Ugrás a tartalomhoz

Portugália uralkodóinak listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Portugália királyainak listája szócikkből átirányítva)

Portugália királyai trónjukat 868-ból származtatják, amikor a portugál nemzet alapítója, Vímara Peres a dél-galiciai grófság élére állt. III. Alfonz asztúriai király (838–910) Vímarának adta a Minho és a Douro folyók közötti területet. Vímara Peres grófságát egy idő múlva annak legnagyobb városáról, Portucaléról, a mai Portóról nevezték el – ez lett az első portugál grófság (Condado de Portucale).

1071-ben II. García (1042–1090), Galicia királya leverte az ellene lázadó grófságot, és magát Galicia és Portugália királyának tette meg. 1072-ben García birtokait Kasztília és León királyságához csatolták.

1093-ban a mórok elleni küzdelem során Henrik újra megszerezte a portugál grófi címet. 1139-től a grófok felvették a Portugália királya címet, és ugyan több uralkodói ház is trónra léphetett az ibériai királyságban, mégis kisebb kihagyásokkal 1910-ig fennmaradt ez a cím.

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Portugália grófjai a Vímara Peres-házból (868–1071)
Vímara
* 820 k. † 873		 868–873 Vímara Peres Portugália alapítója.
Lucídio
* 840? † 922?		 873–922? Lucídio Vimaranes
Onega
* 878? † 924		 922?–924 Onega Lucides Lucídio leánya, aki férjével, Diogóval (Diogo Fernandes, * 870? † 924?) együtt uralkodott.
Mumadona
* ? † 999		 924–950 Mumadona Dias Diogo leánya, aki I. Mendóhoz (Menendo Gonçalves, * 900 k. † 950) ment feleségül. Férje halála után lemondott, és birtokait felosztotta fiai között.
Gonçalo
* 925 † 999		 950–999 Gonçalo Mendes, 997-től Portugália nagyhercege.
II. Mendo
* ? † 1008		 999–1008 Mendo Gonçalves
Alvito
* ? † 1015		 1008–1015 Alvito Mendes
Ilduara
* ? † 1028		 1017–1028 Ilduara Mendes II. Mendo leánya, aki I. Nuño (* ? † 1028) feleségeként kormányozta a grófságot.
III. Mendo
* ? † 1050		 1028–1050
II. Nuño
* ? † 1071		 1050–1071 Nuño Mendes Grófsága alatt 1065-ben foglalta el Portugáliát II. García, Galicia királya, és az ő uralma alatt tarthatta meg a grófi címet.
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Portugália grófjai a Burgundiai-ház alatt (1093–1139)
Alapító Henrik
* 1069
† 1112. XI. 1.		 1093–1112 I. Róbert burgundiai herceg (1011–1076) unokája, a második grófság alapítója. VI. Alfonz kasztíliai király (1040–1109) 1093-ban Henriknek adta a Minho és a Tajo közti területet. Henrik később függetlenítette magát Kasztíliától. Neve portugálul: Henrique I de Borgonha.
Leóni Teréz
* 1080
† 1130. XI. 11.		 1112–1126 I. Henrik felesége. Gyakran követelte ki magának a Portugália királynője megszólítást. Neve portugálul: Teresa de Leão.
I. Hódító Alfonz
* 1109. VII. 25.
† 1185. XII. 6.		 1126–1139 I. Henrik és Teréz fia. Gróf, majd herceg. Neve portugálul: Dom Afonso I vagy Dom Afonso Henriques, o Conquistador.
Portugália királyai a Burgundiai-ház alatt (1139–1383)
I. Hódító Alfonz
(ld. fent)		 1139–1185 A portugál királyság megalapítója: elsőként ő vette fel ezt a címet (1139). Hűséget esküdött a pápának (1140). 1147-ben a keresztesek hadaival bevette, majd Portugália fővárosává tette Lisszabont. A portugál királyságot 1179-ben III. Sándor pápa (1105–1181) is elismerte.
I. Népesítő Sancho
* 1154. XI. 11.
