„Helgoland” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: uz:Helgoland |
Javítás |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title dms|54|10|48 |
{{coor title dms|54|10|48.|É|7|53|20.5|K|type:isle_region:DE}} |
||
⚫ | |||
{| class="infobox bordered vcard" style="margin: 0 0 1em 1em; font-size: 90%" border="1" cellpadding="3" cellspacing="0" width="230" |
{| class="infobox bordered vcard" style="margin: 0 0 1em 1em; font-size: 90%" border="1" cellpadding="3" cellspacing="0" width="230" |
||
|- |
|- |
||
10. sor: | 11. sor: | ||
| colspan="2" style="background: #f0f0f0; font-weight: bolder; text-align: center" | Adatok |
| colspan="2" style="background: #f0f0f0; font-weight: bolder; text-align: center" | Adatok |
||
|- |
|- |
||
! width="45%" | |
! width="45%" | Ország |
||
| {{Németország}} |
|||
⚫ | |||
! width="45%" | Tartomány |
|||
| [[Schleswig-Holstein]] |
| [[Schleswig-Holstein]] |
||
|- |
|||
! width="45%" | Kerület |
|||
| [[Pinnenbergi kerület]] |
|||
|- |
|- |
||
! width="45%" | Terület |
! width="45%" | Terület |
||
24. sor: | 31. sor: | ||
! width="45%" | Népsűrűség |
! width="45%" | Népsűrűség |
||
| 764 fő/km² |
| 764 fő/km² |
||
|- |
|||
⚫ | |||
| Frank Botter ([[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]]) |
|||
|- |
|- |
||
! width="45%" | Irányítószám |
! width="45%" | Irányítószám |
||
| 27 498 |
| 27 498 |
||
|- |
|- |
||
! width="45%" | |
! width="45%" | Rendszám kódja |
||
| |
| PI |
||
|- |
|- |
||
! width="45%" | Weboldal |
! width="45%" | Weboldal |
||
| [http://www.helgoland.de www.helgoland.de] |
| [http://www.helgoland.de www.helgoland.de] |
||
|- |
|- |
||
| align="center" colspan="2" |{{Pozíciós térkép |
|||
⚫ | |||
| Németország |
|||
| Frank Botter ([[SPD]]) |
|||
| felirat = '''Helgoland''' |
|||
⚫ | |||
| jel = Green pog.svg |
|||
| align="center" colspan="2" | {{Pozíciós térkép|Németország|label=Helgoland|label_size = 70|mark=Green pog.svg|lat_dir=É|lat_deg=54|lat_min=11|lon_dir=K|lon_deg=7|lon_min=53|position=right |float=center |width=160 |}} |
|||
| szélesség = É |
|||
| szélességi fok = 54 |
|||
| szélességi ívperc = 11 |
|||
| hosszúság = K |
|||
| hosszúsági fok = 7 |
|||
| hosszúsági ívperc = 53 |
|||
| felirat pozíciója = jobbra |
|||
| igazítás = középre |
|||
| méret = 220 |
|||
| képaláírás = |
|||
| térképtípus = relief |
|||
}}<small>Pozíció Németország térképén</small> |
|||
|} |
|} |
||
⚫ | '''Helgoland''' ([[fríz nyelv]]en ''Deät Lun'', a.m. „Föld”,<ref>[http://www.nordfriesland-datenbank.de/orte/helgoland.html Helgoland az Északfríz Adatbank honlapján]{{de}}</ref> [[angol nyelv|angolul]] régebben ''Heligoland'') [[sziget]] az [[Északi-tenger]]en, [[Németország]] egyetlen igazi nyílt tengeri szigete. Két részből áll, a nagyobbik főszigetből, és a kisebbik, úgynevezett ''Düné''ből. Rendszeres hajójáratok közlekednek [[Cuxhaven]], [[Bremerhaven]] és [[Böse]] felé. Vámszabad területnek minősül, így nyaranta sok turista keresi fel. |
||
⚫ | |||
⚫ | '''Helgoland''' ([[fríz nyelv]]en ''Deät Lun'', a.m. |
||
== Földrajza == |
== Földrajza == |
||
