Morell Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Morell Mihály
Született 1911. december 27.
Zombor
Elhunyt 2013. június 2. (101 évesen)
Budapest
Foglalkozása vágó

Morell Mihály (Zombor, 1911. december 27.Budapest,[1] 2013. június 2.[2]) festő, szobrász és vágó. Képzőművész és filmes, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Morell Mihály családja az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után kényszerült elhagyni szülőföldjét, Kiskunfélegyházára költöztek, így Morell Mihály ifjúsága ehhez a városhoz kötődött, itt érettségizett a Szent László Gimnáziumban. Az 1930-as években folytatott felsőfokú tanulmányokat Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol rajzot és festészetet Glatz Oszkártól tanult, szobrászatot pedig Kisfaludi Strobl Zsigmondtól. Diplomáját 1941-ben kapta kézhez.

Rövid ideig rajzot tanított Kiskunfélegyházán, festett és szobrászkodott, 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott, mint vágó. Első filmjét Szőts Istvánnal készítette Nyirő József Emberek a havason című könyvéből. Számos sikeres magyar film vágója volt, köztük, Ének a búzamezőkről, Gyöngyvirágtól a lombhullásig, A 9-es kórterem, Légy jó mindhalálig, Pacsirta, Szindbád. Képi látásmódja nagyban segítette az ő kiemelkedő filmvágó technikáját. 1941-ben állították fel I. világháborús emlékművét Kiskunfélegyházán, melyet az 1997-es felújításkor a középpontban álló katona alakja mellett harci jeleneteket ábrázoló domborművekkel is díszített. A filmgyárban dolgozva sem hagyta abba a képzőművészettel való foglalkozást, továbbra is festett, s a Hunnia Filmgyár megrendelésére számos portrészobrot alkotott szakmai kiválóságokról, amelyek a Hunnia Filmgyár kertjében lettek elhelyezve. 1955-ben jutott műteremhez.

Naturalista, historizáló stílusban kezdett alkotni, az 1960-as évektől természet- és emberszemlélete az absztrakt és a geometrikus forma irányába nyitott, sőt a szürrealizmus is megérintette. Portrészobrai karakteresek, kisplasztikái mozgalmasak és elvontak. Szoborterveiről grafikákat készített, ezek a Kiskun Múzeum állandó kiállításán láthatók.

Kiállítások (válogatás)[3][szerkesztés]

Egyéni[szerkesztés]

I. világháborús emlékmű
Hősök parkja
Kiskunfélegyháza
  • 1971 • Dorottya u. Kiállítóterem, Budapest • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
  • 1975 • Fészek Klub, Budapest
  • 1979 • Csók István Galéria, Budapest
  • 1990 • Vigadó Galéria, Budapest
  • 1992 • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
  • 1997 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiállítás)
  • 2000 • Újpest Galéria, Budapest
  • 2004 • Tér-képek, szobrok - Morell Mihály festőművész kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest
  • 2011. január Morell Mihály grafikái szoborterveiről, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza

Csoportos[szerkesztés]

  • 1970 • Kiskunfélegyháza • Salzburg
  • 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
  • 2011 • XIII. Állami Művészeti Díjazottak kiállítása, Magyar Alkotóművészek Háza - Olof Palme Ház, Budapest

Köztéri alkotásai[szerkesztés]

A Hunnia Filmgyár kertjében a szakma kiválóságairól a következő szobrok:

Filmjeiből[4][szerkesztés]

