„Polgári jog (jogág)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Jog kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Seba (vitalap | szerkesztései) a →Részterületei: Hivatkozás egyértelműsítése |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
* [[családi jog]]ot - A polgári jog jelenleg jellemzően nem alkotmányközpontú, azonban diszpozitív része. A válás, különválás esetére biztosítja a közhatalom számára a teljes beavatkozást a gyermekvállalók személyes viszonyaiba, a szülői és társadalmi státuszokba, magánvagyonokba, a gyakorlatban az anyagi függőségek nemi alapú megfordítását végzi. Lásd még [[Népességfogyás Magyarországon]]. |
* [[családi jog]]ot - A polgári jog jelenleg jellemzően nem alkotmányközpontú, azonban diszpozitív része. A válás, különválás esetére biztosítja a közhatalom számára a teljes beavatkozást a gyermekvállalók személyes viszonyaiba, a szülői és társadalmi státuszokba, magánvagyonokba, a gyakorlatban az anyagi függőségek nemi alapú megfordítását végzi. Lásd még [[Népességfogyás Magyarországon]]. |
||
* [[dologi jog]]ot – Meghatározza a [[dolog (jog)|dolog]] fogalmát, a dolog megszerzését, megterhelését, birtoklását, használatát, a vele való rendelkezést, a dolog feletti tulajdon megszerzését, a [[közös tulajdon]]t, a használati jogokat ([[szolgalom]], [[haszonélvezet]], [[földhasználat]]), és a [[birtok]]ot, birtokvédelmet. A dologi jog [[Grosschmid Béni]] szavaival élve: ''"sűrített negatív kötelem"'' – a dolog tulajdonosával szemben mindenki tűrni köteles, a dologi jog abszolút hatályú, mindenkivel szemben fennálló [[jog]], mely a fennálló helyzet változatlanságát (statika) biztosítja a jogosult javára. [[Karl Savigny]] szerint a [[tulajdon]] az egész világgal szembeni jog egy dolog felett, szemben a kötelmekkel, [[szerződések]]kel, ahol a kötelezettségek, jogosultságok meghatározott személyek között, egymás viszonyában állnak fenn. |
* [[dologi jog]]ot – Meghatározza a [[dolog (jog)|dolog]] fogalmát, a dolog megszerzését, megterhelését, birtoklását, használatát, a vele való rendelkezést, a dolog feletti tulajdon megszerzését, a [[közös tulajdon]]t, a használati jogokat ([[szolgalom]], [[haszonélvezet]], [[földhasználat]]), és a [[Birtok (jog)|birtok]]ot, birtokvédelmet. A dologi jog [[Grosschmid Béni]] szavaival élve: ''"sűrített negatív kötelem"'' – a dolog tulajdonosával szemben mindenki tűrni köteles, a dologi jog abszolút hatályú, mindenkivel szemben fennálló [[jog]], mely a fennálló helyzet változatlanságát (statika) biztosítja a jogosult javára. [[Karl Savigny]] szerint a [[tulajdon]] az egész világgal szembeni jog egy dolog felett, szemben a kötelmekkel, [[szerződések]]kel, ahol a kötelezettségek, jogosultságok meghatározott személyek között, egymás viszonyában állnak fenn. |
||
* [[kötelmi jog]]ot – A polgári jog másik nagy jogterülete a kötelmi jog, ennek általános illetve különös része. A kötelmi jog szabályozza az egyes individuális személyek egymás közötti ügyleteit, az egymással szemben fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket. A kötelmi jog főszabályszerűen relatív szerkezetű, mellérendelt jogviszonyban álló meghatározott jogalanyok, kölcsönös és egyenértékű követelései és tartozásai egységének diszpozitív jellegű szabályanyaga. Ezek a kötelmi viszonyok a dologi jogviszonyok szándékolt változtatását, vagy a nem kívánt változások reparációját ([[kártérítés]]) biztosítják. Az egyik legfontosabb, leggyakoribb [[kötelem]] a [[szerződés]], mely a [[pacta sunt servanda]] elven alapul, megköthető írásban, szóban vagy [[ráutaló magatartás]]sal