„Hagyományos kínai orvoslás” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jelentős átalakítás, hivatkozások kigyűjtése, állítások pontosítása, történet kidolgozása és a kritikai rész tagolása
a
(Jelentős átalakítás, hivatkozások kigyűjtése, állítások pontosítása, történet kidolgozása és a kritikai rész tagolása)
{{részben nincs forrás}}
{{pinjin és magyaros}}
{{kínaiátír|1=}}
[[Fájl:ChineseMedicine-HK.JPG|thumb|right|300px|Hagyományos kínai gyógyászati/szárított gyógynövény bolt [[Tsim Sha Tsui]]ban, [[Hongkong]]]]
 
A '''hagyományos kínai orvoslás''' (rövidítve '''HKO''') egy általános gyűjtőfogalom, amely számos [[Kína|Kínából]] eredő, ősinek tekintett egészségügyi eljárást takar. A nyugati világ nagy részében a [[Alternatív gyógymód|komplementer és alternatív medicina]] körébe sorolják,<ref name="WEBBETEG">{{cite web|url=https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/3392/a-komplementer-orvoslas|title=Komplementer orvoslás és alternatív gyógyászat|publisher=[[WEBBeteg.hu]]|author=Dr. Kónya Judit|date=2017-11-27|accessdate=2020-05-18}}</ref> s az ide tartozó módszerek a hatásosságukra vonatkozó gyenge vagy nem létező tudományos bizonyítékok miatt [[Áltudomány|áltudományosnak]] tekinthetők.<ref name="MTA">{{cite web|url=https://mta.hu/tudomany_hirei/az-europai-akademiak-figyelmeztetnek-a-hagyomanyos-kinai-orvoslas-szabalyozatlansagaban-rejlo-kockazatokra-110117|title=A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák|publisher=[[Magyar Tudományos Akadémia|tudomany.hu]]|date=2019-11-18|accessdate=2020-05-18}}</ref><ref name="Nature">{{cite journal|url=https://www.nature.com/articles/448106a|title=Hard to swallow|journal=[[Nature]]|volume=448|issue=7150|pages=105-106|pmid=17625521|bibcode=2007Natur.448S.105.|doi-access=free|language=angol|accessdate=2020-05-18}}</ref> Ázsia egyes részein azonban több ide tartozó módszer is az elsődleges orvosi ellátás részét képezi.<ref name="ERA">{{cite web|url=https://era.aeek.hu/HolOrszag/csatolt/20140619_kinai_nepkoztarsasag-2014.pdf|title=Tájékoztató országtanulmány a Kínai Népköztársaság egészségügyéről|publisher=Egészségügyi Rendszerek Adattára|author=GYEMSZI Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság Rendszerelemzési Főosztály|date=2014-02|accessdate=2020-05-18}}</ref>
 
A HKO körébe olyan kezelések tartoznak, mint a különböző [[gyógynövény]]kúrák, [[akupunktúra]], étrend terápiák, valamint a Tui na (manuálterápia) és a japán [[Shiatsu]] [[masszázs]].<ref name="SHENNONG">{{cite web|url=https://kinaiorvoslas.hu/content/kinai_orvos_kepzes2.php|title=A Kínai Orvoslás diagnosztikája és terápiája|publisher=Shennong Kínai Orvosi Intézet|accessdate=2020-05-18}}</ref> Gyakran a [[csikung|{{kínai|qigong|csikung}}]]ot és a [[tajcsicsuan|{{kínai|taiji quan|tajcsicsuan}}]]t is szorosan összefüggésbe hozzák vele.<ref>{{cite web|url=http://www.chikung-taichi.hu/gyogyaszat.php|title=A chikung és a gyógyászat|publisher=Vörös Főnix Chikung Iskola|accessdate=2020-05-18}}</ref>
 
