„William Herschel” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →További információk: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. AWB |
defs, dupla commons törl. |
||
86. sor: | 86. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
{{commonskat|William Herschel}} |
|||
* {{cite book|author=Mullaney, James |title=The Herschel objects and how to observe them|url=https://books.google.com/books?id=HFg2sOjrFtsC&pg=PA10|year=2007|isbn=9780387681245|page=10|authorlink=James Mullaney}} |
* {{cite book|author=Mullaney, James |title=The Herschel objects and how to observe them|url=https://books.google.com/books?id=HFg2sOjrFtsC&pg=PA10|year=2007|isbn=9780387681245|page=10|authorlink=James Mullaney}} |
||
* [http://adsabs.harvard.edu//full/seri/JRASC/0074//0000134.000.html Biography: JRASC '''74''' (1980) 134] Millman, P. M.: ''The Herschel Dynasty - Part One'' |
* [http://adsabs.harvard.edu//full/seri/JRASC/0074//0000134.000.html Biography: JRASC '''74''' (1980) 134] Millman, P. M.: ''The Herschel Dynasty - Part One'' |
||
97. sor: | 96. sor: | ||
{{Portál|Csillagászat}} |
{{Portál|Csillagászat}} |
||
{{DEFAULTSORT:Herschel William}} |
|||
⚫ | |||
[[Kategória: |
[[Kategória:Brit csillagászok]] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:1738-ban született személyek]] |
[[Kategória:1738-ban született személyek]] |
||
[[Kategória:1822-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1822-ben elhunyt személyek]] |
A lap 2016. február 27., 14:45-kori változata
William Herschel | |
William Herschel | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1738. november 15. Hannover |
Elhunyt | 1822. augusztus 25. (83 évesen) Slough, Anglia |
Sírhely | Church of St Laurence, Upton-cum-Chalvey |
Ismeretes mint | az Uránusz felfedezője |
Nemzetiség | német-angol |
Házastárs | Mary Pitt |
Szülei | Anna Ilse Moritzen Isaac Herschel |
Gyermekek | John Herschel |
Iskolái | Oxfordi Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | csillagászat |
Tudományos fokozat |
|
Szakmai kitüntetések | |
| |
William Herschel aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz William Herschel témájú médiaállományokat. |
Sir Frederick William Herschel (német: Friedrich Wilhelm Herschel), (Hannover, 1738. november 15. – Slough, Anglia, 1822. augusztus 25.) német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.
Életrajza
Friedrich Wilhelm Herschel néven született a németországi Hannoverben, egy tízgyermekes családba. 1755-ben a hannoveri hadseregben szolgált és Nagy-Britanniába vezényelték, mivel a két országnak akkoriban közös uralkodója volt II. György király személyében. Herschel hamar megtanult angolul, megváltoztatta a nevét Frederick William Herschelre és Angliában telepedett le.
Kezdetben, mint zenetanár tevékenykedett és számos zeneművet is szerzett de ezek többsége nem maradt fenn. Bath városában élt hosszabb ideig, és húga, Caroline Herschel is hozzáköltözött, aki később asszisztensként segítette testvérét, de önálló csillagászati megfigyeléseket is végzett; különösen üstökös-kutatást.
William 1773 után kezdett a csillagászat iránt érdeklődni; saját kezűleg készítette távcsöveit, majd először a Holdon levő hegyek magasságainak mérésével és egy kettőscsillagokat tartalmazó katalógus összeállításával foglalkozott.
A fordulópontot az jelentette életében amikor 1781. március 13-án felfedezte az Uránusz bolygót a bathi, New King Street 19. szám alatti házának udvaráról. Ez a felfedezés hírnevet és elismerést hozott számára, ami lehetővé tette, hogy a továbbiakban főállású csillagászként dolgozzon. Az új bolygót először Georgium Sidus-nak nevezte el támogatója, III. György király tiszteletére, de ez a név nem terjedt el a világ többi részén. Johann Elert Bode német csillagász javasolta az Uránusz elnevezést a csillagászat görög múzsája, Uránia tiszteletére.
Az Uránusz felfedezését követően Herschelt 1781. december 7-én a Royal Society tagjai közé választották, és a Társaság legnagyobb elismerését jelentő Copley-éremmel is kitüntették. Nyolc hónappal később III. György király 200 font évjáradékot adományozott neki, amelyért cserébe a királyi családnak – azok igénye szerint – távcsöves bemutatást kellett tartania.[1] 1782-ben Datchetbe, 1786-ban pedig Sloughba költözött, ahol hátralevő életét leélte. 1788. május 7-én feleségül vett egy Mary Pitt nevű lányt; egy fiuk született, 1792-ben: John, aki a déli égbolt tanulmányozásával szerzett hírnevet.
Herschel a csillagászat mellett továbbra is foglalkozott távcsövek készítésével; akkoriban csúcsminőségűnek számító eszközei keresettek voltak a csillagászok körében. Élete során több mint 400 távcsövet készített; a leghíresebb egy 40 láb (12 m) fókusztávolságú és 126 cm átmérőjű főtükörrel rendelkező reflektor, amely kor legnagyobb ilyen eszköze volt. Már a használatának első éjszakáján felfedezett vele egy új Szaturnusz-holdat, majd egy hónapon belül még egyet. De ezt a távcsövet a nagy mérete miatt nehéz volt kezelni, ezért a legtöbb megfigyelést kisebb eszközökkel végezte.
1816-ban munkássága elismeréseként lovaggá ütötték, és fontos szerepet játszott a Royal Astronomical Society elődjének a megalapításában.
1822-ben hunyt el, a csillagvizsgálóként is használt otthonában. Bathi háza, ahonnan az Uránuszt felfedezte, jelenleg a nevét viselő múzeumnak ad otthont[2]
Munkássága
Pályafutása során az Uránuszon kívül felfedezte annak két holdját, a Titániát és az Oberont, valamint Szaturnusz két holdját; a Mimast és az Enceladust is. Herschel nem nevezte el őket, a neveiket a fia, John Herschel adta nekik 1852-ben és 1847-ben.
További jelentős felfedezései
- Rengeteg mélyégobjektumot, kettőscsillagot figyelt meg és katalogizálta is őket, nagyrészt ezen adatokból állították össze később az NGC-katalógust.
- Felismerte, hogy a legtöbb kettőscsillag nem csak látszólagos, optikai kettős – ahogyan korábban feltételezték – hanem fizikai kapcsolatban állnak egymással.
- 1800-ban felfedezte az infravörös sugárzást.
- Elsőként jelentette ki – csillagok pozícióméréseire alapozva – hogy a Naprendszer mozog a világűrben.
- A Tejútrendszer tanulmányozása során megállapította, hogy az korong alakú.
- Megalkotta az aszteroida szót.
Fontos tudományos felfedezései ellenére hajlott a legvadabb spekulációkra is: minden bolygón, de még a Napon is elképzelhetőnek tartotta élet jelenlétét, elképzelése szerint a Nap forró légköre alatt egy hidegebb felszín található, ahol megfelelően alkalmazkodott lények élnek.
Jegyzetek
Források
- ↑ Whitney 1978: Charles A. Whitney. A Tejútrendszer felfedezése. Budapest, 1978: Gondolat. ISBN 963 280 537 2
- ↑ Bath-preservation-trust.org.uk: Herschel múzeum
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk
- Mullaney, James. The Herschel objects and how to observe them, 10. o. (2007). ISBN 9780387681245
- Biography: JRASC 74 (1980) 134 Millman, P. M.: The Herschel Dynasty - Part One
- The William Herschel Society, Bath. UK