://www.sarisap.hu Sárisáp Önkormányzatának honlapja]
* [http://www.vendegvaro.hu/5-2350 Sárisáp a Vendégvárón]
* [http://www.vendegvaro.hu/5-2350 Sárisáp a Vendégvárón]
68. sor: 68. sor:
{{Komárom-Esztergom megye helységei}}
{{Komárom-Esztergom megye helységei}}
{{Dorogi kistérség}}
{{Dorogi kistérség}}

{{DEFAULTSORT:Sarisap}}
{{DEFAULTSORT:Sarisap}}
[[Kategória:Komárom-Esztergom megye települései]]
[[Kategória:Komárom-Esztergom megye települései]]

A lap 2010. augusztus 23., 17:40-kori változata

Sárisáp
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Sárisáp címere
Sárisáp címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
KistérségDorogi
Jogállásközség
Irányítószám2523
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség2744 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség201,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 40′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 18° 40′ 51″
Sárisáp (Komárom-Esztergom vármegye)
Sárisáp
Sárisáp
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Sárisáp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárisáp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárisáp község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben.

Fekvése

Komárom-Esztergom megye északkeleti részén, Tokod, Csolnok és Bajna között fekvő település.

Esztergom 20 km, Tokod 9,5 km, Tát 8 km, Piliscsaba 20 km, Nagysáp 10 km, Bajna 14 km távolságra található.

Nevének eredete

Sár előtagját a falu mellett folyó Öreg-patak egykori Sár nevéből vette. Sár: nedves, sáros, agyagos föld jelentésű főnévből lett „Sár” víznév jelentését a későbbiekben összekapcsolták a nyelvjárásbeli sár (i) szó sárga jelentésével.

A Sáp -szó viszont a Bár-Kalán nemzetség ősi birtokának neve volt. Ebből alakult ki a település későbbi neve: Sárisáp.

Története

A település és környéke már a kőkorszak óta lakott hely volt. Területén feltárták a kőkori ember nyomait, és egy bronzkori földvár maradványai is előkerültek. De a kelták is megtelepedtek akörnyéken. Itt ált valamikor a rómaiak által alapított Quadriburg nevű település is.

A település neve az oklevelekben 1193-ban: via Sap (Dl.724), 1248-ban pr. Sap, 1266-ban Saap, 1269-ben Vrsap ~ Vrusap , 1281-ben Saap, 129?-ben Wrsaap, 1332-ben Orsap, 1340-ben Sap alakban van írva.

A Sáp-nak, vagy Úrsáp-nak nevezett falu esetleg hercegi hercegi birtoklástól kapta azÚr nevet.

1248-ban a Bár-Kalán nemzetség -be tartozó Pousa fia Nána, Sáp egyötöd részét Petus fia Job-nak adta cserébe. Az új birtokos Sápi vagy Úrsápi nemesek is a Bár-Kalán (Bor) nemzetségből származtak.

1266-ban Gergely fiai beleegyeznek Berény eladásába; ezek a többi Úrsápiakkal Udvarnok szomszédosai.

1302-ben Péter fia Pouka is birtokos a településen. 1344-ben Sáp papja 1 gs. pápai tizedetfizet az oklevelek adatai szerint. Ebszőnyből (Ebszőnybánya) út vezet ide (1193). Berény (1266, 1269), Munkád és Kövi (1269), Udvarnok (1281, 1295), Bajna, Nyék és Kövi (1340) határosa volt, Kövi-től északra feküdt. 1389-ben nevezik először mai nevén a falut az oklevelek.

1570-ben a törökök által végzett összeíráskor már mint lakatlan hely szerepel (Sárisáp puszta néven). A XVII. század végére, a XVIII. század elejére népesül be újra a falu.

A falu főként mezőgazdaságból élő lakossága életét a XVIII. században itt talált barnaszén nagyban megváltoztatta.

A két világháború közötti időben a lakosság mezőgazdaságból és bányászatból élt. Az 1920-as években azonban a munkahelyek nagyarányú csökkenése miatt a falu lakosai közül is sokan kivándoroltak, főként Németország-ba, Hollandia-ba, Franciaország-ba és Belgium-ba. A II. világháború után, 1946-1947-ben a lakosok közül sokan települtek át Szlovákiába, Nyitrabányára, mai nevén Handlovába és környékére.

Nevezetességei

  • Római katolikus templom: – Barokk stílusú műemlék épület 1776-ban épült az előző, középkorban épült romossá vált templom helyére.
  • Plébánia: – A középkori eredetű épület 1332-37 között épült.
  • Kálvária: – Népi-barokk stílusban, az 1700-as években épült.

Források

Hivatkozások

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozások

Sablon:Komárom-Esztergom megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárisáp&oldid=8273956”