  • 1988 Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája I-II. (Vágó)
  • 1987 Banánhéjkeringő (Vágó)
  • 1986 A nagy generáció (Vágó)
  • 1985 Hány az óra, Vekker úr? (Vágó)
  • 1983 Te rongyos élet (Vágó)
  • 1982 Sértés (Vágó)
  • 1982 Dögkeselyű (Vágó)
  • 1981 Tegnapelőtt (Vágó)
  • 1980 Színes tintákról álmodom (Vágó)
  • 1980 Circus maximus (Vágó)
  • 1979 Naplemente délben (Vágó)
  • 1979 Veszélyes játékok (Vágó)
  • 1978 80 huszár (Vágó)
  • 1978 Hatholdas rózsakert (Vágó)
  • 1978 Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Vágó)
  • 1977 A közös bűn (Vágó)
  • 1977 Veri az ördög a feleségét (Vágó)
  • 1977 A csillagszemű (Vágó)
  • 1976 Árvácska (Vágó)
  • 1975 Legenda a nyúlpaprikásról (Vágó)
  • 1975 Várakozók (Vágó)
  • 1974 Jelbeszéd (Vágó)
  • 1974 Szarvassá vált fiúk (Vágó)
  • 1973 Pókháló (Vágó)
  • 1972 Lila ákác (Vágó)
  • 1972 Harminckét nevem volt (Vágó)
  • 1972 Fuss, hogy utolérjenek! (Vágó)
  • 1972 Kincskereső kisködmön (Vágó)
  • 1971 Szindbád (Vágó)
  • 1971 Meztelen vagy (Vágó)
  • 1970 Érik a fény (Vágó)
  • 1970 Szerelmi álmok – Liszt (Vágó)
  • 1969 Virágvasárnap (Vágó)
  • 1969 Az alvilág professzora (Vágó)
  • 1969 Történelmi magánügyek (Vágó)
  • 1968 Az utolsó kör (Vágó)
  • 1968 A hamis Izabella (Vágó)
  • 1968 Elsietett házasság (Vágó)
  • 1968 Feldobott kő (Vágó)
  • 1967 Tanulmány a nőkről (Vágó)
  • 1966 Változó felhőzet (Vágó)
  • 1966 Aranysárkány (Vágó)
  • 1966 És akkor a pasas... (Vágó)
  • 1966 Édes és keserű (Vágó)
  • 1966 Hogy szaladnak a fák... (Vágó)
  • 1965 Butaságom története (Vágó)
  • 1965 Az orvos halála (Vágó)
  • 1965 A tizedes meg a többiek (Vágó)
  • 1964 Négy lány egy udvarban (Vágó)
  • 1963 Pacsirta (Vágó)
  • 1963 Új Gilgames (Vágó)
  • 1963 Tücsök (Vágó)
  • 1962 Egyiptomi történet (Vágó)
  • 1962 Az aranyember (Vágó)
  • 1961 Felmegyek a miniszterhez (Vágó)
  • 1961 Az ígéret földje (Vágó)
  • 1961 Áprilisi riadó (Vágó)
  • 1960 Légy jó mindhalálig (Vágó)
  • 1960 Kálvária (Vágó)
  • 1959 Kölyök (Vágó)
  • 1959 Akiket a pacsirta elkísér (Vágó)
  • 1958 Bogáncs (Vágó)
  • 1958 Sóbálvány (Vágó)
  • 1957 A tettes ismeretlen (Vágó)
  • 1957 Csendes otthon (Vágó)
  • 1957 Bakaruhában (Vágó)
  • 1956 Szakadék (Vágó)
  • 1956 Tanár úr kérem... (Vágó)
  • 1955 Díszelőadás (Vágó)
  • 1955 A 9-es kórterem (Vágó)
  • 1954 Fel a fejjel (Vágó)
  • 1953 Kiskrajcár (Vágó)
  • 1953 Föltámadott a tenger (Vágó)
  • 1953 Gyöngyvirágtól lombhullásig (Vágó)
  • 1951 Gyarmat a föld alatt (Vágó)
  • 1951 Tűzkeresztség (Vágó)
  • 1951 Teljes gőzzel (Vágó)
  • 1950 Kis Katalin házassága (Vágó)
  • 1949 Szabóné (Vágó)
  • 1948 Forró mezők (Vágó)
  • 1947 Ének a búzamezőkről (Vágó)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Főszerk. Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Morell Mihály szócikkét lásd 841. p. ISBN 9638477458

További információk[szerkesztés]