Porva
| Porva | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Zirci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Veinperlné Kovács Andrea (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8429 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 483 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 18′ 41″, k. h. 17° 48′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 41″, k. h. 17° 48′ 53″ | |||
 Porva
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Porva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Porva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Porva község Veszprém megye Zirci járásában. A Magas-Bakonyban fekszik Zirctől közúton 9 km-re észak-északnyugati irányban.
Elhelyezkedés, adottságok
A Hódos-ér patak kisebb forráságai között, északi tájolású völgyben fekszik. Az újabb házsorok a dombokra is felkúsztak. Nyugat-északnyugat felé a tájkép meghatározója a Kőris-hegy és Kék-hegy tömbje, amely a Bakony legmagasabb pontja (709 m).
Éghajlata hűvös, a völgyzugokban akár nyáron is előfordul fagyos hajnal. A sokéves átlag szerint csapadékban gazdag, de az utóbbi néhány év aszályai az átlagosnál erősebben érintették.
A megművelt területek többé-kevésbé lejtősek. A lösztakarón képződött erdőtalaj meglehetősen kifakult, a termények közül leginkább a burgonyának kedvez.
Külterületi részei
Pálihálás
Közelítőleg déli irányban, légvonalban 5 km távolságra található a Halománytető déli lábánál. Közúton Zirc-Tündérmajor felől lehet megközelíteni, gyér autóbuszjáratai az anyaközségétől függetlenül közlekednek. Területén bő, jó minőségű vizet adó forrás fakad, amely Borzavár és Porva fő ivóvízbázisa. Aszályos években azonban már nem képes a megnövekedett igényeket ellátni, ilyenkor Zircről érkezik pótlás. Néhány háza még lakott, másokat hétvégi vagy üdülőháznak használnak új tulajdonosaik.
Szépalmapuszta
Délnyugati irányban, a Halománytető északi oldalán települt. Évszázadokon keresztül az Eszterházyak majorja volt, majd a rokonságukba került Pejacsevich Mikó család lett a gazdája. A 17. század óta tartottak itt ménest. 1962-től a bábolnai gazdasághoz tartozott, majd 1994-ben svájci tulajdonba került. Jelenleg a fő működési terület a vendéglátás; hotel és konferenciaközpont épült, ehhez inkább bemutató jelleggel csatlakozik kis gazdaság, ahol régi, hagyományos állatfajták: magyar szürkemarha, mangalica sertés találhatók. A környezetet kis tó, arborétum, szelídgesztenye-liget egészíti ki. A könnyebb elérhetőség kedvéért új aszfaltozott út készült, amely Borzavárral köti össze.
Ménesjáráspuszta
Porvától nyugatra, a nagy hegytömb lábánál fekszik. A község északnyugati végétől, a futballpályától induló murvás úton érhető el. A murvás út rajta áthaladva délnek fordul Szépalmapuszta felé. A bábolnai időszakban még itt is jelentős állattartó telep működött. Régi gazdasági épületek és néhány lakóház alkotják.
Rövid története
A környék az őskortól kezdve lakott. Ezt az előkerült kőeszközök igazolják. A környéken sok sírhalom és sánc is található, főként a bronzkorból. Első írásos említése 1086-ból való. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárának alapján Porva, személynévből keletkezett településnév. A személynév szláv eredetű lehet, a szerbeknél és horvátoknál ma is előfordul Prva alakban, ez pedig a Prvoslav (kb. ’első dicső(ség)’) névből rövidült. A magyarok Szent Imre tiszteletére kápolnát emeltek, amelyet V. István király 1261-ben a pannonhalmi bencéseknek adott. IV. Béla több királyi rendeletet is keltezett a községből. A cseszneki vár tartozékaként a 14. század derekáig a gróf Cseszneky család volt a település ura. Zsigmond király 1398-ban a Garaiaknak adományozta Porvát, akik vadászterületként említik. Garai Miklós nádor letelepítette a pálos szerzetesrendet, amely az 1450-es években monostort építtetett. Ez a monostor a török hódítás alatt elpusztult, helyére csak 1782-ben épült meg a katolikus templom. A pápai pálosok az 1730-as években telepítettek új lakosokat Porvára, ausztriai és morvaországi németeket. Magyar családok csak később költöztek ide. A lakosság 300-900 fő között ingadozott a politikai-gazdasági körülmények, a megélhetési lehetőségek függvényében.
A szocializmus idején termelőszövetkezet alakult, amely a korlátozott adottságok miatt nagyobb szervezeti egységhez csatlakozott; a központ Zirc volt. Jelentős volt a melléküzemági tevékenység: például fafeldolgozás, építőipari működés. A lakosság többségének ez nyújtott szerény, de tisztes megélhetést. Jelentős munkaalkalom volt még az erdészetnél, de jártak dolgozni a távolabbi környékre is, például Dudarbánya.
1989 után a TSZ kisebb társaságokra esett szét, a munkalehetőségek száma csökkent. Megjelent a munkanélküliség, illetve a dolgozók kénytelenek nagyobb távolságra járni.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 435 | 425 | 422 | 465 | 476 | 483 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 26,9% németnek, 2,7% cigánynak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65%, református 3,2%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 6,1% (23,7% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességek
A gótikus és barokk jegyeket viselő templom műemlék, oltárképét Roskovitz Ignác festette. Északi falában díszes vörösmárvány emléktábla jelöli Zápolyai Orsolya nyughelyét.
Jegyzetek
- ↑ Porva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Porva Helységnévtár