A szigetek a [[Pinnenbergi kerület]]hez tartoznak, ami [[Schleswig-Holstein]] tartomány nyugati részén található. Fekvését tekintve 70 km-re délnyugatra terül el a német-[[Dánia|dán]] határon fekvő [[Sylt]] szigetétől és 43 km-re nyugatra az [[Eiderstedt-félsziget]]től. Az [[Elba (folyó)|Elba]] torkolatától 62 km, a |
A szigetek a [[Pinnenbergi kerület]]hez tartoznak, ami [[Schleswig-Holstein]] tartomány nyugati részén található. Fekvését tekintve 70 km-re délnyugatra terül el a német-[[Dánia|dán]] határon fekvő [[Sylt]] szigetétől és 43 km-re nyugatra az [[Eiderstedt-félsziget]]től. Az [[Elba (folyó)|Elba]] torkolatától 62 km, a [[Cuxhaven]]nél lévő partok pedig csak 42 km messzeségben találhatóak. |
||
=== A fősziget === |
=== A fősziget === |
||
A fősziget tulajdonképpen két részre osztható, a keleti egynegyed rész lapályos terület sűrű beépítettséggel, ahol a strand és a kikötő is elhelyezkedik. A nyugati, nagyobbik terület az ''Oberland'', magyarul kb. Felvidéket jelent. Az alacsonyabb részt ''Unterland''nak, vagyis Alvidéknek hívják. A felvidéki részt éles határvonal választja el az alsótól, hirtelen szökken a magasba és délnyugaton éri el a csúcsot kb. 56 méterrel a tenger szintje felett. A felvidék meredek sziklafallal esik a tengerbe, ezért a nyugati részt sokkal többet támadják a hullámok, már csak az uralkodó nyugatias irányú szelek miatt. Az abszolút magasságrekordot azonban a szigettől különálló sziklaszirt, a ''Lange Anna'' (Hosszú Anna) tartja, amely 61,3 méter magas. |
A fősziget tulajdonképpen két részre osztható, a keleti egynegyed rész lapályos terület sűrű beépítettséggel, ahol a strand és a kikötő is elhelyezkedik. A nyugati, nagyobbik terület az ''Oberland'', magyarul kb. Felvidéket jelent. Az alacsonyabb részt ''Unterland''nak, vagyis Alvidéknek hívják. A felvidéki részt éles határvonal választja el az alsótól, hirtelen szökken a magasba és délnyugaton éri el a csúcsot kb. 56 méterrel a tenger szintje felett. A felvidék meredek sziklafallal esik a tengerbe, ezért a nyugati részt sokkal többet támadják a hullámok, már csak az uralkodó nyugatias irányú [[szél|szelek]] miatt. Az abszolút magasságrekordot azonban a szigettől különálló sziklaszirt, a ''Lange Anna'' (Hosszú Anna) tartja, amely 61,3 méter magas. |
||
=== A Düne === |
=== A Düne === |
||
A kisebbik sziget, a ''Düne'' (jelentése ugyanaz, mint magyarul: dűne) egy 1 km-re fekvő kicsiny strand- vagy homoksziget, amelyet egészen 1721-ig természetes földnyelv kapcsolt a főszigethez. Akkor ez viharban megsemmisült, azóta nem lehet száraz lábbal átkelni a két sziget között. A Dünén található a sziget repülőtere, kempingezőhely, valamint egy faházas falu is. |
A kisebbik sziget, a ''Düne'' (jelentése ugyanaz, mint magyarul: dűne) egy 1 km-re fekvő kicsiny strand- vagy homoksziget, amelyet egészen 1721-ig természetes földnyelv kapcsolt a főszigethez. Akkor ez viharban megsemmisült, azóta nem lehet száraz lábbal átkelni a két sziget között. A Dünén található a sziget [[repülőtér|repülőtere]], kempingezőhely, valamint egy faházas falu is. |
||