Bár a hagyományos kínai orvoslás elméleti háttere és alkalmazása használói szerint több ezer évre nyúlik vissza,<ref name="SHENNONG"/> a jelenlegi, főleg a nyugati világba is eljutott módszerek összessége [[Mao Ce-tung|{{kínai|Mao Zedong|Mao Ce-tung}}]] idején vált általánosan elterjedté, azzal a céllal, hogy az orvoshiánnyal küzdő Kínai Népköztársaságban valamilyen egészségügyi ellátást tudjanak biztosítani.<ref name="MANCS">{{cite journal|url=https://magyarnarancs.hu/tudomany/veny-nelkul-97433|title=Vény nélkül - A kínai orvoslás titkai|journal=[[Magyar Narancs]]|author=Barotányi Zoltán|volume=49|date=2015-12-03|accessdate=2020-05-18}}</ref> Elméleti alapja a természet, a [[Világűr|kozmosz]] és az emberi test valamiféle összefüggő egysége, amelyben a [[Jin-jang|{{kínai|yinyang|jin-jang}} rendszer]], az [[Öt elem (kínai)|öt elem]] (öt fázis), az emberi test csatornáinak (meridián) rendszere, a Zand{{kínai|Zang-fu|Cang Fufu}}-elmélet, a hat megerősítés és a négy réteg mellett még számos különböző elmélet együttesen van jelen.{{forráskérő}} [[Tudomány|Tudományos]] szempontból ezen elméletek megalapozottsága meglehetősen hiányos és több bennünk a [[Kínai filozófia|filozófiai]] elem,<ref name="MANCS"/> mint a valódi [[Orvostudomány|orvosilag]] vagy [[Biológia|biológiailag]] igazolható állítás.<ref name="SBM_Novella">{{cite web|url=https://sciencebasedmedicine.org/what-is-traditional-chinese-medicine/|title=What is Traditional Chinese Medicine?|publisher=Science Based Medicine|author=Novella, Steven|date=2012-01-25|accessdate=2020-05-18|language=angol}}</ref>
 
== Története ==
A hagyományosHagyományos kínaiKínai orvoslásOrvoslás filozófiája(HKO) ugyanabbóleszmerendszere atöbb tőbőlmint eredkétezer éves múltra tekint vissza, mintde egyes elemei a [[taoizmus]] két és afélezer [[buddhizmus]]éves hagyományaiból táplálkoznak. AztAlapvetően a klasszikus keleti világlátást tükrözi, mely szerint az élet és az egyének tevékenysége minden szinten szoros kapcsolatban áll a környezettel és a világ szövevényes rendjével.<ref name="Tao Te King">Su{{cite Wen,book|title=Tao Te King|author=[[Lao-ce]]|translator=[[Weöres Sándor]]|publisher=Tericum Kiadó|isbn=963 8453 052|year=1994}}</ref><ref name="SCSBK">{{cite book|title=[[A Sárga Császár belső könyvei|A Sárga Császár belső könyvei - Egyszerű kérdések]]|chapter=3.|author=[[Sárga fejezetCsászár|Huang Ti]]|translator=Tokaji Zsolt|publisher=fapadoskonyv.hu|isbn=978 963 3293 058|year=2011}}</ref> Említésre méltó továbbá, hogy a legkorábbi hagyományos kínai orvoslás azon taoista mesterektől származott, akik különleges érzékkel rendelkeztek az emberi testtel és működésével kapcsolatosan, több órás [[meditáció]]juknak köszönhetően.{{forráskérő}} Valószínűleg ez azezzel okamagyarázható, hogy a HKO olymeglehetősen sok [[taoizmus|taoista]] eredetű elvetelgondolatot örököltátvett.
 
