Szarvascsőrűmadár-félék

Szarvascsőrűmadár-félék
	Nagy szarvascsőrűmadár (Buceros bicornis)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes);
Család:	Szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae); Rafinesque, 1815
Nemek
	Tockus; Tropicranus; Ocyceros; Anthracoceros; Buceros; Anorrhinus; Penelopides; Aceros; Rhyticeros; Berenicornis; Ceratogymna; Bycanistes;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szarvascsőrűmadár-félék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvascsőrűmadár-félék témájú médiaállományokat és Szarvascsőrűmadár-félék témájú kategóriát.

A szarvascsőrűmadár-félék vagy orrszarvúmadár-félék (Bucerotidae) a madarak osztályába és a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe tartozó család.

Előfordulásuk[szerkesztés]

Afrika, a trópusi Ázsia és Új-Guinea szubtrópusi-trópusi erdeinek és ligetes sztyeppjeinek lakói (a legtöbb fajuk Elő- és Hátsó-Indiában).

Megjelenésük[szerkesztés]

Megjelenésük a tukánokra emlékeztet, de azoknak nem rokonai.

Nagy termetű, túlnyomórészt fekete-fehér tollazatú madarak. Akár a szalakótaalakúaké, az ő első három lábujjuk is részben összenőtt. Csőrük nagy és ívelt, rajta könnyű, üreges, vékony belső csontgerenda-hálózattal merevített, szarvszerű szaruképződmény nő.

Életmódjuk[szerkesztés]

Gyümölcsökkel, rovarokkal, csigákkal, gyíkokkal táplálkoznak.

Szaporodásuk[szerkesztés]

Monogámok. Faodvakban költenek, és a hím egy kis nyíláson át eteti a költés idejére sárral befalazott tojót. A nagyobb fajok általában két, a kisebbek négy-öt tojást raknak; a kotlás ideje mintegy 3 nap. Miután a fiókák kikeltek, a nőstény elhagyja az odút, és a következő 3–4 hónapban a szülők együtt etetik a fiókákat, amíg azok ki nem repülnek.

Rendszerezés[szerkesztés]

Régebbi rendszertanok a családot a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe sorolják.

A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak:

Lophoceros – 7 faj
- törpetokó (Lophoceros camurus)
- koronás tokó (Lophoceros alboterminatus)
- Bradfield-tokó (Lophoceros bradfieldi)
- guineai tokó (Lophoceros fasciatus)
- Hemprich-tokó (Lophoceros hemprichii)
- szürke tokó (Lophoceros nasutus)
- Lophoceros pallidirostris

Tockus – 10 faj
- sárgacsőrű tokó (Tockus flavirostris)
- déli sárgacsőrű tokó (Tockus leucomelas)
- Jackson-tokó (Tockus jacksoni)
- Van der Decken-tokó (Tockus deckeni)
- namíbiai tokó vagy Monteir-tokó (Tockus monteiri)
- Tockus damarensis
- Tockus rufirostris
- piroscsőrű tokó vagy vöröscsőrű tokó (Tockus erythrorhynchus)
- Tockus kempi
- Tockus ruahae

Berenicornis – 1 faj
- üstökös szarvascsőrű (Berenicornis comatus)

Horizocerus – 2 faj
- fényesszárnyú tokó (Horizocerus hartlaubi^[1] vagy Tockus hartlaubi)^[2]
- parókás tokó (Horizocerus albocristatus) más néven (Tockus albocristatus)

Ceratogymna (Bonaparte, 1854) – 2 faj
- feketesisakos szarvascsőrű (Ceratogymna atrata)
- buzogányfejű szarvascsőrű vagy sárgasisakos szarvascsőrű (Ceratogymna elata)

