„Felsődiós” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
{{Nagyszombati járás}} |
a →Története: jav. |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
[[1296]]-ban ''Gyóws'' néven említik először. [[1388]]-ban [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] király a korláti uradalommal együtt hívének Stíbornak adta. Az adománylevélben a falu ''villa Regalis'' azaz királyi faluként szerepel. [[1356]]-ban a Rajna viékéről német telepesek érkeztek ide. [[1392]]-ben már állt Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. Több birtokos után végül a Pálffy és Ordódy család [[szomolány]]i uradalmának része lett. [[1582]]-ben mezővárosként vásártartási jogot kapott. A [[16. század]]ban számos, a török elől menekülő horvát család telepedett le itt. [[1547]]-ben [[habánok]] érkeztek a községbe. A [[18. század]] végén növényi olajat, borecetet és borkősavat előállító üzem működött területén. Lakói szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal, |
[[1296]]-ban ''Gyóws'' néven említik először. [[1388]]-ban [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] király a korláti uradalommal együtt hívének Stíbornak adta. Az adománylevélben a falu ''villa Regalis'' azaz királyi faluként szerepel. [[1356]]-ban a Rajna viékéről német telepesek érkeztek ide. [[1392]]-ben már állt Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. Több birtokos után végül a Pálffy és Ordódy család [[szomolány]]i uradalmának része lett. [[1582]]-ben mezővárosként vásártartási jogot kapott. A [[16. század]]ban számos, a török elől menekülő horvát család telepedett le itt. [[1547]]-ben [[habánok]] érkeztek a községbe. A [[18. század]] végén növényi olajat, borecetet és borkősavat előállító üzem működött területén. Lakói szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal, állattartással és halászattal foglalkoztak, emellett több céh is működött a településen. A [[19. század]] végén és a [[20. század]] elején lakói közül sokan vándoroltak ki Amerikába. |
||
[[1910]]-ben 1584, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Nagyszombati járás]]ához tartozott. |
[[1910]]-ben 1584, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Nagyszombati járás]]ához tartozott. |
||
==Nevezetességei== |
==Nevezetességei== |
A lap 2007. április 21., 09:35-kori változata
Felsődiós (más néven Németdiós, szlovákul Horné Orešany, németül Obernussdorf / Deutsch-Nussdorf) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2001-ben 1811 lakosából 1789 szlovák volt.
Fekvése
Nagyszombattól 13 km-re északnyugatra fekszik.
Története
1296-ban Gyóws néven említik először. 1388-ban Zsigmond király a korláti uradalommal együtt hívének Stíbornak adta. Az adománylevélben a falu villa Regalis azaz királyi faluként szerepel. 1356-ban a Rajna viékéről német telepesek érkeztek ide. 1392-ben már állt Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. Több birtokos után végül a Pálffy és Ordódy család szomolányi uradalmának része lett. 1582-ben mezővárosként vásártartási jogot kapott. A 16. században számos, a török elől menekülő horvát család telepedett le itt. 1547-ben habánok érkeztek a községbe. A 18. század végén növényi olajat, borecetet és borkősavat előállító üzem működött területén. Lakói szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal, állattartással és halászattal foglalkoztak, emellett több céh is működött a településen. A 19. század végén és a 20. század elején lakói közül sokan vándoroltak ki Amerikába. 1910-ben 1584, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1758 és 1764 között épült, tornya 1859-ben épült.
- A falu határában szőlő és gyümölcsösök között van Majdan kegykápolnája,amely búcsújáróhely.