Érvelési hiba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az érvelési hiba egy logikus érvben lévő olyan hiba, amely az előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül hiba. Tehát olyan hibákról van szó, melyek az érvelés szerkezetében vannak, és nem a kiindulási előfeltevésekben. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor érvénytelennek mondják.

Ha egy érvelés ilyen hibát tartalmaz, ebből még nem következik az, hogy a premisszák hamisak, és az sem, hogy a konklúzió hamis. Ugyanakkor az érvelés mégis érvénytelen, mivel a konklúzió nem következik a premisszákból oly módon, ahogy azt az érvelés állítja. A konklúzió alátámasztására tehát a hibás érv nem alkalmas. Érvelési hiba lehet nem tisztán logikai érvelés is, például olyan valószínűségi érvelés, ami a valószínűség-számítás elveit hibásan használja.

Az érvelési hibák felismerése gyakorlati érvekben nehéz lehet, hiszen sokszor a logikai összefüggéseket elmosó retorikai minták szerint vannak szerkesztve. Különösen megnehezítheti a felismerést a többféle, egymást látszólag alátámasztó érvelési hibák párhuzamos használata, melyre a különböző vallásokban, illetve a politikai kommunikációban egyaránt találunk példát. A következő példák azt is mutatják, hogy az érvelési hibák az érvelő érzelmi, pszichés vagy intellektuális gyengeségére is fényt deríthetnek. A logikai hibák ismerete és felismerése alkalmas lehet az ilyen esetek számának csökkentésére.

Az érveléselmélet az érvelési hibák megértésében és kategorizálásában segít (van Eemeren, Grootendorst). Ebben a megközelítésben az érvelést egy interaktív protokollnak tekintik, ami vitatott vélemények különbségének feloldását célozza meg. A protokollt bizonyos előírások szabályozzák, megsértésük pedig hibát jelent. Az alábbi lista sok hibája ilyen értelemben érthető meg.

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Formai (szintaktikus) hibák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legszigorúbb értelemben az érvelési hiba egy nem érvényes (nem létező) logikai következtetés alkalmazása.

  • Bizonyos gombák mérgezőek.
  • Bizonyos gombák ehetőek.

  • Tehát bizonyos gombák mérgezőek is és nem is.

Ez a következtetés hibás, mivel nincs ilyen érvényes logikai következtetési séma. Figyeljük meg, hogy bár az érvelés hibás, valóban léteznek olyan kivételes gombák, amelyek mérgezőek is, meg nem is, a körülményektől függően. Az érvelés hibás, holott a konklúziót magát más oldalról lehetne védeni.

Nincs tehát olyan következtetési séma, hogy:

  • Néhány x-re igaz, hogy P(x)
  • Néhány y-ra igaz, hogy Q(y)

  • Tehát néhány z-re igaz, hogy P(z) és Q(z).

Logikai szaknyelven: a „létezik” („néhány”) kvantor és az „és” operátor nem cserélhető fel.

A fenti következtetés hibás voltának illusztrálására az ún. Venn-diagramok nagyon alkalmasak. Logikai szaknyelven a következtetés nem érvényes, mivel legalább egy esetben nem őrzi meg az igazságot.

Sajnos nem minden ilyen logikai hibát ilyen egyszerű felismerni.

Tartalmi (szemantikus) hibák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érvelési hibák e fajtájában az alkalmazott következtetési forma esetleg formailag megfelelő, de a felhasznált szavak jelentése, vagy nem releváns volta miatt a következtetés mégsem érvényes. Egyik példája a homonímiával való visszaélés:

  • I. hipotézis: Isten mint fogalom jelen van az emberek elméjében.
  • II. hipotézis: Az emberek elméjében lévő fogalmak léteznek.

  • Ennélfogva Isten létezik.

Ez egy tipikus érvelési hiba, és nem azért, mert a második premissza vitatható igazságú (ettől még maga az érvelés mint feltételes állítás érvényes lenne), hanem mert összekeveri az egyén által az Istenről alkotott fogalmat magával az Istennel, azaz a fogalom referenciájával.

Egyéb kategóriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hibáknak egyéb, a fentiekkel átfedő, és nem minden esetben egzakt kategóriái is léteznek, például érzelemre hivatkozás, relevancia hiánya, ok-okozati hibák, általánosítási hibák.

Példák érvelési hibákra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]