=== Éghajlata === |
=== Éghajlata === |
||
[[Fájl:Klimadiagramm-Helgoland-Deutschland-metrisch-deutsch.png| |
[[Fájl:Klimadiagramm-Helgoland-Deutschland-metrisch-deutsch.png|bélyegkép|jobbra|220px|A sziget éghajlati diagramja]] |
||
Tipikusan [[óceáni éghajlat]] jellemzi, annak minden sajátosságával együtt. Sok eső, nem túl magas évi hőingás a két legfőbb ismérv, de van ezen kívül egy nagyon jó tulajdonsága az itteni levegőnek: ''mentes a [[pollen]]től'', így kiváló üdülőhely az [[allergia|allergiásoknak]]. |
Tipikusan [[óceáni éghajlat]] jellemzi, annak minden sajátosságával együtt. Sok [[eső]], nem túl magas évi hőingás a két legfőbb ismérv, de van ezen kívül egy nagyon jó tulajdonsága az itteni levegőnek: ''mentes a [[pollen]]től'', így kiváló üdülőhely az [[allergia|allergiásoknak]]. |
||
A tél az egyik legenyhébb Németországban +2 °C-kal, ritka a |
A tél az egyik legenyhébb Németországban +2 °C-kal, ritka a –5 °C alatti hőmérséklet. Az [[Észak-Atlani áramlás]] melegítő hatásának következtében a tenger 5 °C-os átlaghőmérsékletű még télen is, ami melegebb a hasonló szélességi körök átlagánál, soha nem fagy be. Kelet-északkeleti irányból betörhetnek az orosz sztyeppék felől hideg, illetve nyáron meleg szelek, ezáltal akár 10 °C-kal melegebb is előfordulhat, mint a tőle délkeletre fekvő, szárazföldi [[Hamburg]]ban. |
||
A [[köd]] gyakori vendég errefelé, főleg télen, és a tavasz is csak későn kezdődik, érzékelhetően csak májustól emelkedik a hőmérséklet. Nyáron a levegőé 20 °C fok fölé, a tengervízé a legmelegebb időszakban (augusztus) 16-17 °C-ig. Az ősz a legnedvesebb időszak, ezekben a hónapokban 15-20 napon át esik az eső. Az átlagos évi középhőmérséklet 9 °C körüli (ez az észak-magyarországi síksági területek átlaga), míg a csapadék 700mm körüli. Hó ritkán fordul elő. |
A [[köd]] gyakori vendég errefelé, főleg télen, és a tavasz is csak későn kezdődik, érzékelhetően csak májustól emelkedik a hőmérséklet. Nyáron a levegőé 20 °C fok fölé, a tengervízé a legmelegebb időszakban (augusztus) 16-17 °C-ig. Az ősz a legnedvesebb időszak, ezekben a hónapokban 15-20 napon át esik az eső. Az átlagos évi középhőmérséklet 9 °C körüli (ez az észak-magyarországi síksági területek átlaga), míg a csapadék 700mm körüli. Hó ritkán fordul elő. |
||
67. sor: | 87. sor: | ||
== Politika == |
== Politika == |
||
[[Fájl:HelgolandundDüne.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Helgoland a Düne felől nézve]] |
[[Fájl:HelgolandundDüne.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Helgoland a Düne felől nézve]] |
||
{{csonk-szakasz}} |
|||
== Közlekedés == |
== Közlekedés == |
||
74. sor: | 95. sor: | ||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
||
{{csonk-szakasz}} |
|||
== Madárvilág == |
== Madárvilág == |
||
[[Fájl:Basstoelpel 05.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Szula (madár)|Szulák]], [[lumma|lummák]] és [[csüllő]]k a sziklán]] |
[[Fájl:Basstoelpel 05.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Szula (madár)|Szulák]], [[lumma|lummák]] és [[csüllő]]k a sziklán]] |
||
87. sor: | 110. sor: | ||
