„Hermetizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{más|hermeneutika}} |
{{más|hermeneutika}} |
||
{{nincs tartalomjegyzék}} |
|||
A '''hermetizmus''' vagy másképp '''hermeticizmus''' a hermetikus irodalom által közvetített eszmék és gyakorlatok egésze.{{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}} |
A '''hermetizmus''' vagy másképp '''hermeticizmus''' a hermetikus irodalom által közvetített eszmék és gyakorlatok egésze.{{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}} |
||
| 12. sor: | 13. sor: | ||
A hermetikus típusú tudomány a [[misztérium]]ot és egyben a misztérium [[beavatás]]i típusú átadását foglalja magába; a természet megismerése ima és istentisztelet révén, vagy, alacsonyabb szinten, [[mágia|mágikus]] kényszerrel érhető el. {{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}} |
A hermetikus típusú tudomány a [[misztérium]]ot és egyben a misztérium [[beavatás]]i típusú átadását foglalja magába; a természet megismerése ima és istentisztelet révén, vagy, alacsonyabb szinten, [[mágia|mágikus]] kényszerrel érhető el. {{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}} |
||
A tudományos hermetikus irodalmat alkotó szövegeket |
A tudományos hermetikus irodalmat alkotó szövegeket éppúgy, mint a népszerű szövegek kategóriáját megírását, illetve megírásuk sugallatát [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz (Hermész)]]nek tulajdonítják. {{refhely|Új Magyar Lexikon, 1962}} |
||
A ''Corpus Hermeticum'' szövegei az egyiptomi [[Thot]] istent a görög [[Hermész|Herméssz]]el azonosítják, akit Hermész [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz]]nak, azaz Háromszor Nagynak is neveznek. |
A ''Corpus Hermeticum'' szövegei az egyiptomi [[Thot]] istent a görög [[Hermész|Herméssz]]el azonosítják, akit Hermész [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz]]nak, azaz Háromszor Nagynak is neveznek.{{refhely|Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, 22. old., 2000}} A hellenisztikus kor írói szerint Thot minden tudomány oltalmazója vagy gyanús varázsló volt. A világot szóval teremtette volna; a [[sztoikusok]] pedig Hermészt a logosszal azonosították.{{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}} |
||
A vallástörténész Bossuet már 1914-ben kimutatta, hogy a ''Corpus Hermeticum'' két ellentétes teológiát tartalmazː az egyik optimista ([[Monizmus|monista]]-[[Panteizmus|panteista]] típusú), a másik pesszimista és erős [[Dualizmus (filozófia)|dualizmus]] jellemzi. Az előbbi számára a világ szép és jó, mivel Isten hatja át, ezzel szemben a pesszimista tanban a világ alapvetően rossz, "nem Isten műve, főképp nem az első Istené, mert az első Isten fölötte áll minden anyagnak; léte titkában rejtőzikː Istent tehát csak a világi életből elmenekülve lehet elérni. {{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}} |
A vallástörténész Bossuet már 1914-ben kimutatta, hogy a ''Corpus Hermeticum'' két ellentétes teológiát tartalmazː az egyik optimista ([[Monizmus|monista]]-[[Panteizmus|panteista]] típusú), a másik pesszimista és erős [[Dualizmus (filozófia)|dualizmus]] jellemzi. Az előbbi számára a világ szép és jó, mivel Isten hatja át, ezzel szemben a pesszimista tanban a világ alapvetően rossz, "nem Isten műve, főképp nem az első Istené, mert az első Isten fölötte áll minden anyagnak; léte titkában rejtőzikː Istent tehát csak a világi életből elmenekülve lehet elérni. {{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}} |
||
A lap 2019. március 26., 15:46-kori változata
A hermetizmus vagy másképp hermeticizmus a hermetikus irodalom által közvetített eszmék és gyakorlatok egésze.[1]
A hermetikus irodalom misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok.
Két fő kategóriája [2]ː
- a népszerű hermetizmushoz tartozó írások (asztrológia, mágia, okkult tudományok, alkímia)
- tudós hermetikus irodalom, elsősorban a Corpus Hermeticum 17 görög nyelvű értekezése.
