Sipos család (kézdimárkosfalvi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sipos Bálint és Sipos Benedek 1590. október 4-én Gyulafehérvárott Báthory Zsigmondtól kapott címere
Sipos Bálint és Sipos Benedek 1590. október 4-én Gyulafehérvárott Báthory Zsigmondtól kapott címere
Sipos Bálint és Sipos Benedek 1590. október 4-én Gyulafehérvárott Báthory Zsigmondtól kapott címere
A Kézdimárkosfalvi református templomban a szószék feletti korona, készítette Sipos Zsigmond és nője Barabás Rosália asszony 1846-ban
A Kézdimárkosfalvi református templom 2019-ben

A márkosfalvi Siposok az 1400-as évek elejétől Kézdimárkosfalván éltek, ugyanis periratok alapján bizonyított, hogy Sipos Benedek és 1497 előtt elhunyt fia Sipos Miklós, Kézdimárkosfalván földbirtokosok voltak. A márkosfalvi Sipos családfa okiratok, családfa rajzok, anyakönyvek és szakirodalmi források alapján az 1590-ben nemességet szerző Sipos Bálinttól részletesen levezethető.

A Sipos család eredete[szerkesztés]

  • „Székely volt az, aki a székely székek egyikében élt, és a három fő katonai rend, a nemes, a lófő vagy a gyalogos puskás között teljesített hadi szolgálatot, esetleg solymár vagy darabant volt”.[1]
  • A síposok a hadban szolgáltak, sípot fújtak, (fistulator latin magyarul sípos nevüket innen nyerték), valamint muzsikusok, zenészek is voltak a síposok, sípot fújó, vagy valamilyen sípon, fúvóhangszeren játszó, játszani tudó személyek voltak. A Sípos vezetéknév - katonáskodásra utaló foglalkozási név - a XIII. század elején alakult ki. Pl. „1277: Sypus,…1409: Sypos,…1439: Sipos,…1522: Zypws, 1553: Sӱpos,…stb.[2]
  • Nagyobb erdélyi Sípos családok között voltak például a nyárádgálfalvi, maroskeresztúri, rigmányi, vadasdi, somosdi Sípos családok Marostorda vármegyében,[3] a léczfalvi, martonosi, márkosfalvi Sipos családok Háromszék vármegyében[4] éltek.
  • A kézdimárkosfalvi Siposok a XV. század eleje óta biztosan Kézdimárkosfalván éltek. Szabó Károly (szerk.) 'Székely oklevéltár III. kötet' című munkájában részletesen ismerteti a Domokos Pál (1471 - ?) ellen indított pert, amiben szerepelt néhai márkosfalvi Sipos Benedek és fia, néhai Sipos Miklós. Sipos Miklós (Nicolaus, Sijpos, Sijpws, Sypos) örökségéért hosszú per folyt 1497-1548 között, amely a néhai márkosfalvi Szép Péter Kézdi széki márkosfavi örökségéért folyó per része volt. Sipos Miklósról - mivel a per 1497-ben kezdődött - feltételezhető, hogy ő már 1497 előtt meghalt. A periratok eredetije a Domokos család levéltárában volt fellelhető. A perben 1548-ban 13. tanúként szerepelt Sipos Dénes.[5]
  • A kézdimárkosfalvi Sipos család Dr. Komáromy András kutatásai alapján: „Törzsökös székely család, melynek két tagját: márkosfalvi Sipos Bálintot és Demetert Báthory Zsigmond erdélyi vajda Gyulafehérvárott 1590. október hó 4-én kelt levelével a kézdiszéki primipilusok (lófők) rendjéből országos nemességre emelte és czímerül háromszegletű kék paizsban görbe kardot tartó kart adományozott nekik. A paizs feletti zárt sisak dísz nélkül való, a sisaktakarók pedig nincsenek leírva az armálisban, melynek eredetijét Sipos Sámuel 1766-ban a marosvásárhelyi királyi táblán fölmutatta és átíratta. Az adományozott czímer később annyi változáson ment keresztül, hogy a kard hegyére levágott fő tűzetett.”[6]

A márkosfalvi Sipos család címere[szerkesztés]

Sipos Demeter és testvére Sipos Bálint a nemesi okiratot Somlyói Báthory Zsigmondtól, Erdély fejedelmétől Gyulafehérvárott 1590. október 4-én kapta, amit Kovacsóczy Farkas kancellár is aláírt. Továbbá címeréül háromszegletű kék pajzsban görbe kardot tartó kart adományozott nekik. A címerben lévő kard hegyére később (az időpontot nem ismerjük, de valószínűleg 1595 után) egy török fej lett tűzve. (Az 15681594 békésebb időszak után a törökök elleni jelentősebb hadműveletek 1595-ben kezdődtek.)

