II. Mendo portugál gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
II. Mendo
Mendo Gonçalves
Portucale grófja
Portói grófság
II. Mendo
Uralkodási ideje
999 1008
Uralkodási évei 9
Örököse Ilduara Mendes
Elődje Gonçalo
Utódja Alvito Nunes
Életrajzi adatok
Uralkodóház Vímara Peres-ház
Született 965
Elhunyt 1008
Guimarães
Édesapja Gonçalo Mendes
Édesanyja Ilduara Paes Betotes
Házastársa Ilduara Paes Betotes dezai grófnő († 983)
Házastársa Hermesinda (Ermesenda, † 1008)
Gyermekei


II. Mendo (Mendo Gonçalves, spanyol forrásokban Menendo Gonzalez, 965 – 1008. október 1.) portugál grófot egyes történészek I. Mendóként tartják nyilván, mivel a mi rendszerünkben I. Mendóként nyilvántartott és apja után ugyancsak Mendo Gonçalvesnek nevezett gróf nem Portucale, hanem Guimarães grófjának címét viselte.

Származása, családja[szerkesztés]

II. Mendo volt a Vímara-ház 6. (a leány örökösök férjeit nem számítva: 4.) grófja (999–1008). Apja Gonçalo Mendes csaknem fél évszázadig (950–999) viselte a címet, így II. Mendo már érett férfiként követte őt a grófság élén. Anyja Ilduara Paes Betotes, Paio Gonçalves dezai gróf és Ermesinda Guterres De Coimbra coimbrai grófnő lánya volt.

Házasságával is e két grófi családhoz fűződő kapcsolatát erősítette, amikor 995-ben Toda Mumadona (Tutadona Mayon, Tutadona Moniz, 955?–1022) coimbrai grófkisasszonyt (Munio Froilaz de Coimbra gróf és Elvira Paes de Deza grófnő lányát) vette feleségül. Név szerint hat fiát és három lányát ismerjük:

Uralkodása[szerkesztés]

II. (Köszvényes) Bermudo halála (999) után Alfonz nagykorúvá válásáig Galicia hercegeként V. Alfonz leóni király egyik gyámja volt (a király édesanyja, a régens mellett). Feljegyezték, hogy gondoskodott a király alapos neveléséről, majd hozzáadta lányát, Elvirát.

A Galiciában portyázó vikingekkel vívott harcban esett el. Halála után egy rövid átmeneti időszakban felesége, Toda Mumadona kormányozta a grófságot.

Fordítás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Torres Sevilla-Quiñones de León, Margarita Cecilia (1998). "Relaciones fronterizas entre Portugal y León en tiempos de Alfonso VII: El ejemplo de la casa de Traba" (PDF). Revista da Faculdade de Letras. Historia. Porto: Universidade do Porto. 15 (1): 301–12. ISSN [https://www.worldcat.org/search?q=n2:0871-164X 0871-164X]
  2. José Mattoso (1981): A nobreza medieval portuguesa, a família e o poder (portugálul). Lisszabon, Editorial Estampa. OCLC 8242615.
  3. Margarita Cecilia Torres Sevilla-Quiñones de León (1999). Linajes nobiliarios de León y Castilla (siglos IX–XIII). Salamanca: Junta de Castilla y León, Consejería de educación y cultura. ISBN 84-7846-781-5
  4. Mercedes Durany Castrillo; María del Carmen Rodríguez González (2004). "El obispado de Astorga en el primer tercio del siglo XI: de Jimeno a Sampiro". Semata: Ciencias sociais e humanidades. Santiago de Compostela: University of Santiago de Compostela (15): 187–222. ISSN 1137-9669.
  5. José Mattoso (1981): A nobreza medieval portuguesa, a família e o poder (portugálul). Lisszabon, Editorial Estampa. OCLC 8242615
  6. itorial Estampa. OCLC 8242615.
  7. Margarita Cecilia Torres Sevilla-Quiñones de León (1999). Linajes nobiliarios de León y Castilla (siglos IX–XIII). Salamanca: Junta de Castilla y León, Consejería de educación y cultura. ISBN 84-7846-781-5
  8. José Mattoso (1981): A nobreza medieval portuguesa, a família e o poder (portugálul). Lisszabon, Editorial Estampa. OCLC 8242615
  9. José Mattoso (1981): A nobreza medieval portuguesa, a família e o poder (portugálul). Lisszabon, Editorial Estampa. OCLC 8242615
  10. José Mattoso (1981): A nobreza medieval portuguesa, a família e o poder (portugálul). Lisszabon, Editorial Estampa. OCLC 8242615

Források[szerkesztés]

Előző
Gonçalo
Portucale grófja
999 – 1008
Következő
Alvito