Angelo Mai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Angelo Mai
Angelo Mai - Imagines philologorum.jpg
Született 1782. március 7.[1][2][3]
Schilpario
Elhunyt 1854. szeptember 9. (72 évesen)[1][4]
Castel Gandolfo
Állampolgársága velencei
Foglalkozása
  • nyelvész
  • könyvtáros
  • katolikus pap
  • mitográfus
  • klasszika-filológus
Tisztség
  • bíboros
  • a Vatikáni Könyvtár prefektusa
  • katolikus püspök
Iskolái Gregoriana Pápai Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Angelo Mai témájú médiaállományokat.

Angelo Mai (Schilpario, 1782. március 7.Castel Gandolfo, 1854. szeptember 9.) olasz származású római katolikus pap, régiségbúvár és nyelvész.

Élete[szerkesztés]

1797-ben belépett a Jezsuita rendbe, majd 1808-ban szentelték pappá. Előbb a milanói Ambrosiana-könyvtár felügyelője, majd 1819-től a Vatikáni Apostoli Könyvtár őre volt, 1838-ban pedig kardinális lett. Nevét a régi kódexekben felfedezett és addig ismeretlen latin klasszikusok iratainak kiadása tette ismertté. Kutatásainak legnevezetesebb eredménye a Vatikáni Apostoli Könyvtárban felfedezett De re publica (Róma, 1822), Cicero elveszettnek hitt munkájának kézirata. Egyéb kiadványai: Auctores classici e Vaticanis codicibus editi (10 kötet, Róma, 1828-38); Scriptorum veterum nova collectio (10 kötet u. o. 1825-38); Spicilegium Romianum (10 kötet, u. o. 1839-44); Nova patrum bibliotheca (8 kötet u. o. 1852-71).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. http://webdept.fiu.edu/~mirandas/bios1837.htm#Mai

Források[szerkesztés]