Dologi jog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jogtudományban a dologi jog a jogrendszer és ezen belül elsősorban a magánjog azon részét jelenti, amely a személyek számára abszolút jogok keretében jogi uralmat biztosít a rendelkezésre álló vagyoni értékű javak felett.[1]

Abszolút szerkezetű (in rem) védelmet élvező jogok a tulajdonjog és a korlátolt dologi jogok, amelyeket magukat is dologi jogoknak nevezünk.

Története[szerkesztés]

A dologi jog fogalma a római jogban még nem jelent meg, azonban az in rem védelemben részesülő jogviszonyokat már Gaius is külön részként tárgyalta könyvének a dolgokról (De rebus) írt fejezetében.[2][3]

Tulajdonságai[szerkesztés]

A dologi jog, illetve a dologi jogok szembeállítható(k) a kötelmi joggal, illetve a kötelmi jogokkal, amelyek nem mindenkivel szembeni, hanem csak meghatározott személlyel (személyekkel) szemben élveznek védelmet, pontosabban csak meghatározott személlyel (személyekkel) szemben illetik meg a jogosultat. Ilyenek például a szerződés, a szerződésen kívüli károkozás vagy a jogalap nélküli gazdagodás alapján fennálló jogok.

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Lenkovics Barnabás: Dologi jog, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008
  • Molnár Imre & Jakab Éva: Római jog, Leges, diligens, Szeged, 2008

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dologi jog, 14. o.
  2. Római jog, 162. o.
  3. Dologi jog, 11. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]