„Kósáné Kovács Magda” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
a Miniszterek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
35. sor: | 35. sor: | ||
[[Kategória:Magyarországi európai parlamenti képviselők 2004–2009]] |
[[Kategória:Magyarországi európai parlamenti képviselők 2004–2009]] |
||
[[Kategória:Élő személyek]] |
[[Kategória:Élő személyek]] |
||
[[Kategória:Miniszterek]] |
A lap 2018. november 13., 06:19-kori változata
Kósáné Kovács Magda | |
Született | Kovács Magda 1940. november 4. Budapest |
Elhunyt | 2020. július 27. (79 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | N. Kósa Judit |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1964) |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kósáné Dr. Kovács Magda (Budapest, 1940. november 4. –) pedagógus, szakszervezeti vezető, politikus, országgyűlési képviselő, majd az Európai Parlament képviselője, 1994-95-ben munkaügyi miniszter.
Élete
Apja dr. Kovács Ferenc ideggyógyász főorvos, édesanyja Kelemen Teréz, pedagógus. 1958-ban érettségizett a ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemre vették fel. Itt két évet végzett, majd 1961-ben - Kósa Leventével kötött házassága után - visszatért Budapestre az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol 1964-ben a Bölcsészettudományi Karon szerzett magyar-francia szakos diplomát. Első munkahelye, a Leövey Klára Gimnázium volt 1964-72 között, emellett az MTA Irodalomtudományi Intézetében tudományos munkatársként dolgozott, egy kutatócsoportban, ahol sajtó- és cenzúratörténettel foglalkozott. 1969-ben szerzett egyetemi doktori címet Irinyi József élete és munkássága című értekezésével. 1972-től igazgatóhelyettes volt a Budapesti Dolgozók Gimnáziumában. 1974-től a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem IX. kerületi tagozatát vezette.[1] 1977-től szakszervezeti, majd a rendszerváltást követően politikai pályára lépett. A 2009-es európai parlamenti választáson már nem indult[2], visszavonult, jelenleg nyugdíjas.
Politikai pályafutása
1967-től 1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt. 1977-ben beválasztották a Pedagógusok Szakszervezetének a vezetőségébe, ekkortól főállásban a szakszervezet munkatársa. 1985-től a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkára, a Hazafias Népfront országos tanácsának elnökségi tagja, 1986-89-ig a Magyar–Szovjet Baráti Társaság alelnöke, 1989-től a Ferencvárosi Munkás Szabadidő Egylet elnöke.[3] 1989-től a Magyar Szocialista Párt tagja. Az 1990-es választásokon a Budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerületben (VIII. kerület) az MSZP képviselőjeként indult, de csak az listáról jutott be a parlamentbe (választókörzetében negyedik lett). Az Országgyűlésben a mentelmi bizottság tagja, frakciójában pedig a társadalmi szervezeti és érdek-képviseleti munkacsoport vezetője lett. 1994-ben ugyanabban a választókörzetben egyéni mandátumhoz jutott, így ismét tagja lett az Országgyűlésnek. 1994. július 15-én a Horn-kormány munkaügyi minisztere lett, 1995-ben azonban lemondott, mert nem értett egyet a pénzügyi megszigorításokkal és a pénzügyi tárca kormányon belüli túlhatalmával - a lemondás konkrét oka a betegszabadság finanszírozására vonatkozó pénzügyminisztériumi javaslat volt[4] (utóda Kiss Péter lett novembertől). 1996-tól az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának tagja volt, 1996. március 30-tól az MSZP ügyvezető alelnökévé választották.[1] A 2004-es európai parlamenti választáson az MSZP képviselőjeként jutott mandátumhoz, ahol 2004-2007-ig az Európai Szocialisták Pártjának alelnöke volt[5] A 2009-es Európai Parlamenti választásokon már nem indult.
2011-től az MSZP Táncsics Alapítványa által szervezett, Táncsics Akadémia nevű, baloldali fiataloknak szóló politikai-közéleti képzés koordinátora lett.[6] Ugyanebben az évben csatlakozott Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójához, ahol a párt etikai bizottságának elnökévé választották.[7]
Nem elég tisztességesnek lenni...
Pályafutásának egyik legtöbbet idézett mondata: Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani - valóságos szállóigévé vált. Maga a mondat feltehetően Horváth Imre erdélyi költőtől származik,[8] és 1984-ben jelent meg a szerző könyvében.[9] Visszaemlékezések szerint 1998-ban egy rádióműsorban hangzott el, kiváltó oka pedig valószínűleg a Tocsik-ügy volt.[10]
Díjai
- népköztársasági aranygyűrű[11]
- Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2009)[12]
Források
- ↑ a b Kósáné Dr.Kovács Magda. Az Országgyűlés honlapja (1966. november 19.) (Hozzáférés: 2018. október 31.)
- ↑ Ónody-Molnár Dóra: Mi ez, ha nem mindhalálig politika? Népszabadság, LXVII. évf. 129. sz. (2009. június 4.) 6. o.
- ↑ Hermann Péter (főszerk): Magyar ki kicsoda: 1990. Budapest: Biográf Kiadó. 1990. 326. o.
- ↑ Miniszteri lemondások 1990 óta. Origo.hu (2003. február 21.) (Hozzáférés: 2018. október 30.)
- ↑ Magda KÓSÁNÉ KOVÁCS. Az Európai Parlament honlapja (2007) (Hozzáférés: 2018. október 31.)
- ↑ F. Á: Fiatal baloldaliakat oktat Bajnai. Népszava, CXXXVI. évf. 292. sz. (2010. december 16.) 2. o.
- ↑ Gyurcsány lett a DK elnöke. Népszava, CXXXVIII. évf. 260. sz. (2018. november 7.) 2. o.
- ↑ Nem elég tisztességesnek lenni, hanem annak is kell látszani. Citatum (2013)
- ↑ Horváth Imre: Ha a Múzsa táncra kérne.. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó. 1984. 24. o.
- ↑ Oláh Zoltán: Nem elég. Népszava, CXXVII. évf. 175. sz. (1999. július 29.) 7. o.
- ↑ Moldoványi Tibor: Figyelni a beszédes csöndre: Kósáné Kovács Magda a gyűrűjéről, a hatalomról és az apátiáról. Magyar Nemzet, LIX. évf. 154. sz. (1996. július 3.) 8. o.
- ↑ Magas állami kitüntetések augusztus 20. alkalmából. Népszava, CXXXVI. évf. 195. sz. (2009. augusztus 21.) 11. o.