Esztergályhorváti

Esztergályhorváti
Esztergályhorváti címere Esztergályhorváti zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	község
Polgármester	Rékasi Csabáné
Irányítószám	8742
Körzethívószám	83
Népesség
Teljes népesség	414 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	24,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 17° 06′ 32″46.701172, 17.108889
Esztergályhorváti Pozíció Zala vármegye térképén
Esztergályhorváti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergályhorváti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Esztergályhorváti község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése

Esztergályhorváti a Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található. A települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeraracsa–dióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen.

Története

A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre.

Esztergály első említése egy 1019-es szent istváni oklevélen történik, Vzturgar néven. Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen. 1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.

1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, a zalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.

A két település komolyabb fejlődése csak az 1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.

Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt. Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.

2007-ig a Keszthely–Hévízi kistérséghez tartozott.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	454	447	429	386	400	414
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 81,3%, cigány 11,6%, német 6,3%. A lakosok 84,2%-a római katolikusnak, 1,6% reformátusnak, 7,89% felekezeten kívülinek vallotta magát (6% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Karoling kori temető (Alsóbárándpusztán)