Dione (hold)
| Dione | |
 | |
| A Dione a Szaturnusz előtt. A képet a Cassini űrszonda készítette 39 000 km távolságból (2005. október 11.) | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | G. D. Cassini |
| Felfedezés ideje | 1684. március 21. |
| Névadó | Dióné |
| Pályaadatok | |
| Fél nagytengely | 377 400 km |
| Pálya sugara | 561,7 km |
| Pálya excentricitása | 0,0022 |
| Orbitális periódus | 2,736915 nap |
| Keringési periódus | 2,736915 nap |
| Inklináció | 0,019° (a Szaturnusz egyenlítőjéhez) |
| Anyabolygó | Szaturnusz |
| Központi égitest | Szaturnusz |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret | 1127,6 × 1122 × 1120,6 km |
| Átlagos sugár | 561,70 ± 0,45 km |
| Tömeg | 1,095452 ± 0,000168 × 1021 kg |
| Átlagos sűrűség | 1,4757 ± 0,0036 g/cm³ |
| Felszíni gravitáció az egyenlítőnél | 0,231 m/s² |
| Szökési sebesség | 0,510 km/s (860,4 km/h) |
| Forgási periódus | szinkron |
| Forgási sebesség | 2,736915 d |
| Tengelyferdeség | 0° |
| Albedó | 0,998 ± 0,004 |
| Felszíni hőmérséklet | |
| Min. | |
| Átl. | 87 K |
| Max. | |
| Látszólagos fényesség | 10,4 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dione témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Dione a Szaturnusz 12. holdja, a negyedik legnagyobb a holdjai sorában.
Anyabolygójától 377 400 km-re kering. Átlagos átmérője 1118 km. 1,1·1021 kg-os tömegével és 1,43g/cm³ sűrűségével a legsűrűbb szaturnuszhold. Cassini fedezte fel 1684-ben.
Pályáján két kicsiny hold kíséri, a Helene és a Polydeuces (nevüket a görög mitológia szereplőiről kapták). A holdak gravitációsan kötött pályán mozognak a Dionéhoz képest: a Helene (átmérője mintegy 30 km) előtte halad 60°-al, míg a Polydeuces 60°-al lemaradva követi. A Polydeuces átmérője a Helene átmérőjének kevesebb, mint fele, a keringési pályán való helyzete nagy ingadozásokat mutat.
Az árapályerők hatására szinkron módon kering, mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Szaturnusz felé.
Felszíne nagy fényességbeli kontrasztot mutat, a keringési irányba eső oldala jóval világosabb.
A Szaturnusz több más holdjához hasonlóan a Dione is rezonanciában kering, 66 órás keringési ideje kétszerese a Szaturnuszhoz közelebb keringő Enceladus-énak.
Elnevezése[szerkesztés]
Nevét a görög mitológiai titaniszról, Dióné-ról kapta, aki Zeusszal együtt Aphroditét megalkotta. Giovanni Cassini, aki négy holdat is felfedezett, XVI. Lajos király tiszteletére őket „Sidera Lodoicea” vagyis Lajos csillagai elnevezéssel illette. Elterjedten csak sorszámmal jelölték, míg John Herschel 1847-es publikálása alapján mind a 7 holdat a titánokról nevezték el.
Lásd még[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
