Prokopp Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prokopp Sándor
Prokopp Sándor.jpg
Született 1887. május 7.
Kassa
Elhunyt 1964. november 4. (77 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Sírhely Farkasréti temető
pályafutása
Versenyszám puska
Klub Budapesti EAC
Kispesti MOVE PLE
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Prokopp Sándor témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
Magyar 1919–1946 Magyarország színeiben
Sportlövészet
Olimpiai játékok
arany
1912, Stockholm
hadipuska 300 m

Prokopp Sándor (Kassa, 1887. május 7.Budapest, 1964. november 4.) olimpiai bajnok magyar sportlövész, jogász, fővárosi jegyző.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Kassán a postán dolgozott. 1891-ben helyezték át a fővárosba, így települt át a család Budapestre, ahol a Pesti Tudományegyetem Jogtudományi Karán tanult és szerzett jogi doktorátust. A Budapesti EAC-ban kezdte a sportlövészetet. Már az 1908-as londoni olimpián is indult szabadpuska versenyszámban, de helyezést nem ért el. Az 1912-es stockholmi olimpiai játékokon eredetileg tartalék lett volna, de Hammersberg Géza lemondása után Prokoppot indították, aki félig önköltségesen indult a svéd fővárosba. A 300 m-es hadipuska fekvő számában indult, nagy meglepetésként (felkészülését a pestszentlőrinci Szemere-féle lövöldében végezte[1] ) az amerikai Osburn és a norvég Skogan előtt, tíz lövés után elért 97 pontos eredménnyel megszerezte az olimpiai aranyérmet.

Községünk földesurasága, Szemere Miklós úr őméltósága fejedelmi bőkezűséggel építette meg szentlőrinczi lövőházát, amelyet a héten nagy dicsőség övezett. ifj. Prokopp Sándor jogszigorló, aki a héten Stockholmban megnyerte 150 versenyző közül a 300 méteres czéllövő világbajnokságot, a Szemere- féle czéllövőházban kezdette meg czéllövő gyakorlatait. Minden magyar ember keblét büszke önérzet duzzasztja, hogy a világbajnokságot magyar ifjú nyerte meg, de leginkább büszkesége ez a diadal a szentlőrinczi lövőháznak, amelynek neveltje ifj. Prokopp Sándor.
– Pestszentlőrincz lap[1]

Pályafutása során 1913-ban csapata színeiben csapatbajnokságot nyert hadipuskában. 1924-ben gyorstüzelőpisztollyal és szabadpisztollyal versenyzett az olimpián, de nem ért el újabb sikereket. 1924-ig volt a magyar sportlövő-válogatott tagja.

Sportolói pályafutása után fiatalokat edzett. 1928-ban a szakszövettség szabályzatát szerkesztette illetve sportlövészettel kapcsolatos kiadványokba írt.

1914-től a főváros árvaszékénél, a közjogi, az anyakönyvi, és 15 éven át a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályon dolgozott. 1930-tól kerületi munkát látott el. 1939-ben helyezték vissza a Fővároshoz, ahol 1949-ig irányította a jogi ügyeket az Út- és csatornaépítési ügyosztályon. Ebből a pozíciójából 1946-ban eltávolították, de Hajós Alfréd közbenjárásának köszönhetően 1949-es nyugdíjba vonulásáig visszahelyezték.

Az 1990-es évektől a Szlovák Olimpiai Bizottság Prokoppot kassai születése folytán szlovák olimpiai bajnokként vezeti, annak ellenére, hogy magyar színekben szerepelt. Fia Prokopp László, unokája Prokopp Dóra mentőorvos, televíziós műsorvezető, újságíró.[2]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Emléktáblája áll az egykori lakóhelyén, a Ráday utca 52. szám alatt
  • Emléktáblája áll az egykori lőtéren, az Üllői út 452. szám alatt (2012)
  • Prokopp Sándor utca Budapest XVIII. kerületében

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]