! 2006 |
! 2006 |
||
|- |
|- |
||
| sirályhojsza |
| [[sirályhojsza]] |
||
!style="text-align:center"|100 |
!style="text-align:center"|100 |
||
!style="text-align:center"| 116 |
!style="text-align:center"| 116 |
||
94. sor: | 117. sor: | ||
!style="text-align:center"| 102 |
!style="text-align:center"| 102 |
||
|- |
|- |
||
| szula |
| [[szula]] |
||
!style="text-align:center"| 130 |
!style="text-align:center"| 130 |
||
!style="text-align:center"| 145 |
!style="text-align:center"| 145 |
||
101. sor: | 124. sor: | ||
!style="text-align:center"| 222 |
!style="text-align:center"| 222 |
||
|- |
|- |
||
| heringsirály |
| [[heringsirály]] |
||
!style="text-align:center"|0 |
!style="text-align:center"|0 |
||
!style="text-align:center"|2 |
!style="text-align:center"|2 |
||
108. sor: | 131. sor: | ||
!style="text-align:center"| 6 |
!style="text-align:center"| 6 |
||
|- |
|- |
||
| ezüstsirály |
| [[ezüstsirály]] |
||
!style="text-align:center"| 153 |
!style="text-align:center"| 153 |
||
!style="text-align:center"| 138 |
!style="text-align:center"| 138 |
||
115. sor: | 138. sor: | ||
!style="text-align:center"| 103 |
!style="text-align:center"| 103 |
||
|- |
|- |
||
| csüllő |
| [[csüllő]] |
||
!style="text-align:center"| 7968 |
!style="text-align:center"| 7968 |
||
!style="text-align:center"| 8449 |
!style="text-align:center"| 8449 |
||
122. sor: | 145. sor: | ||
!style="text-align:center"| 6974 |
!style="text-align:center"| 6974 |
||
|- |
|- |
||
| lumma |
| [[lumma]] |
||
!style="text-align:center"| 2212 |
!style="text-align:center"| 2212 |
||
!style="text-align:center"| 1978 |
!style="text-align:center"| 1978 |
||
129. sor: | 152. sor: | ||
!style="text-align:center"| 2655 |
!style="text-align:center"| 2655 |
||
|- |
|- |
||
| alka |
| [[alka]] |
||
!style="text-align:center"| 17 |
!style="text-align:center"| 17 |
||
!style="text-align:center"| 12 |
!style="text-align:center"| 12 |
||
164. sor: | 187. sor: | ||
* Thomas Willke: ''Wieder Hummer vor Helgoland''. In: ''[[Bild der Wissenschaft]]'', 7/2005, S. 20–25 |
* Thomas Willke: ''Wieder Hummer vor Helgoland''. In: ''[[Bild der Wissenschaft]]'', 7/2005, S. 20–25 |
||
== |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
A lap 2012. november 4., 00:42-kori változata
é. sz. 54° 10′ 48″, k. h. 7° 53′ 20″
Helgoland | |
Helgoland címere | |
Adatok | |
Ország | Németország |
---|---|
Tartomány | Schleswig-Holstein |
Kerület | Pinnenbergi kerület |
Terület | 1,7 km² |
Tszf. magasság | 40 méter |
Lakosságszám 2007. december 31. |
1299 fő |
Népsűrűség | 764 fő/km² |
Polgármester | Frank Botter (SPD) |
Irányítószám | 27 498 |
Rendszám kódja | PI |
Weboldal | www.helgoland.de |
Pozíció Németország térképén |
Helgoland (fríz nyelven Deät Lun, a.m. „Föld”,[1] angolul régebben Heligoland) sziget az Északi-tengeren, Németország egyetlen igazi nyílt tengeri szigete. Két részből áll, a nagyobbik főszigetből, és a kisebbik, úgynevezett Dünéből. Rendszeres hajójáratok közlekednek Cuxhaven, Bremerhaven és Böse felé. Vámszabad területnek minősül, így nyaranta sok turista keresi fel.