A hermetikus irodalom többé-kevésbé a zsidó-egyiptomi szinkretizmust tükrözi (tehát egyes iráni elemeket is), ezen kívül felismerhető benne a platonizmus hatása; ám a 2. századtól kezdve a gnosztikus dualizmus válik uralkodóvá.[1] Részlete, díszletei, mítoszai révén egyiptomiként hirdeti magát.[1]
A hermetikus típusú tudomány a misztériumot és egyben a misztérium beavatási típusú átadását foglalja magába; a természet megismerése ima és istentisztelet révén, vagy, alacsonyabb szinten, mágikus kényszerrel érhető el. [1]
A tudományos hermetikus irodalmat alkotó szövegeket éppúgy, mint a népszerű szövegek kategóriáját megírását, illetve megírásuk sugallatát Triszmegisztosz (Hermész)nek tulajdonítják. [3]
A Corpus Hermeticum szövegei az egyiptomi Thot istent a görög Hermésszel azonosítják, akit Hermész Triszmegisztosznak, azaz Háromszor Nagynak is neveznek.[4] A hellenisztikus kor írói szerint Thot minden tudomány oltalmazója vagy gyanús varázsló volt. A világot szóval teremtette volna; a sztoikusok pedig Hermészt a logosszal azonosították.[1]
A vallástörténész Bossuet már 1914-ben kimutatta, hogy a Corpus Hermeticum két ellentétes teológiát tartalmazː az egyik optimista (monista-panteista típusú), a másik pesszimista és erős dualizmus jellemzi. Az előbbi számára a világ szép és jó, mivel Isten hatja át, ezzel szemben a pesszimista tanban a világ alapvetően rossz, "nem Isten műve, főképp nem az első Istené, mert az első Isten fölötte áll minden anyagnak; léte titkában rejtőzikː Istent tehát csak a világi életből elmenekülve lehet elérni. [1]
A középkor végén, miután a szövegek nagy részét Itáliában latinra fordították, a hermetizmus, és maga a Corpus óriási hatást fejtett ki a reneszánszban. [5] Néhány szintén Hermész nevét viselő asztrológiai és alkímiai munkával együtt ezek az értekezések a reneszánsz alapvető írásaivá váltak, amelyeket együtt hermeticizmusnak neveztek, míg magának a Corpus Hermeticumnak a tanítását hermetizmusnak.[6]
A reneszánsz kori hermetizmus, mint filozófiai irányzat nem egységes, megkülönböztetünk korai- és kései-hermetizmust. A korai-hermetizmus a Corpus Hermeticum-ban található tanításokat elemezte és interpretálta; a kései-hermetizmus pedig beemelte rendszerébe korának ezoterikus, gondolati rendszereit (az újgnoszticizmust, az újplatonizmust, az alkímiát, a kabbalát, az asztrológiát, a mágiát).
Etimológia
A hermetizmus kifejezés a középkori latin hermeticus-ból származik, amely pedig Hermész görög isten nevéből ered.
Nevezetes hermetikusok
- Dzsábir ibn Hajján, 8-9. századi iszlám tudós, polihisztor, alkímista;
- Arnoldus de Villa Nova , templomos lovag, orvos és alkimista, aki megjelentette a Tabula Smaragdina latin szövegét;
- Marsilio Ficino, a Corpus Hermeticum latin nyelvű fordítója;
- Giovanni Pico della Mirandola, aki összekapcsolta a Hermetika tanítását Kabbalával;
- Agrippa von Nettesheim, a De Occulta Philosophia szerzője;
- Paracelsus, okkultista, orvos, metafizikus;
- John Dee, okkultista, matematikus, asztrológus
- Aleister Crowley, angol okkultista
- Franz Bardon, okkultista, gyógyító
Hermetikus társaságok
- Arany Hajnal Hermetikus Rendje
- Ezüst Csillag [Argentinum Astrum (A.:A.:)]
- Voluntas Voreginis Hermetikus Lovagrend [(V.:V.:)]
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.
- ↑ Mircea Eliade
- ↑ Új Magyar Lexikon, 1962
- ↑ Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, 22. old., 2000
- ↑ Akadémiai Kiadó: Világvallások a-zs, 2007
- ↑ Corpus Hermeticum - Hermész Triszmegisztosz tanításai