Sant’Anastasia al Palatino

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sant’Anastasia al Palatino
TelepülésRóma
Ország Olaszország
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeRómai egyházmegye
VédőszentSzent Anasztázia
NévadóSzent Anasztázia
Építési adatok
Stílusreneszánsz építészet
Építés befejezése1656
Elhelyezkedése
Sant’Anastasia al Palatino (Olaszország)
Sant’Anastasia al Palatino
Sant’Anastasia al Palatino
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 53′ 17″, k. h. 12° 29′ 03″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 17″, k. h. 12° 29′ 03″
A Sant’Anastasia al Palatino hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Sant’Anastasia al Palatino témájú médiaállományokat.

A Szent Anasztázia-bazilika katolikus imahely Róma központjában, a Palatinus-domb lejtőjén, basilica minor rangban működik.[1] Az olasz fővárosban élő perui és a szír-malabar szertartású indiai közösség nemzeti szentélye. Róma egyik állandó temploma.

Története[szerkesztés]

A 4. század első évtizedeiben (325 v. 326) épült, a már létező római építészeten áll, különböző rétegekben a Circus Maximus külső burkolata mellett (tabernae és magánépületek, amelyek egy út mentén álltak a délnyugati lejtőkön) a Palatinus-dombon). Később Sirmiusi Anasztáziának (281–304), egy római nőnek (aki Diocletianus keresztényüldözése alatt szenvedett vértanúságot) nevére szentelték. Már a 499-es zsinat aktáiban titulus Anastasiae néven anyakönyvezték.

A Bazilikát a hagyomány Szent Jeromoshoz köti (4. század) – aki valószínűleg ott lakott és fontos, a Szentföldről ma is őrzött ereklyéket hozott – és Nagy Szent Leó (5. század) prédikációjához.

A templomot többször restaurálták: I. Damáz pápa (366–383), Hilár pápa (461–468), VII. János pápa (705–707), III. Leó pápa (795–816) és IV. Gergely pápa (827–844). A modern templom formáit a Barberini pápának köszönheti, aki 1636-ban rendelte el a helyreállítását. VII. Piusz és IX. Piusz pápa a 19. században további helyreállításokat rendelt el.

A 18. századig ez volt a hamvazószerdán a pápa által vezetett bűnbánati körmenet kiindulópontja, amely a Santa Sabina-bazilikánál ért véget, ahol a nagyböjt első állómiséjét tartották.

Leírása[szerkesztés]

Pier Francesco Mola festményei és a Szent János a sivatagban[szerkesztés]

Itt őrzik Pier Francesco Mola festményét Keresztelő Szent Jánossal a sivatagban 1658 körül. A templomban Lazzaro Baldi (és munkatársai) nagy mennyiségű vászna és Francesco Trevisani egyik csodálatos festménye található, amely San Turibiót ábrázolja. A bal oldali kereszthajóban látható Angelo Mai filológus és bíboros monumentális sírja, Giovanni Maria Benzoni neoklasszikus szobrász alkotása.

A 2000-es jubileumi Ifjúsági Világnap megünneplése[szerkesztés]

A 2000-es jubileum idején Rómában megrendezett Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából ebben a templomban hatalmas sekrestyét állítottak fel, amelyben 700 000 darab ostyát őriztek, amelyből tízezreket a Circus Maximusban tartott ünnepségeken áldoztattak meg.

Az örökös eucharisztia szentségimádás megünneplése[szerkesztés]

A Sant'Anastasia volt az első gyülekezet Rómában, amelyben 2001. március 2-án vette kezdetét az örökös eucharisztikus szentségimádás gyakorlása.

Jegyzetek[szerkesztés]

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Alessandra Cerrito: Contributo allo studio del titulus Anastasiae in Federico Guidobaldi, Olof Brandt és Philippe Pergola (szerk.): Marmoribus vestita. Miscellanea in onore di Federico Guidobaldi, Studi di antichità cristiana 63, Città del Vaticano, Pontificio Istituto di archeologia cristiana, 2011 ISBN 978-88-85991-53-8
  • Giovan Battista Fidanza (2010). Le vicende artistiche della chiesa di Sant'Anastasia al Palatino nel Seicento: una verifica con la Visita Apostolica del 1727. Bollettino d'Arte 6: 123–144. o. ISSN 0391-9854
  • Andrea Carandini és Daniela Bruno: La casa di Augusto. Dai "Lupercalia" al Natale, Bari, Laterza, 2008 ISBN 88-420-8641-X

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Basilica di Sant'Anastasia al Palatino című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]