Nikolaus Lenau

Nikolaus Lenau
Nikolaus Lenau
Élete
Született	1802. augusztus 13. Csatád/Lenauheim
Elhunyt	1850. augusztus 22. (48 évesen) Bécs
Sírhely	Weidling Cemetery
Nemzetiség	osztrák
Nikolaus Lenau aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaus Lenau témájú médiaállományokat.

Nikolaus Lenau eredeti nevén N. Franz Niembsch Edler von Strehlenau, (Csatád/Lenauheim, ma Bánát, Románia, 1802. augusztus 13. – Bécs, Oberdöbling, 1850. augusztus 22.) német nyelven alkotó osztrák költő, a német biedermeier korának meghatározó alakja.

Élete

1802 augusztus 15-én Csatádon született, ahol apja uradalmi írnok volt. Apja könnyelmű életmódja igen sok bánatot okozott a költő édesanyjának, akinek folytonos szomorúsága mindenesetre nagy befolyással volt a költőnek később kifejlődött búskomorságára.

A szülőház

Adósságai miatt apja nemsokára kénytelen volt állásáról lemondani és a család 1805-ben Budára költözött, ahol apja megszokott életmódját tovább folytatva, 1807-ben meghalt, családját zilált anyagi viszonyok között hagyva. Anyja ezután négy éven át, szűkös körülmények között varrással kereste meg a maga és három gyermeke számára a mindennapi kenyeret. 1811-ben aztán Vogel Károly katonaorvos vette nőül.

A fiatal Lenau 1811-ben kezdte meg középiskoláit a pesti piarista gimnáziumban, ahol elvégezte a négy grammatikai osztályt. Ebben az időben különösen a zene iránt mutatott nagy hajlamot. Mostohaapja azonban Budán nem találva kellő orvosi gyakorlatot, a család 1815-ben Tokajba költözött. Lenau itt töltötte életének 15. és 16. évét. E két év kitörülhetetlen nyomokat hagyott életén és költészetén. Itt vésődtek lelkébe a magyar föld, a magyar puszta, a magyar élet képei és a magyar népdalok ritmusa, melyek később költészetének olyan különös hatást és olyan elragadó varázst kölcsönöztek. Ebben az időben Lenau nevelője eltávozva, a költő anyja Budára költözött, hogy ott folytassa fia taníttatását, ezalatt azonban a család viszonyai olyan rosszra fordultak, hogy az anya nem tudta fiát tovább iskoláztatni. Ekkor a nagyszülők vállalták el a fiatal Lenau további neveltetését, az ifjú 1818. szeptember 8-án nagyszüleihez költözött Stockerauba.

Lenau Bécsben folytatta tanulmányait, a középiskoláit itt fejezte be, 1819-től Bécsben jogot, orvostudományt, filozófiát és mezőgazdaságot tanult. Ismeretségéhez tartozott Franz Grillparzer, Ferdinand Raimund, A. Grün, és jó hegedűsként Johann Strauß apja és Joseph Lanner is.

1822 őszén – valószínűleg barátja, Kleyle Frigyes biztatására – Magyaróvárra ment, hogy a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetben mezőgazdasági ismereteket szerezzen. Lenau járt az órákra, egy keveset tanult is, élte a többi gazdász életét. Sokat lovagolt a Lajta partján. Bordacsra kirándult barátaival, hegedült és verseket írt. A Magyaróváron töltött rövid idő nem múlt el nyomtalanul, mert költeményeiben több helyütt felelevenednek a Mosoni-Duna, a Hanság és a Lajta képei. Lenaut nyughatatlan természete Óvárról Bécsbe vitte, itt jogot hallgatott, majd az orvosi egyemet hallgatója lett. 1827 nyarán még egyszer visszatért Magyaróvárra Kleyle Frigyeshez, akivel annak haláláig levelezett.

Nyugtalan vándorélete volt, akárcsak Byronnak. 1831-ben Heidelbergbe, majd Stuttgartba utazott. Itt jelent meg első verseskötete 1832-ben ("Gedichte"). 1832-ben útra kelt Amerikába, egy esztendeig farmer volt Ohio államban, ahonnan csalódással telve visszatért. Felváltva élt Württembergben, illetve Ausztriában.