Földrajza
A szigetek a Pinnenbergi kerülethez tartoznak, ami Schleswig-Holstein tartomány nyugati részén található. Fekvését tekintve 70 km-re délnyugatra terül el a német-dán határon fekvő Sylt szigetétől és 43 km-re nyugatra az Eiderstedt-félszigettől. Az Elba torkolatától 62 km, a Cuxhavennél lévő partok pedig csak 42 km messzeségben találhatóak.
A fősziget
A fősziget tulajdonképpen két részre osztható, a keleti egynegyed rész lapályos terület sűrű beépítettséggel, ahol a strand és a kikötő is elhelyezkedik. A nyugati, nagyobbik terület az Oberland, magyarul kb. Felvidéket jelent. Az alacsonyabb részt Unterlandnak, vagyis Alvidéknek hívják. A felvidéki részt éles határvonal választja el az alsótól, hirtelen szökken a magasba és délnyugaton éri el a csúcsot kb. 56 méterrel a tenger szintje felett. A felvidék meredek sziklafallal esik a tengerbe, ezért a nyugati részt sokkal többet támadják a hullámok, már csak az uralkodó nyugatias irányú szelek miatt. Az abszolút magasságrekordot azonban a szigettől különálló sziklaszirt, a Lange Anna (Hosszú Anna) tartja, amely 61,3 méter magas.
A Düne
A kisebbik sziget, a Düne (jelentése ugyanaz, mint magyarul: dűne) egy 1 km-re fekvő kicsiny strand- vagy homoksziget, amelyet egészen 1721-ig természetes földnyelv kapcsolt a főszigethez. Akkor ez viharban megsemmisült, azóta nem lehet száraz lábbal átkelni a két sziget között. A Dünén található a sziget repülőtere, kempingezőhely, valamint egy faházas falu is.
Éghajlata
Tipikusan óceáni éghajlat jellemzi, annak minden sajátosságával együtt. Sok eső, nem túl magas évi hőingás a két legfőbb ismérv, de van ezen kívül egy nagyon jó tulajdonsága az itteni levegőnek: mentes a pollentől, így kiváló üdülőhely az allergiásoknak.
A tél az egyik legenyhébb Németországban +2 °C-kal, ritka a –5 °C alatti hőmérséklet. Az Észak-Atlani áramlás melegítő hatásának következtében a tenger 5 °C-os átlaghőmérsékletű még télen is, ami melegebb a hasonló szélességi körök átlagánál, soha nem fagy be. Kelet-északkeleti irányból betörhetnek az orosz sztyeppék felől hideg, illetve nyáron meleg szelek, ezáltal akár 10 °C-kal melegebb is előfordulhat, mint a tőle délkeletre fekvő, szárazföldi Hamburgban.
A köd gyakori vendég errefelé, főleg télen, és a tavasz is csak későn kezdődik, érzékelhetően csak májustól emelkedik a hőmérséklet. Nyáron a levegőé 20 °C fok fölé, a tengervízé a legmelegebb időszakban (augusztus) 16-17 °C-ig. Az ősz a legnedvesebb időszak, ezekben a hónapokban 15-20 napon át esik az eső. Az átlagos évi középhőmérséklet 9 °C körüli (ez az észak-magyarországi síksági területek átlaga), míg a csapadék 700mm körüli. Hó ritkán fordul elő.
