Hyperion (hold)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hyperion
Hyperion true.jpg
Felfedezése
Felfedező W. C. Bond, G. P. Bond és W. Lassell
Felfedezés ideje 1848. szeptember 16.
Névadó Hüperión
Pályaadatok
Fél nagytengely 1 481 100 km
Pálya excentricitása 0,1230061
Keringési periódus 21,27661 nap
Inklináció 0,43° (a Szaturnusz egyenlítőjéhez)
Anyabolygó Szaturnusz
Központi égitest Szaturnusz
Fizikai tulajdonságok
Méret 360×280×225 km
Tömeg 8 × 1017 kg
Átlagos sűrűség 0,5667 ± 0,1025 g/cm³
Felszíni gravitáció az egyenlítőnél 0,017-0,021 m/s²
Szökési sebesség 45-99 m/s (860,4 km/h)
Forgási periódus kaotikus
Albedó 0,3
Felszíni hőmérséklet
Min.  
Átl.  
Max.  

A Hyperion a Szaturnusz 286 km-es, vöröses, sűrűn kráterezett, csuszamlásokkal tarkított holdja. Anyabolygójától 1 481 100 km-re kering, tömege 1,77·1019 kg. William Bond és George Bond amerikai csillagászok, és tőlük függetlenül William Lassell angol csillagász fedezte fel 1848-ban. A Naprendszer legnagyobb szabálytalan alakú holdja. Alakja valószínűleg meteorbecsapódás következtében alakult ki, melynek során tömege egy részét elvesztette. Albedója 0,3, tehát erősen szennyezett. Nevét a görög mitológia egyik titánja után kapta.

A Hyperion felszíne

A közelebbi Titán holddal dinamikus rezonanciában van: a Titán négy keringést tesz, mialatt a Hyperion hármat. A Titán nagyobb tömege folytán ráncigálja a Hyperiont, ami ennek következtében meglehetősen excentrikus pályán halad.

A másik érdekesség a hold meglehetősen szabálytalan „krumpli” alakja (360×280×225 km), a Naprendszerben ez a legnagyobb szabálytalan alakú hold.

Sűrűsége csak fele a vízének, amiből arra lehet következtetni, hogy belsejében üregek találhatók.

Alakjából és pályájából következően nincs állandó forgástengelye és forgási periódusa. A Naprendszer minden más égitestjétől eltérően a hold keringése kaotikus, melynek jellemzői havonta változhatnak. Elméleti számítások szerint a hold akár több ezer évig foroghat stabilan, amit szintén több ezer éves szabálytalan forgási időszak követ, és megjósolhatatlan, hogy éppen melyik állapotában van.

Lásd még[szerkesztés]

Források, külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hyperion (hold) témájú médiaállományokat.

Lábjegyzetek[szerkesztés]