UralkodásánakA aranykoraHKO alattalapművének i.ma e.is 2698-tólazt 2596-iga gyűjteményes kötetet tekintik, amelynek szerzőjeként {{kínai|Qi BoHuangdi|Csi PoHuang-ti}}-t, (岐伯)avagy miniszterévela folytatott[[Sárga párbeszédénekCsászár]]t szokták eredményeképpmegjelölni, aki egyike a kínai hagyományok''"kultúrhéroszoknak"'',<ref>{{cite feltételezésebook|title=Történelem szerint1.|author=Herber {{kínaiA., Martos I., Moss L., Tisza L.|Huangdipublisher=Reáltanoda Alapítvány|Huangyear=2001|isbn=963 042348 0|page=173|accessdate=2020-ti05-20}}</ref> s akiről kétezer évvel állítólagos uralkodása után születtek az első feljegyzések, aezért történeti személyként való létezése vitatott.<ref name="Régi Kína">{{cite journal|url=https://btk.ppke.hu/uploads/articles/772735/file/regikinatortenete_teljes.pdf|title=A régi Kína története|author=Salát Gergely|year=2009|publisher=[[SárgaEötvös CsászárLoránd Tudományegyetem|ELTE]] alkotta[[Konfuciusz Intézet]]|page=29|accessdate=2020-05-20}}</ref> A legenda szerint uralkodásának idejében (i. e. 2698 és 2596 között) született meg a császár és minisztere, {{kínai|Qi Bo|Csi Po}} (岐伯) párbeszédének eredményeképpen a '''{{kínai|Nei jing su wen'''|''Nej csing szu ven''}}t'' (内经·素問》) avagy a ''[[A Sárga Császár belső könyvei|Belső könyvek - Egyszerű kérdések'']] (más értelmezés szerint: ''A belgyógyászat alapkérdései'') melyet {{kínai|''[[Huang Di nei jing]]''|''[[Huang Ti nej csing]]''}}ként is ismerünkjegyeznek. A modern tudománytudományos feltételezéseelméletek szerint ezt a szöveget egy névtelen tudós vagy tudósok állíthatták össze akkor már évszázadok óta használt népi gyógymódokból, nem korábban mint a Han-dinasztia idején, alig több mint kétezer éve.<ref name="Harper">{{cite book|title=Early Chinese Medical Literature: The Mawangdui Medical Manuscripts|author=Harper, D.|year=1998|publisher=Kegan Paul International|isbn=978 0 7103 0582 4|language=angol}}</ref>
 
A [[Han-dinasztia]] (i. e. 202 – i. sz. 220) ideje alatt {{kínai|Zhang Zhongjing|Csang Csungcsing}} (张仲景/張仲景), (akit a "kínai [[Hippokratész|Hippokratészként]]," akiis szoktak emlegetni és [[Chang-sha]] polgármesterekormányzója volt az i. sz. második század vége felé,) írta az ''Értekezés a hidegkárokrólhidegkórtanról és egyéb betegségekről'' című tanulmánytművét,<ref>{{cite melyweb|url=http://hu.clearharmony.net/articles/a111110-Zhang-Zhongjing-a-kinai-orvostudomany-bolcse.html|title=Zhang Zhongjing, a legkorábbikínai ismertorvostudomány utalástbölcse|publisher=Clearharmony.net|date=2013-11-25|accessdate=2020-05-20}}</ref> tartalmazza melyben az ismeretek egy komplett rendszerbe foglalva jelennek meg a ''Neijinglegkülönbözőbb Suwen''-rebetegségek vonatkozólagdiagnosztikájára és kezelésére vonatkozóan. Egy másik kiemelkedő Han belgyógyász, volt [[Hua Tuo]] (i. sz. 140 – 208) voltkörül), aki betegeit borból[[Bor (ital)|bor]]ból és porrá tört [[kender]]ből készített szerrel altatta. Hua orvosi-, és sebészi beavatkozásai, valamint gyógynövény kezelései szintén használatban voltak fejfájások, szédülés, bélférgek, láz, köhögés, torokfájás ellen, sőt még egy nőgyógyászati diagnóziseljárás során is, ahol halott magzatot kellett eltávolítani egy nő testéből.<ref name="Mair">{{cite book|last=Mair|first=Victor H.|year=1994|chapter=The Biography of Hua-t'o from the "History of the Three Kingdoms"|title=The Columbia Anthology of Traditional Chinese Literature|editor=Victor H. Mair|publisher=Columbia University Press|pages=688-696|language=angol}}</ref>
 