Történelem
A szigetet a kora középkortól a frízek lakják. 1402 és 1714 között a schleswigi területekkel együtt Dánia fennhatósága alá került. 1814-ben a britek szerezték meg. Napóleon kontinentális zárlata idején Nagy-Britannia számára létfontosságú volt a jelentős csempészetet lebonyolító sziget. Helgolandot Németország a kelet-afrikai Zanzibár szigetéért kapta meg cserébe. Az átadást megpecsételő kézfogásra 1890. augusztus 10-én került sor Sir Barkley angol kormányzó és a csónakból partra szálló II. Vilmos császár között. Az Elba torkolatában, stratégiai helyen fekvő szigetet az első és a második világháború idején valóságos erőddé építették ki. A hadiflotta bázisául szolgáló szigeten a sziklába hét emelet mélyen alakítottak ki bunkerrendszert. 1945. április 18-án közel ezer angol repülőgép emiatt bombázta le a szigetet. A háborút követően, a megszálló britek a lakosságot kitelepítették, majd két évvel a bombázás után 1947. április 18-án a sziklaüregeket berobbantották. Eredetileg az egész szigetet el akarták tüntetni a föld színéről, ezt azonban nem sikerült megvalósítani. Ezután 1952-ig a Brit Királyi Légierő gyakorlótérnek használta a szigetet, a lakosság csak ekkor térhetett vissza.
Politika
Közlekedés
A szigeteket légi, illetve vízi úton lehet megközelíteni. A sziget nem része a Schengeni övezetnek.
Víziközlekedés
A turistaszezonban naponta több hajójárat, fürdőhajó és gyorsjáratú katamaránok is járnak a német északi-tengeri kikötőkből Helgolandra. Főleg Cuxhavenből, Wilhelmshavenből és Bösum szigete a fő kiindulópontok. A téli időszakban, főleg októbertől márciusig drasztikusan csökken a hajóforgalom, a fürdőhajók egyáltalán nem, a katamaránok nagy része nem jár. A mellékidőszakokban a hajókon nagyrészt csak a sziget lakói, illetve azok rokonai, ismerősei utaznak, ami télen egyébként is veszélyesebb. Normál hajóval Cuxhavenből az út 130 perc, gyorsabb járatú katamaránokkal vagy szárnyashajóval 70 perc.
Látnivalók
Madárvilág
Tavasszal a sziget nyugati részén függőlegesen magasba emelkedő, vörös és fehér rétegekből álló homokkő falon sok ezer pár tengeri madár fészkel. A szorosan egymás mellett sorjázó fészkek többségét a sirályfélék közé tartozó csüllők és az alkafélék közé tartozó fekete-fehér tollazatú lummák lakják. Kisebb számban alka és északi sirályhojsza is költ a sziklaperemeken. Az utóbbi évtizedekben visszatelepedett a korábban kipusztult szula is. A sziklákon fészkelő madárfajok állományai a következőképpen alakultak az elmúlt években:
Faj | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 |
---|---|---|---|---|---|
sirályhojsza | 100 | 116 | 92 | 121 | 102 |
szula | 130 | 145 | 190 | 200 | 222 |
heringsirály | 0 | 2 | 4 | 2 | 6 |
ezüstsirály | 153 | 138 | 92 | 95 | 103 |
csüllő | 7968 | 8449 | 7195 | 6514 | 6974 |
lumma | 2212 | 1978 | 2388 | 2450 | 2655 |
alka | 17 | 12 | 17 | 18 | 18 |
Az atlanti partvidék mentén zajló madárvonulásban a sziget jelentős forgalmat bonyolít le. Emiatt 1909-ben Helgolandon Hugo Weigold madárvártát alapított. A Felföld gyér bozótosaiban sok ezer énekesmadár keres menedéket, pihenőhelyet, ezt kihasználva tudják befogni és meggyűrűzni őket. A nagy tömegben vonuló gyakori fajok mellett kelet-ázsiai, szibériai ritkaságok is előfordulnak, ami azzal magyarázható, hogy egyes példányok rossz irányba indulnak el a telelőhelyükre vezető úton. A madárfogáshoz egy nagyméretű, tölcsérszerűen keskenyedő eszközt fejlesztettek ki, amelyet máshol is többnyire szigeteken alkalmaznak és közkeletű neve "Helgoland-csapda".