† 1212. III. 26.		 1185–1211 I. Alfonz fia. Új városokat, falvakat alapított, támogatta az új iparágakat. Az északi régiókba flamandokat és burgundokat telepített. Támogatta a tudományokat és az irodalmat. Neve portugálul: Dom Sancho I o Povoador.
II. Kövér Alfonz
* 1185. IV. 23.
† 1223. III. 25.		 1211–1223 I. Sancho fia. A cortes segítségével bölcs törvényeket hozott. Neve portugálul: Dom Afonso II o Gordo.
II. Kegyes Sancho
* 1207. IX. 8.
† 1248. I. 4.		 1223–1247 II. Alfonz fia. A papság elleni fellépése miatt IV. Ince pápa (1180 k. - 1254) eltávolíttatta trónjáról, így Sancho menekültként halt meg Kasztíliában. Neve portugálul: Dom Sacho II o Piedoso.
III. Helyreállító Alfonz
* 1210. V. 5.
† 1279. II. 16.		 1247–1279 II. Sancho öccse. 1250-ben elfoglalta Algarve tartományt, ezzel Guadiana lett Portugália és Kasztília határa. Neve portugálul: Dom Afonso III o Bolonhês.
I. Földművelő Dénes
* 1261. X. 9.
† 1325. I. 7.		 1279–1325 III. Alfonz fia. Felvirágoztatta a portugál városokat. Más források Igazságos Dénesként említik. Neve portugálul: Dom Dinis o Lavrador.
IV. Merész Alfonz
* 1291. II. 8.
† 1357. V. 28.		 1325–1357 Dénes fia. Részt vett a mórok ellen vívott saladói csatában, de háborúba keveredett a saját fiával is. Neve portugálul: Dom Afonso IV o Bravo.
I. Igazságosztó Péter
* 1320. IV. 8.
† 1367. I. 18.		 1357–1367 IV. Alfonz fia. Uralomra jutva véres bosszút állt az apja által 1355-ben megöletett szeretett udvarhölgye, Inês de Castro gyilkosain, ezért Kegyetlen Péternek is nevezik a krónikákban. Neve portugálul: Dom Pedro I o Justiceiro vagy o Cruel.
I. Szép Ferdinánd
* 1345. X. 31.
† 1383. X. 22.		 1367–1383 I. Péter fia. Máskor Állhatatlan Ferdinánd néven említik. Idősebb lánya révén I. Jánost, Kasztília királyát (1358–1390) illette meg a portugál trón, de a portugálok fölkeltek az idegen uralkodó ellen, és új dinasztiát ültettek az ország trónjára. Neve portugálul: Dom Fernando I o Formoso vagy o Belo.
I. Beatrix
* 1372. XII. 9.
† 1408. III. 8.		 1383–1385 I. Ferdinánd lánya. Férje, I. János kasztíliai király (1358–1390) felesége révén magának követelte a portugál trónt, de a portugálok fölkeltek az idegen uralkodó ellen, és az eddigi dinasztia fattyú ágát ültettek az ország trónjára. 1383-ban Leonor Teles de Meneses (1350 k. - 1386. ápr. 27.), Beatrix királynő édesanyja kormányzott.
Portugália királyai az Avis-ház alatt (1385–1580)
I. Jó János
* 1358. IV. 11.
† 1433. VIII. 14.		 1385–1433 I. Péter törvénytelen fia, az Avis-rend nagymestere. A korabeli történetírás máskor a Nagy vagy Emlékező jelzőt használja. Az aljubarrotai csata (1385) győzteseként foglalhatta el a portugál trónt. 1415-ben elfoglalta az Észak-afrikai Ceutát. Neve portugálul: Dom João I de Boa Memória.
I. Ékesszóló Eduárd (I. Duarte portugál király)
* 1391. X. 31.
† 1438. IX. 9.		 1433–1438 I. János fia. Eredménytelenül ostromolta meg Tangert. Neve portugálul: Dom Duarte I o Rei-filósofo.
V. Afrikai Alfonz
* 1432. I. 15.
† 1481. VIII. 28.		 1438–1481 I. Duarte fia. Elfoglalta Tangert (1471). Neve portugálul: Dom Afonso V o Africano.
II. Tökéletes János
* 1455. V. 3.
† 1495. X. 25.		 1481–1495 V. Alfonz fia. Megerősítette a királyi hatalmat; uralma alatt Lisszabon jelentős kereskedelmi központtá fejlődött. Neve portugálul: Dom João II o Principe Perfeito.
