Jogalap nélküli gazdagodás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A jogalap nélküli gazdagodás a polgári jogban olyan vagyonnövekmény, amelyhez jogi alap (jogcím) nélkül jut valaki, másnak a rovására. A jogalap nélküli gazdagodás fennállása ú.n. „kötelemkeletkeztető tényállás. A hatályos Ptk. nem vette át a korábbi Ptk. azon szabályozását, amely bizonyos esetekben lehetővé tette a szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélését.[1]

Szilárd szabály polgári jogunkban, hogy aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.[2]

Története[szerkesztés]

A korábbi Ptk. (1959. évi IV. törvény) 361 - 364. §§-ai rendelkeztek a jogalap nélküli gazdagodásról.

Fogalma[szerkesztés]

A korábbi Ptk. (1959. évi IV. törvény) XXXII. fejezete szabályozta a jogalap nélküli gazdagodást. Kimondta, hogy aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.[3]

Nem volt köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.

Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellett volna téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélhette meg.[4]

Szolgáltatásnak az állam javára való megítélése[szerkesztés]

A bíróság köteles volt az ügyészt értesíteni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján feltehető volt, hogy a szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélésére kerül sor.[1] Az ügyész az indítványt haladéktalanul, legkésőbb azonban az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül köteles volt megtenni.[5] Az ügyész nyilatkozata előtt az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül a per szünetelésének vagy a pert befejező határozat hozatalának nem volt helye.[6]

"Uzsorás szerződés esetében a bíróság a sérelmet szenvedő félnek a visszatérítést akkor is elengedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára való megítélését indítványozza."[7]

"Ha a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdésében és a 361. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetekben az ügyész a visszajáró szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára csak részben való megítélését indítványozza, a bíróságot az indítvány csak annyiban köti, hogy az abban megjelöltnél nagyobb összeget az állam javára nem ítélhet meg."[8]

"A szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélését nem akadályozza az, hogy a szolgáltatást a sérelmet okozó fél már megkapta, illetőleg a vagyoni előnyt a gazdagodást előidéző fél már visszakapta."[9]

"Az állam javára megítélt szolgáltatások behajtásával és elszámolásával kapcsolatos pénzügyi kérdéseket a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben szabályozza."[10]

"Az ügyész keresetet indíthat a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerződés semmisségének megállapítása iránt."[11]

"Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg."[12]

"A gazdagodással kapcsolatos vagyoni előnyök visszatérítésére a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályokat (195. §) kell alkalmazni; a visszatérítésre köteles személy a dologra fordított szükséges költségei megtérítését követelheti."[13]

"Ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, értékét kell megtéríteni."[14]

"A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni."[15]

A hatályos Ptk.-ban[szerkesztés]

A hatályos Ptk. szó szerint Hatodik Részében (Egyéb kötelemkeletkeztető tények) XXXII. Címben rendelkezik a jogalap nélküli gazdagodásról. Fenntartja azt a rendelkezést, hogy aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.[16]

Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli.[17] 6:580. § [Az érték megtérítése] Ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, annak értékét kell megtéríteni.[18]

A Ptk. más címeiben is több helyen rendelkezik a jogalap nélküli gazdagodásról.

Így pl. az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást jogalap nélküli gazdagodás jogcímén visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.[19]

A jogalap nélkül közösen gazdagodók egyetemlegesen felelnek a gazdagodás visszatérítéséért.[20]

Főbb esetei[szerkesztés]

  • a túlfizetés, kétszeres teljesítés, téves címzés, téves átutalás stb.
  • okafogyott tartozás (amikor a teljesítésre a szerződés megszűnése után kerül sor, vagy például a szerződés egyik félnek sem felróható okból lehetetlenült, de az egyik fél már a szolgáltatását teljesítette.)
  • a létre sem jött szerződés alapján történő teljesítés
  • amikor valaki más dolgával jogellenesen rendelkezik
  • jogszabály által nevesített esetek, pl. a ráépítés körében[21]

Források[szerkesztés]

  • Bíró Endre: Jogi szótár, Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs, 2006. 222. old.
  • Ptk. 361 - 364. §§
  • jogaszvilag.hu (2016)
  • 2013. évi V. törvény

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ptké. 32. § (1) bek.
  2. 1959. évi IV. törvény 361. § (1) bek. illetve 2013. évi V. törvény 6:579. § (1) bekezdése
  3. 1959. évi IV. törvény 361. § (1) bek.
  4. A Ptk. 361. § (3) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15. § (2) bekezdésével módosított szöveg.
  5. Ptké. 32. § (2) bek.
  6. Ptké. 32. § (3) bek.
  7. Ptké. 33. §
  8. Ptké. 34. §
  9. Ptké. 35. §
  10. Ptké. 36. §
  11. Ptké. 36/A.§,az 1995. évi LX. törvény 33. § (6) bekezdése iktatta be.
  12. 1959. évi IV. törvény 362. §
  13. 1959. évi IV. törvény 363. § (1) bek.
  14. 1959. évi IV. törvény 363. § (2) bek.
  15. 1959. évi IV. törvény 364. §
  16. 2013. évi V. törvény 6:579. § (1) bekezdése
  17. 2013. évi V. törvény 6:579. § (2) bekezdése
  18. 2013. évi V. törvény 6:580. §
  19. 2013. évi V. törvény 6:581. § bekezdése
  20. 2013. évi V. törvény 6:582. § bekezdése
  21. Archivált másolat. [2013. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 12.)

További információk[szerkesztés]