A [[JinCsin-dinasztia (265-420265–437)|{{kínai|Jin|Csin}}-dinasztia]] korabeli orvos, az [[akupunktúra]] és [[moxaterápia]] szószólója, Huang-fu Mi (i. sz. 215 - 282) szintén idézett a Sárga Császártól ''[[{{kínai|Jia Yi Jing]]|Csia Ji Csing}}'' (甲乙经/甲乙經) című művében i. sz. 265 körül. A [[Tang-dinasztia]] idején, Wang Ping állítása szerint birtokába jutott egy eredeti ''Neijing{{kínai|Nei jing su wen|Nej csing szu Suwenven}}''nek, melyet alaposan kibővített és továbbszerkesztett. Ezt a művet egy császári bizottság az i. sz. XI. században vizsgálta át.<ref>{{cite web|url=https://www.newworldencyclopedia.org/entry/Traditional_Chinese_medicine|title=Traditional Chinese Medicine|publisher=New World Encyclopedia|language=angol|accessdate=2020-05-20}}</ref>
 
Az ezt követő évszázadokban Kína és [[Délkelet-Ázsia]] egyes területein különböző népi gyógymódok terjedtek el, amelyeknek művelői az írásos emlékek tanúsága szerint viszonylag kevest foglalkoztak módszereik történeti hátterével, de sokat merítettek az elődök által megfogalmazott, egymástól sokszor homlokegyenest különböző filozófiai rendszerekből. Közben a 20. századra a kínai egészségügyi ellátásban is megjelentek a "nyugati típusú" [[orvostudomány]] képviselői, ám a vidéki területeken továbbra is az "ősi" gyógymódokban bízott a lakosság. Az 1940-es évekre látványos népességnövekedés következett be a kínai társadalomban és az 1949-ben bekövetkezett kommunista hatalomátvétel után {{kínai|Mao Zedong|Mao Ce-tung}} és kormánya súlyos nehézségekkel küzdött az egészségügyi ellátórendszer fenntartása terén az akkor már félmilliárd fős országban.<ref name="Levinovitz">{{cite web|url=https://slate.com/technology/2013/10/traditional-chinese-medicine-origins-mao-invented-it-but-didnt-believe-in-it.html|title=Chairman Mao Invented Traditional Chinese Medicine|publisher=Slate.com|author=Levinovitz, A.|date=2013-10-22|language=angol|accessdate=2020-05-20}}</ref>
[[2015]]-ben orvosi Nobel-díjat kapott egy újfajta maláriagyógyszer felfedezéséért [[Juju Tu]] a kínai hagyományos orvoslással foglalkozó akadémia munkatársa.
 
<ref name=2015_Juju_Tu>
A kínai diktátor megoldása erre a problémára az volt, hogy megpróbálták ötvözni a keleti és nyugati gyógymódokat, valamint komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy mindezt egységes rendszerbe foglalják és "tudományos" köntösbe burkolják. Ennek részeként bevezettek olyan fogalmakat, amik a mai napig is használatosak a HKO eljárásokat alkalmazó terapeuták körében: "holisztikus szemlélet", "természetes gyógymód", "életerő", stb.<ref name="MANCS"/>
{{Cite web|url=https://index.hu/tudomany/2015/10/05/orvosi_nobel_dij_2015/
 
