„Erdélyi országgyűlés” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor: | 6. sor: | ||
Maga a fejedelem ugyan ott volt az országgyűlés helyszínén, de rendszerint nem vett részt az üléseken, hanem az országgyűlés küldöttségeivel tartotta a kapcsolatot. Az országgyűlést a fejedelem által kinevezett országgyűlési elnök, a fejedelmi tanács egyik tagja vezette. |
Maga a fejedelem ugyan ott volt az országgyűlés helyszínén, de rendszerint nem vett részt az üléseken, hanem az országgyűlés küldöttségeivel tartotta a kapcsolatot. Az országgyűlést a fejedelem által kinevezett országgyűlési elnök, a fejedelmi tanács egyik tagja vezette. |
||
1540. szeptember 21-én a [[Berethalom|berethalmi]]országgyűlésen első ízben megjelent a [[török porta]] képviselője is. |
1540. szeptember 21-én a [[Berethalom|berethalmi]] országgyűlésen első ízben megjelent a [[török porta]] képviselője is. |
||
== Helyszínei == |
== Helyszínei == |
A lap 2017. augusztus 31., 13:24-kori változata
Az erdélyi országgyűlés az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlése volt 1527–1867 között, amelyet a fejedelem hívott össze. Az első erdélyi országgyűlést 1527. október 18-án, az utolsót – amely elhatározta Erdély unióját Magyarországgal – 1865. november 26. – december 25. között tartották, mindkettőt Kolozsváron.
Összetétele
Az országgyűlésen részt vettek a fejedelmi tanács és a fejedelmi tábla tagjai, és egyéb fejedelmi főtisztviselők, a vármegyék, a székely és szász székek, illetve a meghívott városok küldöttei. Egyes főrangú személyeket illetve világi és egyházi tisztségviselőket a fejedelem névre szóló levéllel (regales) hívott meg az országgyűlésre. A távolmaradókat és az országgyűlést idő előtt elhagyókat a fejedelem megbírságoltatta.
Maga a fejedelem ugyan ott volt az országgyűlés helyszínén, de rendszerint nem vett részt az üléseken, hanem az országgyűlés küldöttségeivel tartotta a kapcsolatot. Az országgyűlést a fejedelem által kinevezett országgyűlési elnök, a fejedelmi tanács egyik tagja vezette.
1540. szeptember 21-én a berethalmi országgyűlésen első ízben megjelent a török porta képviselője is.
Helyszínei
Az országgyűlésnek nem volt állandó helyszíne; a leggyakrabban Gyulafehérváron (131), Kolozsváron (76), Nagyszebenben (47), Tordán (41), Marosvásárhelyen (21), Medgyesen (20), Fogarason (18), illetve Segesváron (16) tartották. További helyszínek: Szászsebes, Radnót, Nagyenyed (7), Beszterce (6), Nagysink (4), Gyalu és Apahida (2). Egy-egy alkalommal tartottak országgyűlést Szászkézden, Székelyudvarhelyen, Görgényszentimrén, Lécfalván, Balázsfalván, Ebesfalván, Szászrégenben, Nagyselyken, Kolozsmonostoron, Brassóban, Berethalmon, Váradon, Kisselyken, Nyárádszeredán is.
Működése
Források
- Erdély története: Három kötetben. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. ISBN 963 05 4203 X
- Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997.
- Lám Károly: Az erdélyi országgyűlés szervezete: 1541-1848. Kolozsvár: Gámán. 1908.
- Az országgyűlések. In Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690. Budapest: Akadémiai. 1980. 396–405. o. ISBN 963-05-2327-2
További információk
- Szilágyi Sándor: Erdélyi országgyűlési emlékek: történeti bevezetésekkel. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1875–1898.
- Trócsányi Zsolt: Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései. Budapest: Akadémiai. 1976. ISBN 963-05-0843-5