is. A szerződések módosíthatók, megtámadhatók, semmiségükre a felek hivatkozhatnak. A kötelmi jog szabályozza a [[szerződést biztosító mellékkötelezettségek]]et (pl.: [[zálogjog]], [[foglaló]], [[kezesség]], [[jótállás]]), a teljesítést, a [[szerződésszegés]]t, a szerződés megszűnését is. A kötelmi jog különös része szabályozza az egyes szerződéstípusokat (például [[adásvétel]], [[bérlet]], [[letét]], [[vállalkozás]], [[megbízás]], [[biztosítás]], [[ajándékozás]], [[tartási szerződés]]). A kötelmi jog körébe tartozik a felelősség kérdése is: [[felelősség a szerződéssel okozott károkért]], ill. a szerződésen kívül okozott károkért. A [[kártérítés]], [[kártalanítás]], [[kármegosztás]], [[a veszélyes üzem működéséből eredő károk]], [[az állattartók felelőssége]], [[az épületről lehulló tárgy által okozott kár]]; a kártérítés mértéke, a [[nem vagyoni kár]] megállapítása is a kötelmi jog körébe tartozik. |
* [[kötelmi jog]]ot – A polgári jog másik nagy jogterülete a kötelmi jog, ennek általános illetve különös része. A kötelmi jog szabályozza az egyes individuális személyek egymás közötti ügyleteit, az egymással szemben fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket. A kötelmi jog főszabályszerűen relatív szerkezetű, mellérendelt jogviszonyban álló meghatározott jogalanyok, kölcsönös és egyenértékű követelései és tartozásai egységének diszpozitív jellegű szabályanyaga. Ezek a kötelmi viszonyok a dologi jogviszonyok szándékolt változtatását, vagy a nem kívánt változások reparációját ([[kártérítés]]) biztosítják. Az egyik legfontosabb, leggyakoribb [[kötelem]] a [[szerződés]], mely a [[pacta sunt servanda]] elven alapul, megköthető írásban, szóban vagy [[ráutaló magatartás]]sal is. A szerződések módosíthatók, megtámadhatók, semmiségükre a felek hivatkozhatnak. A kötelmi jog szabályozza a [[szerződést biztosító mellékkötelezettségek]]et (pl.: [[zálogjog]], [[foglaló]], [[kezesség]], [[jótállás]]), a teljesítést, a [[szerződésszegés]]t, a szerződés megszűnését is. A kötelmi jog különös része szabályozza az egyes szerződéstípusokat (például [[adásvétel]], [[bérlet]], [[letét]], [[vállalkozás]], [[megbízás]], [[biztosítás]], [[ajándékozás]], [[tartási szerződés]]). A kötelmi jog körébe tartozik a felelősség kérdése is: [[felelősség a szerződéssel okozott károkért]], ill. a szerződésen kívül okozott károkért. A [[kártérítés]], [[kártalanítás]], [[kármegosztás]], [[a veszélyes üzem működéséből eredő károk]], [[az állattartók felelőssége]], [[az épületről lehulló tárgy által okozott kár]]; a kártérítés mértéke, a [[nem vagyoni kár]] megállapítása is a kötelmi jog körébe tartozik. |
||
A lap 2021. február 9., 17:19-kori változata
A polgári jog (latinul: ius civile) a magánjog része, jogág. Jellemzően mellérendeltségi viszonyban álló, egyenjogú személyek (természetes- és jogi személyek) közti árujellegű vagyoni viszonyait továbbá az egyes személyhez fűződő jogait szabályozza. A polgári jogi kötelezettségek általában csak a kötelezettek akaratából állnak be (akaratautonómia). A polgári jog kifejezést gyakran a magánjog szinomímájaként használják, de ez utóbbi szélesebb körű fogalom.
Feladata
A polgári jog a törvény által garantálja az ember számára az önrendelkezés szabadságát, személyisége kibontakoztatását, védelmét és ehhez tartozóan a vagyonával való szabad rendelkezést mind élők között, mind a rendelkező személy halála esetére.[1]
A polgári jog valamennyi civilisztikai jogág anyajoga, tartalmazza a legfontosabb alapelveket (jóhiszeműség és tisztesség elve, joggal való visszaélés tilalma, együttműködés elve).
