Törvénykönyv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A törvénykönyv vagy kódex a mai jogi szóhasználatban nem könyvet, hanem kiemelkedő fontosságú, nagyobb terjedelmű törvényt jelent. A törvénykönyvek elnevezésüket főleg azért érdemlik meg, mert egy jogágat, jogterületet átfogóan, egyetlen "könyvben" (kódexben) szabályoznak. A törvénykönyvek ennek megfelelően nagyobb terjedelműek az átlagos törvényeknél (innen a nevük). A legfontosabbak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), amely a polgári jog, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) (elődje, a Csemegi-kódex), amely a büntetőjog szabályait öleli fel, de számos más jogszabályt is így neveznek (például a Munka Törvénykönyve, devizakódex stb.).

„Törvénykönyvnek az olyan törvényt nevezzük, amely rendszerezve magában foglalja a büntetőjog teljes, hatályos anyagát. A hatályos joganyag teljessége a törvénykönyv tekintetében csak „óhaj”, hiszen a hatályba léptető jogszabály, illetőleg az átmeneti rendelkezésekről, vagyis a korábbi és az új törvény viszonyáról rendelkező jogszabály nyomban megtöri a teljesség igényét.[1]

Története[szerkesztés]

A francia Code Napoléonnak nagy szerepe volt a törvénykönyvek alkotásának elterjdeésében. Eredetileg a francia fennhatóságú területeken vezették be 1804-ben: Belgiumban, Luxemburgban, Németország némely nyugati részein, Északnyugat-Itáliában, Genfben és Monacóban. Később törvénybe iktatták a Napóleon által meghódított területeken: Itáliában, Hollandiában, a Hanza Szövetség területén és Németország nyugati területeinek fennmaradó részén, valamint Svájcban.

A 19. század folyamán számos európai és latin-amerikai ország önkéntesen átvette a Code Napoléont vagy egyszerű fordításként, vagy számottevő módosításokkal. Az 1865-ös olasz polgári törvénykönyv közvetlen kapcsolatban volt a napóleoni törvénykönyvvel. A 19. század elején a törvénykönyvet bevezetik Haitiban és a Dominikai Köztársaságban, ahol még a mai napig hatályos. Bolívia és Chile szorosan követte a törvénykönyv szerkezetét és átvette annak nagy részét. A chilei törvénykönyvet vette át Kolumbia, Ecuador, Uruguay és Argentína. Louisianában, az Amerikai Egyesült Államok egyetlen kontinentális jogú államában az 1825-ös polgári törvénykönyv (az 1870-es módosítást követően még hatályban van) szorosan kötődik a Code Napoléonhoz. A napóleoni törvénykönyv hatása a 20. század fordulóján a német (porosz) törvénykönyv (1900) és a svájci polgári törvénykönyv (1912) bevezetésével csökkent.

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]