Sophie von Löwenthaalhoz fűződő reménytelen szerelme elmélyítette kedélybántalmait, s életének utolsó hat esztendejét a döblingi pszichiátriai szanatóriumban töltötte, Széchenyivel egy fedél alatt, és ott is halt meg.

Német nyelven és magyar nyelvű fordításban több kötete jelent meg.

Költészete

Lenau műveinek hangját a világfájdalom és a melankólia határozza meg. Tájköltészetében új, expreszív nyelvet talál.
Kora szabadságeszméinek kifejezője politikai lírájában, és eposzaiban (Johannes Žižka; Az Albigensek) is.

Hatott rá a magyar zene és népköltészet. Az ország tájainak és életképeinek ábrázolásával ő fedezte fel a Magyarországot a világirodalom számára.

Szerb Antal így ír: "Számunkra Lenau költészete főképp azért érdekes, mert furcsa módon kihallatszik belőle Lenau magyarországi gyermekkora. A magyar föld nemcsak témáin hagyott nyomot, — e tekintetben inkább csak a magyar exotikum, a cigány, a csárda, a puszta szerepel, az is erősen romantikus stilizációban — hanem ennél is sokkal érdekesebb az a meghatározhatatlan valami Lenau versmelódiájában, hasonlataiban, látásának módjában, ami miatt néha úgy érezzük, mintha Vörösmartyt vagy Petőfit olvasnók német fordításban. Valami titokzatos magyar hang, annál erősebben érzékelhető, mert egészen idegen környezetből tör ki."

Jelentős alkotásai:

• Faust (1835) önéletrajzi ihletésű dráma, főhőse öngyilkosságot követ el.
• Savonarola (1837, verseposz)
• Johannes Žižka (1838/42, verseposz a huszita harcok idejéből)
• Az Albigensek (Die Albigenser) (1842, verseposz) a 13. századi eretnekmozgalom harcait és bukását ábrázolta.
• Don Juan (1844, színdarab, befejezetlen maradt)

Hatása

• Faust és Don Juan című alkotásait Liszt Ferenc, Berlioz és Richard Strauss dolgozta fel.
• Lenau amerikai útja F. Kürnbergert a „Der Amerika-Müde” című regény megírására ösztönözte.

Emlékezete

• A mosonmagyaróvári Fő úton, a Lajta-híd közelében ma is áll az eredetileg barokk egyemeletes lakóház (Lenau-ház), amelynek emeletén Lenau szobát bérelt. Itt tartózkodásának emlékét óvári tisztelői 1877-ben a weidlingi temetőben lévő síremlékről másolt domborművel örökítették meg. A város 1965. október 8-án a Nemzetközi Lenau Társaság (alakult 1964-ben Stockerauban) mosonmagyaróvári ünnepélyes közgyűlése alkalmával márványtáblát helyezett a dombormű alá. A vár belső udvarában látható Lenau szobra és az a kőpad, amelyen a hagyomány szerint üldögélni szokott.
• Sátoraljaújhelyen, a közgazdasági szakközépiskola udvarán szobra látható.
• 1964 – ben az Osztrák Oktatási Minisztérium megalapította a nemzetközi Nikolaus Lenau – díjat (1965 óta Österreichischer Staatspreis für europäische Literatur- az Európai Irodalom Osztrák Állami Díja néven szerepel).
• A pécsi Lenau Ház a magyarországi német kisebbség kulturális intézménye.
• [1] Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület

