Ezüstsirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Ezüstsirály
Larus argentatus (adult).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Larus
Faj: L. argentatus
Tudományos név
Larus argentatus
(Pontoppidan, 1763)
Elterjedés
Larus argentatus map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ezüstsirály témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstsirály témájú médiaállományokat és Ezüstsirály témájú kategóriát.

Az ezüstsirály (Larus argentatus) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén honos. Természetes élőhelye tengerpartok, szigetek, folyók és tavak közelében van.

Ezüstsirály Poreč partjainál

Alfajai[szerkesztés]

  • Larus argentatus argentatus
  • Larus argentatus argenteus
  • Larus argentatus omissus

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 55-64 centiméter, szárnyfesztávolsága 140-150 centiméter. A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. A nőstény egyedek tömege 690-1100 gramm, míg a hímeké a 740-1450 grammig terjedhet. Tollruhája fehér, háta ezüstszürke, a szárnya vége fekete. Sárga csőre kampós végű.

A kifejlett...
és egy fiatal példány

Életmódja[szerkesztés]

Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő. Főként halakat fogyaszt. A parton és a hulladékok között is keresgél, a talált dögöt is megeszi. Más madarak fészkét is kirabolja, de a lemmingeket és az ürgéket is elfogyasztja.

Sikeres vadászat
és repülés közben

Szaporodása[szerkesztés]

A ezüstsirály telepesen fészkel, gyakran a heringsirállyal egy kolóniában, sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon költenek. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, nagyon közel a többi költő madárhoz. Évi egy fészekalj 3 tojást számlál, átlagos nagysága 73 milliméter, amelyek 28-29 nap múlva kelnek ki. A fiókák a szülők csőrén lévő piros foltot csipkedik, mire a felnőtt állat kiöklendezi a táplálékot. 40 nap után repülnek ki.

A bokor alatt eldugott fészek
és a tojása, fiókája

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

A szűken értelmezett ezüstsirály Magyarországon ritka kóborló, elsősorban télen fordulhat elő nagyobb folyóinkon vagy a Balatonon.

Azonban a szakirodalom korábban a sárgalábú sirályt is e faj egyik alfajának tartotta, és így az adatokban zavart okozhat a sárgalábú sirály hazai rendszeres előfordulása és szórványos fészkelése.

Védettsége[szerkesztés]

Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft.

Források[szerkesztés]

Ezüstsirály in Nederlandsche Vogelen 1797

További információk[szerkesztés]