Vatikáni paloták Castel Gandolfóban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Castel Gandolfo
Közigazgatás
Ország Vatikán
Polgármester hivatalosan nincs, ténylegesen Castel Gandolfo település polgármestere, Milvia Monachesi (független, 2012 óta)
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Castel Gandolfo weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Castel Gandolfo témájú médiaállományokat.

Castel Gandolfo olasz (korábban a Pápai államhoz tartozó) város, de egyes területei a lateráni egyezmény értelmében, 1929 óta a Vatikánvárosi Állam részét képezik.

Castel Gandolfo vatikáni területei[szerkesztés]

A pápai palota

A Castel Gandolfó-i birtok 1596-ban került adósság fejében a Savelli családtól a pápai kamarához. VIII. Orbán pápa ideje óta van itt a pápák nyaralóhelye. Az azóta eltelt időben fokozatosan épült ki a területen a pápai palota, a többi épületek és a kertek.

A Pápai államnak az Olasz Királyság általi 1870-es elfoglalásától kezdve több mint 60 éven át a pápai nyaraló nem volt használatban. Ugyanis, bár az olasz állam 1871-ben – fő vonalait tekintve a későbbi lateráni egyezmény kereteihez hasonlóan – megkísérelte rendezni a pápa helyzetét, és a Castel Gandolfó-i nyári rezidencia az e célból egyoldalúan megalkotott "kezességi törvény" szerint is a pápa birtoka lett volna, IX. Piusz ezt az ajánlatot nem fogadta el, sőt ettől kezdve sem ő, sem a következő 50 évben megválasztott utódai nem hagyták el a Vatikán szorosan vett területét (a "Vatikán foglyának" tekintették magukat). Így a pápák csak az 1929-ben kötött lateráni egyezmény alapján vették újra használatba a megegyezésben nekik juttatott Castel Gandolfó-i területet. Azóta a területenkívüliséget élvező rezidenciára ismét az önálló pápai állam jogai vonatkoznak. XII. Piusz pontifikátusának mintegy harmadát itt töltötte, és ő volt az első pápa, aki a Castel Gandolfó-i rezidencián halt meg 1958-ban. XVI. Benedek pápa lemondása időpontjában, 2013. február 28-án a Castel Gandolfó-i palotába vonult vissza, és csak az új pápa megválasztása után, vele egyeztetve tért vissza a neki előkészített lakosztályba a Vatikánban.

A birtok nagysága jelenleg 55 hektár (a Vatikán területének ötszöröse), ebből 30-at a kertek foglalnak el, 25-ön farmgazdálkodás folyik. A palotában található 1934 óta a Vatikáni Obszervatórium. Hozzá tartoznak még a Villa del Moro és Villa Cybo (1773 óta) is.

A volt pápai kihallgatási csarnok, ma a Nemzetközi Máriapoli Központ

XII. Piusz 1957-ben rendelte el egy, a tervek szerint a Vatikánban találhatóhoz hasonló funkciót betöltő kihallgatási csarnok építését gyakori tartózkodási helyén, Castel Gandolfóban is, a Villa Cybo mellett. A halála után elkészült épületet 1959-ben már utódja, XXIII. János áldotta meg, azonban a csarnok szinte soha nem volt használatban, mert a következő pápák már nem töltöttek XII. Piuszhoz hasonlóan sok időt a nyári rezidencián. Így a kihasználatlanul álló épületet 1984-ben II. János Pál pápa a Fokoláre mozgalomnak ajándékozta, mely a belső tereket teljesen újraterveztette, egyfajta kongresszusi központot hozva létre. Ma ez a mozgalom nemzetközi konferenciaközpontja (Centro Mariapoli), ami az év nagy részében naponta több száz főt lát vendégül.[1]

A Castel Gandolfó-i palota és a hozzá tartozó kertek a turisták számára egészen 2014-ig nem voltak látogathatók. Ferenc pápa rendeletére azonban 2014. március 1-jétől vezetéssel a legszebb itáliai parkok között számon tartott kertek,[2] 2015. szeptember 12-től pedig a palota is látogatható,[3] sőt a turisták a Vatikánból az egykor a pápák számára épített, és eddig az időpontig nagyon ritkán használt vasútvonalon utazhatnak Castel Gandolfóba.[4] Emellett azonban nem szűnt meg az épület pápai nyaraló jellege, mert a palotának a látogatók számára nem megnyitott részében továbbra is ki van alakítva pápai lakosztály, melyet Ferenc pápa nem, de az emeritus XVI. Benedek pápa időnként igénybe vett.

Hivatkozások[szerkesztés]