Bycanistes Cabanis & Heine, 1860 – 6 faj
- ezüstös orrszarvúmadár (Bycanistes brevis)
- szürkeképű szarvascsőrű (Bycanistes subcylindricus)
- barnaarcú szarvascsőrű (Bycanistes cylindricus)
- Bycanistes albotibialis^[1] vagy Bycanistes cylindricus albotibialis^[2]
- Bycanistes fistulator
- trombitás szarvascsőrű (Bycanistes bucinator)

Rhinoplax – 1 faj
- kalapácsfejű szarvascsőrűmadár (Rhinoplax vigil vagy Buceros vigil)

Buceros (Linnaeus, 1758) – 3 faj
- tűzvörös szarvascsőrű vagy filippin szarvascsőrű (Buceros hydrocorax)
- nagy szarvascsőrűmadár vagy homrai (Buceros bicornis)
- orrszarvú madár vagy kalao (Buceros rhinoceros)

Anorrhinus (Reichenbach, 1849) – 3 faj
- kontyos szarvascsőrű (Anorrhinus galeritus)
- barna szarvascsőrű (Anorrhinus tickelli)
- Anorrhinus austeni

Ocyceros (Hume, 1873) – 3 faj
- indiai szürketokó (Ocyceros birostris)
- malabári szürketokó (Ocyceros griseus)
- ceyloni szürketokó (Ocyceros gingalensis)

Anthracoceros (Reichenbach, 1849) – 5 faj
- maláj szarvascsőrű (Anthracoceros malayanus)
- Sulu-szigeteki szarvascsőrű (Anthracoceros montani)
- malabári szarvascsőrű (Anthracoceros coronatus)
- keleti szarvascsőrű (Anthracoceros albirostris)
- palawani szarvascsőrű (Anthracoceros marchei)

Aceros (Hodgson, 1844) – 5 faj
- vöröshasú szarvascsőrű (Aceros nipalensis)
- ráncos szarvascsőrű (Aceros corrugatus)
- vörösnyakú szarvascsőrű (Aceros waldeni)
- sárganyakú szarvascsőrű (Aceros leucocephalus)
- sisakos goge (Aceros cassidix)

Rhyticeros (Reichenbach, 1849) – 5 faj
- goge vagy barázdás szarvascsőrű (Rhyticeros undulatus) vagy (Aceros undulatus)
- andamáni szarvascsőrű (Rhyticeros narcondami) vagy (Aceros narcondami)
- szumbai szarvascsőrű (Rhyticeros everetti) vagy (Aceros everetti)
- sárgatorkú szarvascsőrűmadár (Rhyticeros subruficollis) vagy (Aceros subruficollis)
- pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) vagy (Aceros plicatus)

Penelopides (Reichenbach, 1849) – 6 faj
- luzoni szarvascsőrű (Penelopides manillae)
- mindorói szarvascsőrű (Penelopides mindorensis)
- tariktik szarvascsőrű (Penelopides panini)
- samari szarvascsőrű (Penelopides samarensis)
- mindanaói szarvascsőrű (Penelopides affinis)
- makasszári szarvascsőrű (Penelopides exarhatus)

Képek[szerkesztés]

koronás tokó (Tockus alboterminatus)
szürke tokó (Tockus nasutus)
homrai (Buceros bicornis)
tűzvörös szarvascsőrű (Buceros hydrocorax)
tariktik szarvascsőrű (Penelopides panini)
üstökös szarvascsőrű (Aceros comatus)
sárganyakú szarvascsőrű (Aceros leucocephalus)
ráncos szarvascsőrű (Aceros corrugatus)
vörösnyakú szarvascsőrű (Aceros waldeni)
goge (Aceros undulatus)
trombitás szarvascsőrű (Ceratogymna bucinator)
szürkeképű szarvascsőrű (Bycanistes subcylindricus)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) A nevű lábjegyzeteknek
↑ ^a ^b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) B nevű lábjegyzeteknek

Források[szerkesztés]

A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar nevek egy része
Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek egy része
Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 507–508. o. ISBN 963-9257-15-X

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) A nevű lábjegyzeteknek

[B-2] Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) B nevű lábjegyzeteknek

[1]

[2]