Mimas (hold)
| Mimas | |
 | |
| A Mimas a Cassini űrszonda 2005-ös felvételén (NASA) | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | William Herschel |
| Felfedezés ideje | 1789. szeptember 17.[1] |
| Névadó | Mimas |
| Alternatív név | Saturn I |
| Pályaadatok | |
| Fél nagytengely | 185 520 km |
| Pálya sugara | 185 520 km[2] |
| Pálya excentricitása | 0,0202[3] |
| Orbitális periódus | 0,942 421 8 d[3] |
| Inklináció | 1,51° (a Szaturnusz egyenlítőjéhez) |
| Központi égitest | Szaturnusz |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret | 414,8×394,4×381,4 km (0,0311 földméret)[4] |
| Átlagos sugár | 198,30 ± 0,30 km[5] |
| Térfogat | ~32 900 000 km³ |
| Tömeg |
(3,7493 ± 0,0031)·1019 kg[5][6] (6,3·10−6 földtömeg) |
| Átlagos sűrűség | 1,1479 ± 0,0053 g/cm³ [5] |
| Felszíni gravitáció | 0,0636 m/s² |
| Szökési sebesség | 0,159 km/s |
| Tengelyferdeség | nulla |
| Albedó | 0,962 ± 0,004[7] |
| Felszíni hőmérséklet | ~64 K |
| Látszólagos fényesség | 12,9[8] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mimas témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Mimas a Szaturnusz hetedik holdja, a nagyobb holdak közül a legbelső. William Herschel fedezte fel 1789-ben. Nevét a görög mitológia egy óriásáról kapta, aki Héraklész áldozata lett.
A hold átlagos átmérője 392 km (418×392×383 km), átlagos távolsága a Szaturnusztól 185 520 km, közel körpályán kering. Az árapályerők hatására mindig ugyanazzal az oldalával fordul a Szaturnusz felé. A Mimas keringési rezonanciában van a Szaturnusz egyik távolabbi holdjával, a Tethys-szel, 22,6 órás keringési ideje pontosan fele a Tethys-ének. A két hold egymást legjobban megközelítő találkozása a Szaturnusznak mindig ugyanazon az oldalán történik.
A Mimas sűrűsége kicsi (1,17 g/cm³), főként jégből áll. Hőmérséklete ennek megfelelően rendkívül alacsony, körülbelül −200 °C. Az ilyen nagy képződmény létezése azt igazolja, hogy az itt uralkodó hőmérsékleten a jég szilárdsága vetekszik a kőével.
A Szaturnusz-holdak közül ez a legkisebb, gömb alakú, felületén megannyi becsapódásból származó kráter van. A legfeltűnőbb képződmény a Herschel-kráter, melynek átmérője 130–140 km, a Mimas átmérőjének egyharmadát teszi ki. Mélysége meghaladja a 10 km-t, fala 5 km-rel emelkedik környezete fölé. A kráter közepén egy kb. 6 km magas hegycsúcs található. (Mintha szeme lenne.) A Herschel krátert előidéző hatalmas becsapódás igen közel sodorhatta a holdat a teljes megsemmisüléshez. A Mimas ellentétes oldalán látható roncsolódási nyomok arra utalnak, hogy a becsapódás kis híján kettészakította az égitestet.
A Mimason található képződmények Arthur király és a Kerekasztal lovagjai legendájának szereplőiről kapták nevüket. Csupán a Herschel-kráter kivétel, mely a hold felfedezőjének nevét viseli.
A Mimas Halálcsillag-mítosza[szerkesztés]
A szóbeszéd lényege az, hogy George Lucas a Szaturnusz Mimas holdjáról, valamint annak 140 km átmérőjű Herschel-kráteréről mintázta a Csillagok háborúja több részében is látható Halálcsillagot. A krátert egy kisbolygó becsapódása idézte elő, ami kis híján elpusztította az égitestet. A találgatás alapja ez a külső hasonlóság.
A valóságban Lucas nem másolhatta a Mimasról a Halálcsillagot, mivel a Herschel-kráter csak 1980-ban lett felismerhető a Voyager szonda felvételén, míg az első Csillagok háborúja filmet 1977-ben mutatták be.
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Imago Mundi - La Découverte des satellites de Saturne (francia nyelven)
- ↑ Harvey, Samantha: NASA: Solar System Exploration: Planets: Saturn: Moons: Mimas: Facts & Figures. NASA, 2007. április 11. (Hozzáférés: 2007. október 10.)
- ↑ a b NASA Celestia. [2005. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 3.)
- ↑ Thomas, P. C.; et al.: Shapes of the Saturnian Icy Satellites. 37th Lunar and Planetary Science Conference, 2006. (Hozzáférés: 2006. november 26.)
- ↑ a b c Jacobson, R. A., Antreasian, P. G.; Bordi, J. J.; Criddle, K. E.; et al. (2006. December). „The Gravity Field of the Saturnian System from Satellite Observations and Spacecraft Tracking Data”. The Astronomical Journal 132, 2520–2526. o. DOI:10.1086/508812.
- ↑ Jacobson, R. A.; et al. (2005). „The GM values of Mimas and Tethys and the libration of Methone”. Astronomical Journal 132, 711. o. DOI:10.1086/505209.
- ↑ Verbiscer, A.; French, R.; Showalter, M.; and Helfenstein, P.; Enceladus: Cosmic Graffiti Artist Caught in the Act, Science, Vol. 315, No. 5813 (February 9, 2007), p. 815 (supporting online material, table S1)
- ↑ Classic Satellites of the Solar System. Observatorio ARVAL. [2011. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 28.)
További információk[szerkesztés]
- www.solarviews.com
- sg.hu: Mimas, a halálcsillag hasonmása
- hu.shvoong.com Archiválva 2008. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- csillagaszat.uw.hu: Szaturnusz Archiválva 2007. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Antonín Rükl: A világűr képes atlasza, Springer Hungarica kiadó Kft, Budapest 1995
- Ezt nem gondoltuk volna a Halálcsillagról!