|title=Fonalférgek és malária: odaítélték a 2015-ös orvosi Nobelt
Az 1966 és 1976 között lezajlott [[Kulturális forradalom|kínai kulturális forradalom]] idején aztán mindezt megtöltötték az új nemzettudatot erősítő tartalommal, amikor is az alulról szerveződő, mozgalmi jellegű egészségügyi szolgáltató rendszerben egyre többen alkalmazták a nyugatról jövő [[Orvostudomány|tudomány alapú orvoslás]] és az ősi kínai múltból táplálkozó hagyományos gyógyítás módszereinek kombinációját.<ref name="Levinovitz"/> Az 1970-es években aztán nagy lendületet adott a Hagyományos Kínai Orvoslás terjedésének az amerikai kultúrába begyűrűzött történetek sora, melyek pl. arról számolnak be, hogy a kínai orvosok akupunktúrás érzéstelenítést használnak műtéti beavatkozások előtt. Ez több esetben egyébként félreértéseken alapult. Ilyen volt James Reston esete is, akinek a [[The New York Times|New York Times]] hasábjain 1971-ben megjelent beszámolójából<ref name="Reston">{{cite journal|url=https://www.nytimes.com/1971/07/26/archives/now-about-my-operation-in-peking-now-let-me-tell-you-about-my.html|title=Now, About My Operation in Peking|
|author=index.hu
journal=[[The New York Times]]|author=Reston, J.|date=1971-07-26|language=angol|accessdate=2020-05-20}}</ref> egyértelműen kiderül, hogy amikor Kínában műtéten kellett átesnie, akkor nem kizárólag akupunktúrás kezeléssel érzéstelenítették, hanem előbb a nyugati módszerek szerinti eljárással, az eset mégis úgy terjedt el a köztudatban, mint a kínaiak tradícionális módszereinek egyik sikertörténete.<ref name="MANCS"/> A következő évtizedekben a Hagyományos Kínai Orvoslás a nyugati kultúrában egyre nagyobb vonzerőre tett szert, aminek köszönhetően azóta is rohamosan terjed, s a délkelet-ázsiai országok többségében számos módszerét rutinszerűen alkalmazzák az egészségügyi ellátásban.
|date=2015-10-05
|access-date=2015-10-05
|quote="A kínai Juju Tu (aki amúgy a 12. női orvosi Nobel-díjas, viszont az első kínai nő, aki orvosi Nobelt kapott) egy olyan növény maláriaellenes hatásának igazolásáért kapta a díjat, melyet a kínai hagyományos gyógyászat már nagyon régóta használt láz- és gyulladáscsökkentőként. A felfedezés az 1970-es évek elején történt, az artemisinin nevű hatóanyagot az egynyári üröm cserjéjéből vonják ki, bár a növény maláriaellenes hatását már a 4. század közepén született feljegyzésben is említik."}}</ref>
 