Magyarul

• Lenauból / Lenau ; [ford.] Nagy Mór.Megjelenés: Kolozsvár : Szerző, 1899 Kolozsvár : Gombos Ny.Terj./Fiz. jell.: 2 db ; 17 cm
• Heine, Uhland, Lenau költeményeiből / magy. ell. Kohlbach Bertalan.Megjelenés: Budapest : Lampel, 1900 Budapest : Wodianer Ny.Terj./Fiz. jell.: 115 p. ; 17 cmSorozat: Német könyvtár
• Faust / Lenau ; ford. Szomory Károly.Megjelenés: Budapest : Franklin, 1901.Terj./Fiz. jell.: 145 p. ; 15 cmSorozat: Olcsó könyvtár
• s: Lenau verseiből / ford. Feleki Sándor.Megjelenés: Budapest : Lampel, [1901].Terj./Fiz. jell.: 62, II p. ; 15 cmSorozat: Magyar könyvtár
• Szemelvények Chamisso, Uhland, Heine és Lenau költeményeiből / összeáll., jegyz. Osztie József.Megjelenés: Budapest : Franklin, 1904.
• zlés: Az ablak : szabad versek / Lenau ; ford. Lövi József.Megjelenés: Budapest : Franklin, 1911.Terj./Fiz. jell.: 139 p. ; 15 cmSorozat: Olcsó könyvtár
• és: Don Juan : drámai költemény / Lenau Miklós ; ford. Lővi József.Megjelenés: Budapest : Franklin, 1913.Terj./Fiz. jell.: 50, [2] p. ; 15 cmSorozat: Olcsó könyvtár
• Szerelmes versek / Lenau Miklós ; ford. Barát Ármin.Megjelenés: Békéscsaba : Tevan, 1918.
• közlés: Lenau szonettjei / forditotta Gyulyás Pál.Megjelenés: Nyiregyháza : Jóba Elek könyvnyomdája, 1923.
• i közlés: Költemények / Lenau ; ford. Barát Ármin.Megjelenés: Budapest : Rózsavölgyi, [1923]
• és: Lenau Minden lírai költeménye / ford. Feleki Sándor ; az előszót írta Herczeg Ferenc.Megjelenés: Szeged : Szegedi Vakok Intézete, 1930.
• : Faust / Lenau ; ford. Kozma Andor.Megjelenés: Budapest : M. T. Akad., 1931.
• és: Lenau verseiből / ford. és bevezetéssel ellátta Havas István.Megjelenés: Budapest : Singer : Wolfner, 1936.
• közlés: Lenau válogatott versei / [ford. Áprily Lajos et al.] ; szerk. [és bev.] Turóczi-Trostler József ; [a jegyzeteket Bódi László írta] ; [ill. Zádor István].Megjelenés: Budapest : Szépirod. Kiadó, 1954 Buda
• lés: Doktor Faust : [táncköltemény] / Heinrich Heine ; [ford. Eörsi István]Cím és szerzőségi közlések - további: Faust : [drámai költemény] / Nikolaus Lenau ; [ford. Vidor Miklós] ; [utószó Turóczi-Trostler József] ; [jegyz. Komor Ilona]Megjelenés: Budapest : M. Helikon, 1962 (Buda
• zlés: Nikolaus Lenau versei / [válogatta és szerkesztette Hajnal Gábor] ; [fordította Áprily Lajos ... et al.].Megjelenés: Budapest : Európa, 1979 Gyoma : Kne
• Lenau 3 : Gedichte - poezii - versek : Gedichte in drei Sprachen / Nikolaus Lenau ; hrsg., eingel. u. mit einer Zeittafel von Antal MádlMegjelenés: München : Südostdeutsches Kulturwerk, 1995Terj./Fiz. jell.: 120 p. : ill., részben színes ; 19x28 cmSorozat: Veröffentlichungen des Südostdeutschen Kulturwerks. Reihe A, Kultur und Dichtung, ISSN 0081-910
• : Élet és álom : válogatott költemények / Nikolaus Lenau ; [... ford. Feleki Sándor] ; [... vál. és szerk. Fehér József] ; [Sándor Zsuzsa rajz.].Megjelenés: Miskolc : BAZ M. Múz. Ig., 2003.Terj./Fiz. jell.: 96 p. : ill. ; 21 cmSorozat: Poétai gyűjtemény

Források

• Új magyar lexikon IV. (K–Me). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1961.
• Österreich Lexikon (www.aeiou.at)
• Borovszky Samu: Torontál vármegye

További információk

• A Puszta semmi... c. vers magyarul és németül - Bábel Web Antológia
• Lenau Miklós. Az ország tükre 1863. 25-26. l. Online

Kapcsolódó szócikkek

• Schwartz Oszkár

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Nikolaus Lenau témában.

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Nikolaus Lenau témában.