A polgári jog és a közjog
A polgári joggal – csakúgy mint a magánjoggal – a közjogot állíthatjuk szembe, ahol nem egyenrangú személyek állnak szemben egymással, hanem az állam és állampolgár (más személy), jellemzően alárendeltségi kapcsolatban.
Részterületei
Hagyományosan a polgári jog halmazába soroljuk a
- személyi jogot – a természetes személyek és jogi személyek jogképességével, cselekvőképességével, ezek keletkezésével és megszűnésével foglalkozik, védi a személyhez fűződő jogokat, biztosítja a szellemi alkotások oltalmát.
- családi jogot - A polgári jog jelenleg jellemzően nem alkotmányközpontú, azonban diszpozitív része. A válás, különválás esetére biztosítja a közhatalom számára a teljes beavatkozást a gyermekvállalók személyes viszonyaiba, a szülői és társadalmi státuszokba, magánvagyonokba, a gyakorlatban az anyagi függőségek nemi alapú megfordítását végzi. Lásd még Népességfogyás Magyarországon.
- dologi jogot – Meghatározza a dolog fogalmát, a dolog megszerzését, megterhelését, birtoklását, használatát, a vele való rendelkezést, a dolog feletti tulajdon megszerzését, a közös tulajdont, a használati jogokat (szolgalom, haszonélvezet, földhasználat), és a birtokot, birtokvédelmet. A dologi jog Grosschmid Béni szavaival élve: "sűrített negatív kötelem" – a dolog tulajdonosával szemben mindenki tűrni köteles, a dologi jog abszolút hatályú, mindenkivel szemben fennálló jog, mely a fennálló helyzet változatlanságát (statika) biztosítja a jogosult javára. Karl Savigny szerint a tulajdon az egész világgal szembeni jog egy dolog felett, szemben a kötelmekkel, szerződésekkel, ahol a kötelezettségek, jogosultságok meghatározott személyek között, egymás viszonyában állnak fenn.
- kötelmi jogot – A polgári jog másik nagy jogterülete a kötelmi jog, ennek általános illetve különös része. A kötelmi jog szabályozza az egyes individuális személyek egymás közötti ügyleteit, az egymással szemben fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket. A kötelmi jog főszabályszerűen relatív szerkezetű, mellérendelt jogviszonyban álló meghatározott jogalanyok, kölcsönös és egyenértékű követelései és tartozásai egységének diszpozitív jellegű szabályanyaga. Ezek a kötelmi viszonyok a dologi jogviszonyok szándékolt változtatását, vagy a nem kívánt változások reparációját (kártérítés) biztosítják. Az egyik legfontosabb, leggyakoribb kötelem a szerződés, mely a pacta sunt servanda elven alapul, megköthető írásban, szóban vagy ráutaló magatartással is. A szerződések módosíthatók, megtámadhatók, semmiségükre a felek hivatkozhatnak. A kötelmi jog szabályozza a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: zálogjog, foglaló, kezesség, jótállás), a teljesítést, a szerződésszegést, a szerződés megszűnését is. A kötelmi jog különös része szabályozza az egyes szerződéstípusokat (például adásvétel, bérlet, letét, vállalkozás, megbízás, biztosítás, ajándékozás, tartási szerződés). A kötelmi jog körébe tartozik a felelősség kérdése is: felelősség a szerződéssel okozott károkért, ill. a szerződésen kívül okozott károkért. A kártérítés, kártalanítás, kármegosztás, a veszélyes üzem működéséből eredő károk, az állattartók felelőssége, az épületről lehulló tárgy által okozott kár; a kártérítés mértéke, a nem vagyoni kár megállapítása is a kötelmi jog körébe tartozik.
- öröklési jogot – A polgári jog az öröklési jog körében rendezi a meghalt személy tulajdontárgyainak sorsát, végintézkedést és a törvényes öröklés eseteit, kapcsolatát, módjait, az örökösök felelősségét a hagyatéki tartozásokért, a végrendelet tartalmát, fajait, a végrendelet érvénytelenségét, hatálytalanságát és az öröklési szerződést is. Az öröklési jog biztosítja a kötelesrészt, az örökség kiadását, visszautasítását.
Jegyzetek
- ↑ Általános tanok, 27. o.
Források
- Bíró György - Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, 8. kiadás, 2010, Miskolc, ISBN 963-04-8969-4