== Kritikája ==
 
A Hagyományos Kínai Orvoslás mellett felhozott leggyakoribb érvek egyike, hogy több ezer éves hagyományokon alapuló gyógymódokat vonultat fel, illetve hogy alapvetően minden ide tartozó módszer "természetes". A kritikusok azonban ezt általában [[Érvelési hiba|érvelési hibának]] tekintik ("argumentum ad antiquitatem", azaz az ősiségre mint értékre hivatkozás, valamint a természetességre mint értékre hivatkozás).<ref name="SBM_Novella"/><ref name="NESS_Novella">{{cite web|url=https://theness.com/neurologicablog/index.php/cam-logical-fallacies/|title=CAM Logical Fallacies|publisher=Neurologica|author=Novella, S.|language=angol|date=2012-05-03|accessdate=2020-05-19}}</ref> A HKO alapjául szolgáló [[csi]], valamint az akupunktúra által használt meridiánok ésUgyanakkor a testenmódszerek található,összességének kitüntetetttörténetéből szereppel bíró pontok létezésére vonatkozóan azonban ''nincsen egyértelmű tudományos bizonyíték''.<ref name="TVT_HKO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singhkiderül, S.,hogy Ernst,a E.|publisher=Parkma Könyvkiadó|year=2010|page=101-102|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref> Bár az akupunktúrával kapcsolatos klinikai vizsgálatok között van néhány olyanhasználatos, amelyekebbe pozitív eredményt sejttetnek,<ref name="CICM">{{cite journal|url=http://www.acupuncturecollege.org.uk/info/publications/articles-and-research/exploring-acupuncture-outcomes-in-a-college-clinic/|title=Exploring acupuncturekörbe outcomestartozó ingyógymódok atöbbségének collegeősisége clinic|journal=Europoean Journal of Oriental Medicine|volume=5|issue=4|page=55-63|year=2006|author=Shawvitatható, J., Bidgood, P., Saebi, N.|accesssdate=2020-05-19}}</ref> ezek meglehetősen gyenge protokoll szerint végzett, sok esetbenmivel a [[Placebo|placebókontrollt]]rendszerbe isfoglalásukra mellőzőtett vizsgálatok, így ezek alapjánkísérletek a módszer hatásossága nem igazolható20. Aszázad placebókontrolláltmásodik randomizáltfeléből kettősvak klinikai vizsgálatok azonban rendre azt mutatják, hogy az akupunktúrás kezelésekkel a placebóhatásnál jobb eredmény nem érhető elszármaznak. Azokban az esetekben pedig, amikor például fájdalomcsillapításra minimálisan hatékonynak bizonyult,<ref name="BoldogkőiMANCS">{{cite web|url=https://index.hu/tudomany/altudomany/2014/10/02/az_akupunktura_nem_mukodik/|title=Az akupunktúra nem működik|publisher=[[Index.hu]]|author=[[Boldogkői Zsolt]]|date=2014-10-02|accessdate=2020-05-19}}</ref> aztA találták,HKO hogyalapjául aszolgáló tűszúrás helyének nincs jelentősége, ami így cáfolja a meridiánok létezését.<ref name="HRASKO">{{cite web|url=https://tudomany.hu/cikkek/szurkalas-vagy-akupunktura-109901|title=Szurkálás vagy akupunktúra?|publisher=[[Magyar Tudományos Akadémia|tudomany.hucsi]]|author=[[Hraskó Gábor]]|date=2019-08-21|accessdate=2020-05-19}}</ref> A gyógynövény alapú kezelések (fitoterápia) egy részére vonatkozóan vannak közepes és jó eredmények, amelyekvalamint aaz hatásosságotakupunktúra igazolják,által azonbanhasznált ezen a területen is számos túlzó állításról lehet beszámolnimeridiánok és a HKOtesten képviselői több esetben tulajdonítanak olyan gyógyhatást egyes növényeknek vagy növényi kivonatoknaktalálható, amelyekkitüntetett tudományosanszereppel nembíró igazoltak.<refpontok name="MO_Placebo">{{citelétezésére web|url=http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/placebo__vagy_valos_hatas|title=Placebó,vonatkozóan vagyazonban valós''nincsen hatás?|publisher=Medicalonline|date=2017-02-07|accessdate=2020-05-19}}</ref>egyértelmű Ezzeltudományos szemben számos olyan növényi hatóanyag is ismert, amelyek kimondottan károsak lehetnek, különösen nagyobb dózisokban alkalmazvabizonyíték''.<ref name="TVT_FITOTVT_HKO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singh, S., Ernst, E.|publisher=Park Könyvkiadó|year=2010|page=229101-252102|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref>
 
