„Morell Mihály” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a Kiegészítés, pontosítás |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
Morell Mihály családja az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlása után kényszerült elhagyni szülőföldjét, [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházára]] költöztek, így Morell Mihály ifjúsága ehhez a városhoz kötődött, itt érettségizett a Szent László Gimnáziumban. Az [[1930-as évek]]ben folytatott felsőfokú tanulmányokat Budapesten a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolán]], ahol rajzot és festészetet [[Glatz Oszkár]]tól tanult, szobrászatot pedig [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]]tól. Diplomáját 1941-ben kapta kézhez. |
Morell Mihály családja az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlása után kényszerült elhagyni szülőföldjét, [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházára]] költöztek, így Morell Mihály ifjúsága ehhez a városhoz kötődött, itt érettségizett a Szent László Gimnáziumban. Az [[1930-as évek]]ben folytatott felsőfokú tanulmányokat Budapesten a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolán]], ahol rajzot és festészetet [[Glatz Oszkár]]tól tanult, szobrászatot pedig [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]]tól. Diplomáját 1941-ben kapta kézhez. |
||
Rövid ideig rajzot tanított Kiskunfélegyházán, festett és szobrászkodott, 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott, mint vágó. Első [[film]]jét [[Szőts István]]nal készítette [[Nyirő József]] ''Emberek a havason'' |
Rövid ideig rajzot tanított Kiskunfélegyházán, festett és szobrászkodott, 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott, mint vágó. Első [[film]]jét [[Szőts István]]nal készítette [[Nyirő József]] ''Kopjafák'' és ''Havasok könyve'' című köteteinek elbeszélései alapján ''[[Emberek a havason]]'' címmel. Számos sikeres magyar film vágója volt, köztük, ''[[Ének a búzamezőkről (film)|Ének a búzamezőkről]]'', ''[[Gyöngyvirágtól lombhullásig]]'', ''[[A 9-es kórterem]]'', ''[[Légy jó mindhalálig (film, 1936)|Légy jó mindhalálig]]'', ''[[Pacsirta (film)|Pacsirta]]'', ''[[Szindbád (film)|Szindbád]].'' Képi látásmódja nagyban segítette az ő kiemelkedő filmvágó technikáját. 1941-ben állították fel [[Első világháború|I. világháború]]s emlékművét [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházán]], melyet az 1997-es felújításkor a középpontban álló katona alakja mellett harci jeleneteket ábrázoló domborművekkel is díszített. A filmgyárban dolgozva sem hagyta abba a képzőművészettel való foglalkozást, továbbra is festett, s a [[Mafilm|Hunnia Filmgyár]] megrendelésére számos [[arckép|portrészobrot]] alkotott szakmai kiválóságokról, amelyek a Hunnia Filmgyár kertjében lettek elhelyezve. 1955-ben jutott műteremhez. |
||
[[Naturalizmus (művészet)|Naturalista]], [[akadémizmus|historizáló]] stílusban kezdett alkotni, az [[1960-as évek]]től természet- és emberszemlélete az [[Absztrakt művészet|absztrakt]] és a geometrikus forma irányába nyitott, sőt a [[szürrealizmus]] is megérintette. Portrészobrai karakteresek, kisplasztikái mozgalmasak és elvontak. Szoborterveiről grafikákat készített, ezek a [[Kiskun Múzeum]] állandó kiállításán láthatók. |
[[Naturalizmus (művészet)|Naturalista]], [[akadémizmus|historizáló]] stílusban kezdett alkotni, az [[1960-as évek]]től természet- és emberszemlélete az [[Absztrakt művészet|absztrakt]] és a geometrikus forma irányába nyitott, sőt a [[szürrealizmus]] is megérintette. Portrészobrai karakteresek, kisplasztikái mozgalmasak és elvontak. Szoborterveiről grafikákat készített, ezek a [[Kiskun Múzeum]] állandó kiállításán láthatók. |
||
81. sor: | 81. sor: | ||
* [[Hegyi Barnabás (operatőr)|Hegyi Barnabás]] (bronz fejportré, 1979) |
* [[Hegyi Barnabás (operatőr)|Hegyi Barnabás]] (bronz fejportré, 1979) |
||
* [[Szász Péter]] (bronz mellszobor, 1984) |
* [[Szász Péter]] (bronz mellszobor, 1984) |
||
* [[ |
* [[Ranódy László]] (bronz félalakos szobor, 1984) |
||
* [[Homoki Nagy István]] (bronz mellszobor, 1984) |
* [[Homoki Nagy István]] (bronz mellszobor, 1984) |
||
* [[Macskássy Gyula]] (bronz fejportré, 1987). |
* [[Macskássy Gyula]] (bronz fejportré, 1987). |
||
170. sor: | 170. sor: | ||
*1948 Forró mezők (Vágó) |
*1948 Forró mezők (Vágó) |
||
*1947 [[Ének a búzamezőkről (film)|Ének a búzamezőkről]] (Vágó) |
*1947 [[Ének a búzamezőkről (film)|Ének a búzamezőkről]] (Vágó) |
||
*1942 [[Emberek a havason]] (rendezőasszisztens, vágó) |
|||
{{oszlop-vége}} |
{{oszlop-vége}} |
||
A lap 2018. december 4., 14:21-kori változata
Morell Mihály | |
Született | 1911. december 27.[1][2] Zombor[3] |
Elhunyt | 2013. június 2. (101 évesen)[3] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Morell Mihály (Zombor, 1911. december 27. – Budapest,[4] 2013. június 2.[5]) festő, szobrász és vágó. Képzőművész és filmes, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Életpályája
Morell Mihály családja az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után kényszerült elhagyni szülőföldjét, Kiskunfélegyházára költöztek, így Morell Mihály ifjúsága ehhez a városhoz kötődött, itt érettségizett a Szent László Gimnáziumban. Az 1930-as években folytatott felsőfokú tanulmányokat Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol rajzot és festészetet Glatz Oszkártól tanult, szobrászatot pedig Kisfaludi Strobl Zsigmondtól. Diplomáját 1941-ben kapta kézhez.