Irodalom
- Martin Bahr et al.: Das Neue Helgoland. Christian Wolff Verlag, Flensburg 1962
- George Drower, Heligoland – The True Story of German Bight and the Island that Britain Betrayed, Haynes / Sutton Books 2002, ISBN 978-0-7509-2600-3
- Federico Foders: Helgolands Wirtschaft am Scheideweg. Kieler Arbeitspapier Nr. 434, Kiel 1990
- Kurt Friedrichs: Umkämpftes Helgoland. Der Leidensweg eines Inselvolkes. Helgoland 1988, ISBN 3-926151-10-2
- Claude Fröhle, Hans-Jürgen Kühn: Hochseefestung Helgoland. Eine militärische Entdeckungsreise 1891–1922 und 1934–1947. Fröhle-Kühn, Herbolzheim 1998, ISBN 3-9805415-1-7
- Roland Hahnewaldt: Insel Helgoland. Rump, Bielefeld 2005, ISBN 3-8317-1373-1
- Clas Broder Hansen: Die deutschen Passagierschiffe 1816–1990. Gräfelfing 1990
- Michael Herms: Flaggenwechsel auf Helgoland – Der Kampf um einen militärischen Vorposten in der Nordsee, Ch. Links Verlag, Berlin 2002, ISBN 3-86153-260-3
- Katrin Hüppop - Ommo Hüppop: Die Naturschutzgebiete „Lummenfelsen der Insel Helgoland“ und „Helgoländer Felssockel“. Seevögel Sonderband, 2007.
- Erich Lüth: Helgoland, die unzerstörbare Insel. Ullstein Verlag, Berlin 1984, ISBN 3-548-20424-4
- Jürgen Klimpel: Die neuzeitliche Entwicklung der Inselgemeinde Helgoland unter besonderer Berücksichtigung des Fremdenverkehrs. Inauguraldissertation, Bern 1965
- Karl. B. Kühne: Seelotsen. Geschichte der Lotsenbrüderschaft Elbe 1574–1975. 400 Jahre im Dienste der Seeschiffahrt. Norderstedt 1975
- Nemeskéri Antal: Az Északi-tenger vörös szigete: Helgoland. Föld és ég, 1990.12.
- Helmuth Nöckel: Feuer über Helgoland. Husum-Rosendahl 1972
- Albert Panten: Helgoland im Mittelalter. Geschichte und Umfang, Zeugnisse, Karten und Überlegungen zum Helgoland des Mittelalters. Evangelische Kirchengemeinde, Helgoland 2002
- Henry Peter Rickmers, Frank Woosnam: Helgoland, eine Insel auf dem Wege nach Europa. Otterndorf 1992, ISBN 3-924239-19-3
- Alex Ritsema, Heligoland, Past and Present, Lulu.com 2007, ISBN 978-1-84753-190-2
- Benno Eide Siebs, Erich Wohlenberg: Helgoland und die Helgoländer. Kiel 1953 (überarbeitete Fassung von 1928, Mitarbeit von Ferdinand Holthausen)
- Herbert Szezinowski: Friedenskampf um Helgoland. VMB, Frankfurt 1985, ISBN 3-88012-709-3, ISSN 01734733
- Gottfried Vauk: Naturdenkmal Lummenfels Helgoland. Niederelbe Verlag, Otterndorf/Helgoland 1985. ISBN 3-924239-05-3
- Erwin Weber: Chronik der Insel Helgoland. (Bände I bis IV/2), Otterndorf 1998, Nachdruck des Typoskripts von 1944 (NS-orientiert).
- Thomas Willke: Wieder Hummer vor Helgoland. In: Bild der Wissenschaft, 7/2005, S. 20–25