John Herschel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
John Herschel
John Herschel 1867-ben
John Herschel 1867-ben
Életrajzi adatok
Született1792. március 7.
Slough
Elhunyt1871. május 11. (79 évesen)
London
Sírhely Westminsteri apátság
Születési neve John Frederick William Herschel
Ismeretes mint
SzüleiWilliam Herschel
Gyermekek
  • John Herschel
  • Margaret Louisa Marshall
  • Alexander Stewart Herschel
Iskolái
Pályafutása
Szakterület csillagászat, matematika
Szakmai kitüntetések
  • Royal Society tagja
  • Copley-érem (For his Papers printed in the Philosophical Transactions., 1821)
  • Copley-érem (2018. december 30., Royal Society, angol, For his work entitled Results of Astronomical Observations made during the years 1834, 1835, 1836, 1837 and 1838, at the Cape of Good Hope; being a completion of a telescopic survey of the whole surface of the visible heavens, commenced in 1825, 1847)
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Royal-érem (1840)
  • Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1836)
  • Lalande Prize (1833)
  • Bakerian Lecture (1823)
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz John Herschel témájú médiaállományokat.

Sir John Frederick William Herschel (Slough, 1792. március 7.London, 1871. május 11.) angol csillagász és matematikus.

Élete[szerkesztés]

William Herschel csillagász és műszerépítő egyetlen gyermeke volt. 17 éves korában vették fel a cambridge-i St. John's College-ba, 1813-ban (21 évesen!) már a Royal Society tagja lett, ebben az évben adta közre első tisztán matematikai munkáját. Kis ideig Londonban jogászkodott, majd teljesen a fizikai és asztronómiai kutatások felé fordult.

A kettőscsillagok katalógusának kibővítésére 1834-38-ban a Jóreménység fokához utazott; ennek eredménye a déli égbolt első átfogó tudományos ismertetése. Visszatérve, 1838-ban Viktória brit királynő megkoronázása alkalmával baronet rangot és számos kitüntetést kapott; éveken át volt a Royal Society titkára, több ízben a Királyi Csillagászati Társaság elnöke és 1850-55-ben, miként Isaac Newton is, a királyi pénzverő intézet főnöke.

Hamvai Newtonéi mellett nyugszanak a Westminsteri apátságban. Fiai közül a második, Alexander és a harmadik, John, szintén csillagászok.

Munkássága[szerkesztés]

Fontosabb csillagászati megfigyelései 11 kötetes kettőscsillag-katalógusában (Memoirs of the Royal Astronomical Society vol. II-XXXVIII) és az 1864-ben kiadott General Catalogue-ban tette közzé; utóbbi 5079 addig ismeretes ködfoltot és csillaghalmazt tartalmazott.

Dél-afrikai útján fotometriai is foglalkozott. Számos lángspektrumot publikált; egyebek közt a stronciumét és a káliumét.[1]

Ő próbálkozott először a kettőscsillagok pályájának meghatározásával.

Munkái[szerkesztés]

  • On Light (London, 1828)
  • On Sound (1830)
  • Results of astronomical observations made 1834-38 at the Cape of Good Hope, London 1847

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dieter B. Herrmann: Az égbolt felfedezői. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981., p. 130. ISBN 963 280 982 3

Források[szerkesztés]