„Campanile (építészet)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
ez+az |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
'''Campanile''' [[olasz nyelv|olaszul]] a neve az [[ókeresztény művészet|ókeresztény építészetben]] a templomtól különálló [[harangtorony]]nak. |
'''Campanile''' [[olasz nyelv|olaszul]] a neve az [[ókeresztény művészet|ókeresztény építészetben]] a templomtól különálló [[harangtorony]]nak. |
||
Ilyen tornyok a [[6. század]]tól épültek, lehettek [[Kör (geometria)|kör]]- vagy [[sokszög]]alapúak. Az elnevezést általánosságban is használják, Itáliában ugyanis a középkor végéig ragaszkodtak az önálló [[Torony (építmény)|torony]] építéséhez. Ez a megoldás bizonyos védelmet nyújt a főépület számára a torony földrengés vagy más ok miatti összeomlása esetén. A leghíresebb, a [[Campanile (Velence)| |
Ilyen tornyok a [[6. század]]tól épültek, lehettek [[Kör (geometria)|kör]]- vagy [[sokszög]]alapúak. Az elnevezést általánosságban is használják, Itáliában ugyanis a középkor végéig ragaszkodtak az önálló [[Torony (építmény)|torony]] építéséhez. Ez a megoldás bizonyos védelmet nyújt a főépület számára a torony földrengés vagy más ok miatti összeomlása esetén. A leghíresebb, a velencei [[Piazzetta]] területén magasodó, 95 méteres [[Campanile (Velence)|Campanile]]. A [[Romanika|román stílusú]] harangtorony 1902-es [[földrengés]] miatti összeomlásakor a [[Szent Márk-székesegyház (Velence)|Szent Márk-székesegyház]] teljesen ép maradt, csak a városi könyvtár (Libreria) épületének sarka sérült meg komolyabban. Szintén román stílusú a [[Pisa (település)|pisai]] székesegyház campaniléje, a híres [[pisai ferde torony]]. |
||
Világhírű még a [[Giotto di Bondone|Giotto]] tervei alapján |
Világhírű még a [[Giotto di Bondone|Giotto]] tervei alapján a [[firenzei dóm]] |
||
mellé, [[gótika|gótikus stílusban]] épült [[Campanile (Firenze)|harangtorony]]. |
|||
A kora [[középkor]]ban Észak-Európában sem épült egybe a harangtorony a templommal. A kereszténységet ekkor vették fel az [[írek]], [[vikingek]], [[normannok]]. |
A kora [[középkor]]ban még Észak-Európában sem épült egybe a harangtorony a templommal. A kereszténységet ekkor vették fel az [[írek]], [[vikingek]], [[normannok]]. Ír keresztény templomok nem maradtak fenn, de [[Norvégia|Norvégiában]] és [[Svédország]]ban vannak különálló harangtornyok. |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
*Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Corvina Kiadó, Budapest |
*Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Corvina Kiadó, Budapest |
||
*Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965 |
*Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965 |
||
==További információk== |
==További információk== |
||
{{commonskat|Campanile}} |
{{commonskat|Campanile}} |
||
A lap 2017. november 30., 18:44-kori változata
Campanile olaszul a neve az ókeresztény építészetben a templomtól különálló harangtoronynak.
Ilyen tornyok a 6. századtól épültek, lehettek kör- vagy sokszögalapúak. Az elnevezést általánosságban is használják, Itáliában ugyanis a középkor végéig ragaszkodtak az önálló torony építéséhez. Ez a megoldás bizonyos védelmet nyújt a főépület számára a torony földrengés vagy más ok miatti összeomlása esetén. A leghíresebb, a velencei Piazzetta területén magasodó, 95 méteres Campanile. A román stílusú harangtorony 1902-es földrengés miatti összeomlásakor a Szent Márk-székesegyház teljesen ép maradt, csak a városi könyvtár (Libreria) épületének sarka sérült meg komolyabban. Szintén román stílusú a pisai székesegyház campaniléje, a híres pisai ferde torony.
Világhírű még a Giotto tervei alapján a firenzei dóm mellé, gótikus stílusban épült harangtorony.
A kora középkorban még Észak-Európában sem épült egybe a harangtorony a templommal. A kereszténységet ekkor vették fel az írek, vikingek, normannok. Ír keresztény templomok nem maradtak fenn, de Norvégiában és Svédországban vannak különálló harangtornyok.
Forrás
- Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Corvina Kiadó, Budapest
- Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965
További információk