Sipos Béla I-nek az eredetiről szóló 1940-es feljegyzésében a márkosfalvi Sipos család nemeslevele az alábbiak szerint lett megfogalmazva:

„Mi Somlyói Báthory Zsigmond Erdély fejedelme és a székelyek grófja jelen soraink által adjuk emlékezetül mindazoknak, a Kiket illet, hogy mi midőn egynéhány tanácsos urainknak az okból való alázatos közbenjárására igazságosan megvizsgálván és megfontolván Márkosfalvi Sipos Demeter és Sipos Bálint agilis nemeseknek hűségét és hív szolgálatait, melyet minden időben és helyen hozzanak és ezen országhoz tartoztak és ragaszkodnak és a jövőben is tartozni és ragaszkodni szándékoznak. Ugyanezen Sipos Demetert és Bálintot Kézdi széknek hátramaradt Primipilusainak (lófő, székely huszár) állományából és rendjéből kitörültettük és ezen Erdély országnak valódi nemeseinek sorába és számába írattuk, és ehhez képest oda számítjuk, sorozzuk és írjuk, határozottan elrendelvén, hogy ennél fogva ezentúl ugyanazon Sipos Demeter és Bálint és mindkét nemű leszármazottai valódi és kétségtelen nemesembereknek tartassanak és tekintessenek. Ennél fogva igaz és bizonyos nemességük jelvényébe égszínű kép, katonai pajzzsal betakart emberi kar kezében a pajzs felső széle felé egyenes kardot emelve annak végén levágott török fejjel, felette zárt sisak legyen helyezve, melynek csúcsából tincsek vagy különböző színű és szétfutó szalagok vagy levelek a pajzs minden részét szépen körülfutják és kerítik. Megfontolt elhatározással elrendeltetik, hogy levelünk utasításai festőnek keze és művészete által világosabban kifejeztessenek és lefestessenek, és ezt tudomásul Nekik, valamint mindkét nembeli örököseiknek és utódaiknak adtuk és azokra ráruháztuk, helyeselvén és megengedvén, hogy ők és utódaik más valódi és jeles fegyverviselő nemesek szokása szerint mindenütt: csatákban, fegyver játékokban, tornákban, párviadalok és magán harcaik, valamint bármi más nemesi gyakorlatukon, nemkülönben udvaraik, házaik, pajzsaik, sátraik, pecsétjük, edényeik, zászlóik, sírboltjaik, lándzsáik, általában pedig bármely ügyük, tárgyalásaik és eljárásuk alkalmával tiszta és becsületes nemességük címén, mellyel őket úgy mindenkitől, mint az egyesektől - bármely állapotú, állású, méltóságú és kitűnőségű emberekként élnek címeztetni, tartatni, neveztetni és tiszteltetni akarjuk. Viseljék és hordják mindazon összes és egyes tiszteletet, kegyet és előjogokat, kedvezményes szabadságokat, sérthetetlenséget és elsőbbségeket, melyeket a fent említett Erdély országunk többi valódi és született nemesei és katonai emberei bármely jog és szokás alapján használnak, élveznek és magukénak tartanak, azokat örökké használhassák, élvezhessék és azoknak örvendezhessenek. Melyeknek emlékezetéül és örök erősségéül jelen függő és hiteles pecsétünk által megerősített levelünket nevezett Sipos Bálintnak és Demeternek és az Ők mind két nemű valamennyi örököseiknek és utódaiknak kibocsátani és kézbesíteni rendeltünk. Kelt Gyulafehérvár városunkban október hó 4-ik napján az Úr 1590-ik esztendejében.”

A márkosfalvi Sipos családfa[szerkesztés]

Sipos Demeter leszármazottait nem ismerjük.
Testvére Bálint, akivel együtt 1590. október 4-én nemességet szerez.

