Angelo Mai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Angelo Mai
Született

Schilpario[5][6][7]
Elhunyt 1854. szeptember 8. (72 évesen)[1][5][6]
Albano Laziale[6]
Állampolgársága velencei
Nemzetisége olasz
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • mitográfus
  • klasszika-filológus
  • könyvtáros
  • latinista
  • teológus
  • filológus
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • a Vatikáni Könyvtár prefektusa
  • bíboros (1837. május 19. – )
Iskolái Gregoriana Pápai Egyetem
{{{hivatal}}}
Vallása római katolikus egyház
Szerzetesrend Jézus Társasága
A Wikimédia Commons tartalmaz Angelo Mai témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Angelo Mai (Schilpario, 1782. március 7.Castel Gandolfo, 1854. szeptember 9.) olasz származású római katolikus pap, régiségbúvár és nyelvész.

Élete[szerkesztés]

1797-ben belépett a Jezsuita rendbe, majd 1808-ban szentelték pappá. Előbb a milanói Ambrosiana-könyvtár felügyelője, majd 1819-től a Vatikáni Apostoli Könyvtár őre volt, 1838-ban pedig kardinális lett. Nevét a régi kódexekben felfedezett és addig ismeretlen latin klasszikusok iratainak kiadása tette ismertté. Kutatásainak legnevezetesebb eredménye a Vatikáni Apostoli Könyvtárban felfedezett De re publica (Róma, 1822), Cicero elveszettnek hitt munkájának kézirata. Egyéb kiadványai: Auctores classici e Vaticanis codicibus editi (10 kötet, Róma, 1828-38); Scriptorum veterum nova collectio (10 kötet uo. 1825-38); Spicilegium Romianum (10 kötet, uo. 1839-44); Nova patrum bibliotheca (8 kötet uo. 1852-71).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven)
  4. KNAW Past Members (angol nyelven)
  5. a b c www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  6. a b c Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1967. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
  7. The Cardinals of the Holy Roman Church. (Hozzáférés: 2021. november 4.)

Források[szerkesztés]