=== Tudományosan nem igazolt hatásosság ===
Bár az akupunktúrával kapcsolatos klinikai vizsgálatok között van néhány olyan, amelyek pozitív eredményt sejttetnek,<ref name="CICM">{{cite journal|url=http://www.acupuncturecollege.org.uk/info/publications/articles-and-research/exploring-acupuncture-outcomes-in-a-college-clinic/|title=Exploring acupuncture outcomes in a college clinic|journal=Europoean Journal of Oriental Medicine|volume=5|issue=4|page=55-63|year=2006|author=Shaw, J., Bidgood, P., Saebi, N.|accesssdate=2020-05-19}}</ref> ezek meglehetősen gyenge protokoll szerint végzett, sok esetben a [[Placebo|placebókontrollt]] is mellőző vizsgálatok, így ezek alapján a módszer hatásossága nem igazolható. A placebókontrollált randomizált kettősvak klinikai vizsgálatok azonban rendre azt mutatják, hogy az akupunktúrás kezelésekkel a placebóhatásnál jobb eredmény nem érhető el. Azokban az esetekben pedig, amikor például fájdalomcsillapításra minimálisan hatékonynak bizonyult,<ref name="Boldogkői">{{cite web|url=https://index.hu/tudomany/altudomany/2014/10/02/az_akupunktura_nem_mukodik/|title=Az akupunktúra nem működik|publisher=[[Index.hu]]|author=[[Boldogkői Zsolt]]|date=2014-10-02|accessdate=2020-05-19}}</ref> azt találták, hogy a tűszúrás helyének nincs jelentősége, ami így cáfolja a meridiánok létezését.<ref name="HRASKO">{{cite web|url=https://tudomany.hu/cikkek/szurkalas-vagy-akupunktura-109901|title=Szurkálás vagy akupunktúra?|publisher=[[Magyar Tudományos Akadémia|tudomany.hu]]|author=[[Hraskó Gábor]]|date=2019-08-21|accessdate=2020-05-19}}</ref> A gyógynövény alapú kezelések (fitoterápia) egy részére vonatkozóan vannak közepes és jó eredmények, amelyek a hatásosságot igazolják, azonban ezen a területen is számos túlzó állításról lehet beszámolni és a HKO képviselői több esetben tulajdonítanak olyan gyógyhatást egyes növényeknek vagy növényi kivonatoknak, amelyek tudományosan nem igazoltak.<ref name="MO_Placebo">{{cite web|url=http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/placebo__vagy_valos_hatas|title=Placebó, vagy valós hatás?|publisher=Medicalonline|date=2017-02-07|accessdate=2020-05-19}}</ref>
 
=== Potenciális mérgezések ===
Számos olyan növényi hatóanyag is ismert, amelyek kimondottan károsak lehetnek, különösen nagyobb dózisokban alkalmazva.<ref name="TVT_FITO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singh, S., Ernst, E.|publisher=Park Könyvkiadó|year=2010|page=229-252|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref> Továbbá előfordulnak olyan anyagok is a HKO rendszerében, amelyeknek alkalmazása kimondottan ellenjavallt, bár számos hírportál szenzációs gyógyulásokról vagy gyógyhatásokról számol be.<ref>{{Cite news|title=Igazolták a hagyományos kínai orvoslás hatékonyságát?|url=https://www.szkeptikus.hu/hirfigyel/290-igazoltak-a-hagyomanyos-kinai-orvoslas-hatekonysagat|publisher=[[Szkeptikus Társaság]]|date=2010-04-11|accessdate=2020-05-20}}</ref>
 
=== Ökológiai károkozás ===
A Hagyományos Kínai Orvoslás számos ágában használnak olyan anyagokat főzetek, pakolások, kenőcsök és egyéb szerek elkészítéséhez, amelyben az alapanyagot ritka, valamilyen oknál fogva különlegesnek tekintett állatok elejtésével, esetenként élő állatok kínzásával járnak. Bár ezeknek gyógyhatása nem igazolt, az irántuk mutatkozó kereslet miatt számos állatfaj került már a kihalás szélére.<ref>{{cite web|url=https://www.origo.hu/egeszseg/20160622-alternativ-medicina-hagyomanyos-kinai-orvoslas-orvvadaszat-vedett-fajok-placebo-illegalis.html?pIdx=1|title=Téveszmék veszélyeztetik az egzotikus állatokat|publisher=[[Origo.hu]]|author=[[Boldogkői Zsolt]]|date=2016-06-24|accessdate=2020-05-20}}</ref>
 
==Magyarországon==
Dr. [[Eőry Ajándok]], a biológiai tudományok kandidátusa meghívására érkeztek kínai professzorok az akupunktúra megismertetésére, gyógyításra az [[1989]] év szeptemberében. Tevékenységüket a [[Magyar Tudományos Akadémia]] jóváhagyásával végzik.<ref>[http://www.egeszsegbiztonsag.hu/index.php?id=2,0,0,1,0,0]</ref>
 