I. Szerencsés Mánuel
* 1469. V. 31.
† 1521. XII. 13.		 1495–1521 Duarte unokája. A portugál világuralom megalapítója: uralma alatt a portugálok bázisokat építettek ki Kelet-Indiában, Kínában, Dél-Afrikában és Brazíliában. A portugálok megszerezték a hatalmas jövedelmet hozó indiai fűszerkereskedelem monopóliumát. Neve portugálul: Dom Manuel I o Venturoso.
III. Kegyes János
* 1502. VI. 6.
† 1557. VI. 11.		 1521–1557 I. Mánuel fia. Folytatta apja gyarmatszerző politikáját. Neve portugálul: Dom João III o Piedoso.
I. Óhajtott Sebestyén
* 1554. I. 20.
† 1578. VIII. 4.		 1557–1578 III. János unokája. A mórokkal vívott harcban esett el Észak-Afrikában, Alcazar mellett. Neve portugálul: Dom Sebastião I o Desejado.
I. Kardinális Henrik
* 1512. I. 31.
† 1580. I. 31.		 1578–1580 III. János öccse. Bíboros volt, amikor a portugál trónra került. Neve portugálul: Dom Henrique II o Casto.
Antal
* 1531
† 1595. VIII. 26.
1580
 I. Mánuel unokája. A portugál trónról elűzte II. Fülöp spanyol király. Párizsban halt meg. Neve portugálul: Dom António o Prior do Crato.
Portugália és Spanyolország királyai a Habsburg-ház alatt (1580–1640)
I. Okos Fülöp
* 1527. V. 21.
† 1598. IX. 13.		 1580–1598 Spanyolországban II. Fülöp, Mosolytalan jelzővel is illették. 1580-ban megszállta Portugáliát, bejelentette igényét a koronára, így (az egyház és főnemesség támogatásával) létrehozta a perszonáluniót. A portugálok ellenszenvét növelte a spanyolok által bevezetett inkvizíció. Neve portugálul: Dom Filipe I.
II. Kegyes Fülöp
* 1578. IV. 14.
† 1621. III. 31.		 1598–1621 I. Fülöp másik feleségétől született fia. Spanyolországban III. Fülöp, más néven Jámbor Fülöp. Neve portugálul: Dom Filipe II o Pio.
III. Nagy Fülöp
* 1605. IV. 8.
† 1665. IX. 17.		 1621–1640 II. Fülöp fia. Megpróbálta Portugáliát spanyol tartomány rangjára süllyeszteni, de a portugál nemesek jogaik elvesztése miatt Bragança-i János (a későbbi IV. János) vezetésével fellázadtak uralma ellen. Neve portugálul: Dom Filipe III o Grande.
Portugália királyai a Bragança-ház alatt (1640–1853)
IV. Helyreállító János
* 1604. III. 18.
† 1656. XI. 6.		 1640–1656 I. János nyolcadik leszármazottja. 1654-ben olyan kereskedelmi szerződést kötött Angliával, ami gazdasági függőségbe hozza Portugáliát. Neve portugálul: Dom João IV o Restaurador.
VI. Győztes Alfonz
* 1643. VIII. 21.
† 1683. IX. 12.		 1656–1667 IV. János fia. Mivel nem törődött feleségével, az testvérével, a későbbi II. Péterrel szövetkezve megbuktatta. Száműzöttként élt Terceira szigetén, majd Sintrába vitték fogságba, ahol meghalt. Neve portugálul: Dom Afonso VI o Vitorioso.
II. Csendes Péter
* 1648. IV. 26.
† 1706. XII. 9.		 1667–1706 VI. Alfonz fivére. 1703-ban újabb szerződést kötött Angliával (methueni szerződés), és ezzel a portugál kereskedelmet kiszolgáltatta a Citynek. A brazíliai aranybányákból befolyó jövedelem gazdasági fellendülést hozott. Neve portugálul: Dom Pedro II o Pacífico.
V. Nagylelkű János
* 1689. X. 22.
† 1750. VII. 31.		 1706–1750 II. Péter fia. Neve portugálul: Dom João V o Magnânimo.
Újító József
* 1714. VI. 6.