Rövid ideig rajzot tanított Kiskunfélegyházán, festett és szobrászkodott, 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott, mint vágó. Első filmjét Szőts Istvánnal készítette Nyirő József Kopjafák és Havasok könyve című köteteinek elbeszélései alapján Emberek a havason címmel. Számos sikeres magyar film vágója volt, köztük, Ének a búzamezőkről, Gyöngyvirágtól lombhullásig, A 9-es kórterem, Légy jó mindhalálig, Pacsirta, Szindbád. Képi látásmódja nagyban segítette az ő kiemelkedő filmvágó technikáját. 1941-ben állították fel I. világháborús emlékművét Kiskunfélegyházán, melyet az 1997-es felújításkor a középpontban álló katona alakja mellett harci jeleneteket ábrázoló domborművekkel is díszített. A filmgyárban dolgozva sem hagyta abba a képzőművészettel való foglalkozást, továbbra is festett, s a Hunnia Filmgyár megrendelésére számos portrészobrot alkotott szakmai kiválóságokról, amelyek a Hunnia Filmgyár kertjében lettek elhelyezve. 1955-ben jutott műteremhez.
Naturalista, historizáló stílusban kezdett alkotni, az 1960-as évektől természet- és emberszemlélete az absztrakt és a geometrikus forma irányába nyitott, sőt a szürrealizmus is megérintette. Portrészobrai karakteresek, kisplasztikái mozgalmasak és elvontak. Szoborterveiről grafikákat készített, ezek a Kiskun Múzeum állandó kiállításán láthatók.
Kiállítások (válogatás)[6]
Egyéni
- 1971 • Dorottya u. Kiállítóterem, Budapest • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
- 1975 • Fészek Klub, Budapest
- 1979 • Csók István Galéria, Budapest
- 1990 • Vigadó Galéria, Budapest
- 1992 • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
- 1997 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiállítás)
- 2000 • Újpest Galéria, Budapest
- 2004 • Tér-képek, szobrok - Morell Mihály festőművész kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest
- 2011. január Morell Mihály grafikái szoborterveiről, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
Csoportos
- 1970 • Kiskunfélegyháza • Salzburg
- 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
- 2011 • XIII. Állami Művészeti Díjazottak kiállítása, Magyar Alkotóművészek Háza - Olof Palme-ház, Budapest
Köztéri alkotásai
A Hunnia Filmgyár kertjében a szakma kiválóságairól a következő szobrok:
- Pán József (bronz mellszobor, 1960)
- Gertler Viktor (bronz mellszobor, 1970)
- Bán Frigyes (bronz mellszobor, 1971)
- Keleti Márton (bronz mellszobor, 1974)
- Hegyi Barnabás (bronz fejportré, 1979)
- Szász Péter (bronz mellszobor, 1984)
- Ranódy László (bronz félalakos szobor, 1984)
- Homoki Nagy István (bronz mellszobor, 1984)
- Macskássy Gyula (bronz fejportré, 1987).
Filmjeiből[7]
|
|
Díjak, elismerések
- Érdemes művész (1978)
- A Magyar Filmszemle Életműdíja (1995)
- Szkíta Aranyszarvas díj (2005)
- Gundel művészeti díj (2006)
- Kiskunfélegyháza díszpolgára (2007)
- Kiváló művész (2011)
Jegyzetek
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b c Freebase-adatdump
- ↑ http://www.magyarhirlap.hu/meghalt-morell-mihaly
- ↑ Index.hu
- ↑ http://www.art.portal.hu nyomán
- ↑ Kiskunfélegyháza honlapja nyomán.
Források
- Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Főszerk. Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Morell Mihály szócikkét lásd 841. p. ISBN 963-8477-45-8