1988-ban megalakult Budapesten az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány is (alapító: Dr. Hegyi Gabriella MD.PhD.), amely non-profit intézményként az akupunktúra tanítását, gyakorlását és művelését tette alapfeladatává, amely célhoz csatlakozott a mozgássérült gyermekek és a stroke utáni maradványtünettel élő felnőttek rehabilitációja akupunktúra segítségével.{{forráskérő}} Egy budapesti székhelyű intézet (Yamamoto Rehabilitáció Intézet)keretein belül kezdődött el a munka, amely mára ismertté vált az orvosi szakma egyéb területein dolgozok részére is. Ezen intézet 1988-tol aktívan részt vesz a magyar orvosok, szakorvosok akupunktúrás szakképzésében, mint gyakorlati oktatóhely, illetve a járóbeteg ellátásban. Jelenleg hivatalosan a Pécsi Egyetem ETK budapesti oktatóhelyeként is működik, mivel a Magyarországon érvényes 11/97 NM rendelet, valamint a 40/97 Korm. R. alapján szakorvosok kaphatnak engedélyt az akupunktúra művelésére előzetes, orvosi egyetemen lefolytatott licence vizsga sikeressége és az OTH (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) engedélye alapján.{{forráskérő}} 1987-ben megalakult a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társasága, amely a MOTESZ tag-társaságaként tömöríti az akupunktúra és kapcsolt társtechnikai művelőit, akik évente megrendezett szakmai kongresszuson adnak számot eredményeikről{{forráskérő}}. Kétévente mintegy 80-90 magyar szakorvos kezdi el tanulmányait a TCM kurzuson, amely mintegy 1700 kontakt órás oktatás és gyakorlati képzés formájában ismerteti meg a hallgatót a TCM rejtelmeivel.{{forráskérő}}
A kizárólag orvosokat tömörítő szakmai világszövetség, az ICMART (International Council for Medical Acupuncture and Related Techniques) is felvette tagtársasagai sorába a társaságot. 2002 óta a kínai kormánnyal megkötött bilaterális kormányközi kapcsolatok elindulásával ez a társaság és az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány társkapcsolatba került a Tanghsani Hebei United University-vel, amelynek kereteben oktatok cseréje, a Kínában eltöltendő szakmai gyakorlatok, majd gyógynövény kutatási projektek indultak el. 2006 óta pedig évente megrendezett a Kínai-Magyar Orvostudományi Fórum, -váltakozó kínai illetve magyar helyszínnel- amely szakmai fórum anyagai rendszeresen megjelennek Kínában. 2007, 2008-ban Kína Európában megrendezte a TCM Globalizációja című konferenciait (Royal Society, London, majd Róma,Olaszország), amelyen meghívott előadóként prezentálta a sikeres szakmai projektjét az alapítvány. Hazai sikerként könyvelhető el az akupunktúra vonatkozásában az, hogy a kínai Science and Technology Office Pekingben megtartott tanácskozásán az alapítvány elnökét választotta meg (dr. Hegyi Gabriella PhD.) a világon összesen 40 szakembert tömörítő "International Preparatory Committee of TCM" európai tagjának. {{forráskérő}}
A Hagyományos Kínai Orvoslás újabb hazai sikere, hogy a ZMNE (Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) doktori iskolája 2 olyan témát is engedélyezett 2010-ben, amelyben ezen tudományág lehetőségei kutathatók a katonai állomány extrém megterhelésnek kitett egyedei állóképessége emelésében.
Hazai akupunktúrás szakember vesz reszt meghívás alapján az Európai Unió által elfogadott "CAMbrella" projektben is, amely a további kutatási irányokat és támogatást hivatott összefoglalni az EU számára.{{forráskérő}}
2011 májusa óta a NEFMI Komplementer Medicina Szakmai Kollégiumi Tagozatot alapított, amelyben a Hagyományos Kínai Orvoslás szakemberei is helyet kaptak, ezzel is erősítve a szakma részvételével annak elismertségét és a szabályozására tett kísérleteket bátorítja.
A NATO RTO 195 programja is foglalkozik az akupunktúra alkalmazásának lehetőségeivel katonai és civil egészségügyi ellátásban, amely 3 éves kutatási munkában magyar meghívott szakember (Dr. Hegyi Gabriella) is dolgozik.{{forráskérő}}
 
== Jegyzetek ==

Navigációs menü