† 1777. II. 24.		 1750–1777 V. János fia. Uralma alatt (1755 nov. 1-jén.) földrengés sújtotta Lisszabont , de minisztere, José de Carvalho (1699–1783: külügyminiszter 1750–1756, főminiszter 1756–1777) újjáépítette a várost; ugyancsak ő leplezte le a király elleni összeesküvést (1758-ban). 1759-ben kiűzte Portugáliából a jezsuita rendet. Neve portugálul: Dom José o Reformador.
I. Siránkozó Mária
* 1734. XII. 17.
† 1816. II. 20.		 1777–1816 József leánya. Férje és elsőszülött gyermeke elvesztésébe beleőrült. Neve portugálul: Dona Maria I a Piedosa.
III. Péter
* 1717. VII. 5.
† 1786. V. 25.		 1777–1786 József öccse, I. Mária férje. Uralmuk alatt a nemesség felülkerekedett a polgárságon. Neve portugálul: Dom Pedro III.
VI. Irgalmas János
* 1767. V. 13.
† 1826. III. 10.		 1816–1826 III. Péter és I. Mária fia. A francia csapatok elől Brazíliába menekült. Portugália Arthur Wellesley partraszállása után hadszíntérré vált, és a félszigeti háborúban az angol–portugál hadak tönkreverték a franciákat. Lázadás tört ki a portugál flottában (1820 aug. 24.). 1821-ben VI. János visszatért a portugál trónra; Brazília 1822-ben kikiáltotta függetlenségét. Neve portugálul: Dom João VI o Clemente.
IV. Katona Péter
* 1798. X. 12.
† 1834. IX. 24.
1826
 VI. János fia. I. Péter néven Brazília császára 1822-től. Neve portugálul: Dom Pedro IV o Rei-Soldado.
II. Dicsőséges Mária
* 1819. IV. 4.
† 1853. XI. 15.		 1826–1828 IV. Péter leánya. Neve portugálul: Dona Maria II a Educadora .
I. Bitorló Mihály
* 1802. X. 26.
† 1866. XI. 14.		 1828–1834 IV. Péter fivére. Eredetileg II. Mária régense, de 1828 jún.-ban királlyá koronáztatja magát. Bátyja nyomására 1834 máj.-ban lemond. Neve portugálul: Dom Miguel I o Absolutista.
II. Dicsőséges Mária
(ld. fent)		 1834–1853 Másodszor uralkodik.
Portugália királyai a Bragança-Szász-Coburg-Gotha-ház alatt (1853–1910)
II. Ferdinánd
* 1816. X. 29.
† 1885. XII. 15.		 1837–1853 II. Mária férje. Nem fogadta el a neki 1869-ben felajánlott spanyol koronát. Neve portugálul: Dom Fernando II de Saxe-Coburgo-Gota, o Rei-Artista.
V. Reményteljes Péter
* 1837. IX. 16.
† 1861. XI. 11.		 1853–1861 II. Ferdinánd és II. Mária fia. 1854-ben felszabadítja a rabszolgákat a gyarmati koronauradalmakon. Neve portugálul: Dom Pedro V o Esperançoso.
I. Népszerű Lajos
* 1838. X. 31.
† 1889. X. 19.		 1861–1889 V. Péter öccse. Liberális reformokat hoz: majorátus megszüntetése (1864), polgári törvénykönyv kiadása (1867), a rabszolgaság teljes eltörlése (1868). Neve portugálul: Dom Luís I o Popular.
I. Diplomata Károly
* 1863. IX. 28.
† 1908. II. 1.		 1889–1908 Lajos fia. Nagy Britannia ultimátumának (1890) hatására Portugália értékes gyarmatokat veszít el. 1908-ban merénylet áldozata lesz. Neve portugálul: Dom Carlos I o Diplomata.
II. Hazafias Mánuel
* 1889. XI. 15.
† 1932. VII. 2.		 1908–1910 Károly fia. 1910. október 3-án forradalom tör ki, II. Mánuel Angliába menekül, az egyházi földeket elkobozzák. Neve portugálul: Dom Manuel II o Desventurado.
1911. július 19-én kikiáltják a köztársaságot, augusztusban elfogadják a köztársaság alkotmányát.
Az Ibériai-félsziget keresztény uralkodóinak táblája a Reconquista idejétől napjainkig
Portugália Spanyolország
A Kasztíliai Korona országai Navarra Az Aragóniai Korona országai
Galicia Asztúria León Kasztília Aragónia Barcelona Valencia Mallorca

Források

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Portugália_uralkodóinak_listája&oldid=26903730”