Sipos Bálint leszármazottai:

Források[szerkesztés]

  • Sepsiszentgyörgyi Levéltár: kézdimárkosfalvi református anyakönyvek (1759.-1895.) Lefotózta 2003-ban Sipos Béla.
  • Írott családtörténetek. A márkosfalvi Sipos családról (1590-től) fennmaradtak kéziratban Sipos Béla (1875-†1967) és fia Sipos Géza (1905-†1993) családtörténetei.
  • Márkosfalvi Sipos család.[13]
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet. (1915) 380. Sipos (márkosfalvi) [14]
  • Nagy Iván: Magyarország családai. 10. kötet. (1863) 220. Sipos család (Márkosfalvi).[15]
  • Pálmay József : Háromszék vármegye nemes családjai. (Sepsiszentgyörgy, 1901.) 393. Sipos (márkosfalvi)[16]
  • Szabó Károly: Székely oklevéltár 3. 1270-1571 (Kolozsvár, 1890). 616. Szőrcsei István és társai jelentése Nagymihályi Ödönfi László görgényi várnagyhoz és székely alispánhoz, a Márkosfalvi Sipos Miklós-féle peres székely örökség ügyében. Kelt Márkosfalván, 1548. május 1-én..[17]
  • Sipos Béla: A Sipos (kézdimárkosfalvi) és rokon Barabás (kézdimárkosfalvi), Jakó (lisznyói), Keresztes (nagybaconi), Bodola (zágoni) családfák. I. II. III. rész. A www.terry.hu családtörténet oldalon.[18]
  • Dr. Sipos III. Béla: A Márkosfalvi Sipos család.[19]
  • Dr. Sipos III. Béla: A Sipos (kézdimárkosfalvi) és rokon Barabás (kézdimárkosfalvi), Jakó (lisznyói), Keresztes (nagybaconi) és Bodola (zágoni) családfák I.-II. rész.[20][21]
  • Sipos: Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület. (MACSE). Ismert személyek anyakönyvi bejegyzései. Projektvezető: Dr. Hatvany Béla Csaba.[22]
  • A Sipos és rokon családok az interneten. A Sipos, Jakó, Bodola családfák. A Sipos család fényképei. Sipos Gyula (1879-1959) ezredes fényképei[23]

Jelentősebb kézdimárkosfalvi Siposok[szerkesztés]

Album[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Erdélyi hétköznapok. I. Rákóczi György hadiszemléje a Székelyföldön 1635 (2001). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  2. Kázmér Miklós. Régi magyar családnevek szótára, XIV-XVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 1993. 937-938.
  3. Pálmay József . Marostorda Vármegye nemes családjai. Maros-Vásárhely, 1904. 120.
  4. Pálmay József . Háromszék vármegye nemes családjai. Sepsiszentgyörgy, 1901. 391-393.
  5. Szabó Károly szerk. Székely oklevéltár. Kiadta a Székely történelmi pályadíj - alapra felügyelő bizottság. Kolozsvár. 1890. III. kötet, (1270-1571) 131-133. 145-149. 274-276. 278-281. 284-286. 291-293. 296.
  6. 38. Márkosfalvi Sipos család. Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.) Nagy Iván Családtörténeti Értesítő 1. (1899.) Értekezések és önálló czikkek. Dr. Komáromy András (r. r.) 288-290.
  7. Gazda Árpád: Herzogból Herczeg. Párbajhistória.171-186. Megjelent: Erdélyi Napló, 1999. július 29. 8–10.. [2020. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  8. A tizenhetesek. 1914-1917. Emlékkönyv a székesfehérvári honvédek harcaiból. A tizenhetesek közreműködésével szerkesztette Dr. Szabó István. Kiadja a Székesfehérvári Honvédezred. 1918. 171.
  9. A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfölkelő ezredek története (Székesfehérvár, 1937) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  10. Magyar írók élete és munkái, 12. kötet | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  11. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  12. 398. Márkosfalvi Sipos család id. mű. 289.
  13. 398. Márkosfalvi Sipos család. Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.) Nagy Iván Családtörténeti Értesítő 1. (1899.) Értekezések és önálló czikkek. Dr. Komáromy András (r. r.) 288-290.
  14. Kempelen Béla: Sipos (márkosfalvi)
  15. Nagy Iván: Sipos család (Márkosfalvi)
  16. Pálmay József: Sipos (márkosfalvi)
  17. Székely oklevéltár 3. 1270-1571 (Kolozsvár, 1890) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  18. csaladfakutatasidocfájlok – Google Drive. drive.google.com. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  19. A márkosfalvi Sipos család. sites.google.com. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  20. MATRIKULA 2020. X. évfolyam 1. szám.
  21. MATRIKULA 2020. X. évfolyam 3. szám.
  22. MACSE: ISMERT SZEMÉLYEK. macse.hu. (Hozzáférés: 2020. július 23.)
  23. Kezdőoldal. markosfalvi-sipos-csaladfa.freewb.hu. (Hozzáférés: 2020. október 27.)