Ugrás a tartalomhoz

Fogascetek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Odontoceti szócikkből átirányítva)
Fogascetek
Evolúciós időszak: Késő eocén - jelen, 34–0 Ma
Palackorrú delfin (Tursiops truncatus)
Palackorrú delfin (Tursiops truncatus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Brisson, 1762
Részalrend: Odontoceti
Flower, 1867
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fogascetek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fogascetek témájú kategóriát.

Nagy ámbráscet
Északi csőröscet (postabélyegen)
Kardszárnyú delfin

A fogascetek (Odontoceti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.

A részalrendbe 79 recens faj tartozik.

A legújabb genetikai alapú rendszertani besorolások szerint a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje, a párosujjú patások rendjébe lett besorolva alrendági szinten, ilyen módon a Odontoceti taxon részalrenddé vált.[1][2][3][4][5]

Ebbe az állatcsoportba tartozó fajok fogakkal rendelkeznek. Halakkal vagy tintahalakkal, de néha akár egymással is táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Ide tartoznak a delfinek, valamint a nagy ámbráscet és a csőröscetfélék is.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A részalrendbe az alábbi taxonok sorolhatók:

Anatómia

[szerkesztés]

Fogazat

[szerkesztés]

Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is lehet, míg a narvál az egyetlen cet, melynek egy külső agyara van.

Légzés

[szerkesztés]

A fogasceteknek egy légzőnyílása van a fejük középső részén, kivéve az ámbráscetet, melynek a feje bal oldalán van egy hosszabb légzőnyílása. A fogascetek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.

Visszhangképzés

[szerkesztés]
A fogascetek ultrahangos érzékelése

A fogascetek másodpercenként körülbelül 800 irányított hangot bocsátanak ki a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocs-csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat meg tudja határozni a vízben lévő objektumok távolságát, méretét és alakját, sőt sebességét és irányát is. Ez nemcsak a tájékozódásukat segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadásznak is.

Ajánlott irodalom

[szerkesztés]
  • Patrice van Eersel: Az ötödik álom (1994, 1999)
  • Mark Carwardine: Bálnák és delfinek (1995, 2002)
  • Adrian P. Kezele: A delfin álma (2004)

Szépirodalom

[szerkesztés]
  • Le Grand Bleu (1988) – A Nagy Kékség
  • Atlantis (1991)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (2009) „New Protocetid Whale from the Middle Eocene of Pakistan: Birth on Land, Precocial Development, and sexual dimorphism”. PLOS ONE 4 (2), e4366. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004366. PMID 19194487. PMC 2629576.  
  2. (2007) „Whales originated from aquatic artiodactyls in the Eocene epoch of India”. Nature 450 (7173), 1190–4. o. DOI:10.1038/nature06343. PMID 18097400.  
  3. Gatesy, J. (1997. május 1.). „More DNA support for a Cetacea/Hippopotamidae clade: the blood-clotting protein gene gamma-fibrinogen”. Molecular Biology and Evolution 14 (5), 537–543. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025790. PMID 9159931.  
  4. (2005) „The position of Hippopotamidae within Cetartiodactyla”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (5), 1537–1541. o. DOI:10.1073/pnas.0409518102. PMID 15677331. PMC 547867.  
  5. Scientists find missing link between the dolphin, whale and its closest relative, the hippo. Science News Daily, 2005. január 25. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
  6. (2016) „The Origin of High-Frequency Hearing in Whales”. Current Biology 26 (16), 2144–2149. o. DOI:10.1016/j.cub.2016.06.004. PMID 27498568.  
  7. (2004) „A review of the Tertiary fossil Cetacea (Mammalia) localities in Australia”. Memoirs of Museum Victoria 61 (2), 183–208. o.  
  8. (1927) „Study of the skull of a fossil sperm-whale from the Temblor Miocene of Southern California”. Contributions to Palaeontology from the Carnegie Institution of Washington, 3–24. o.  
  9. (2010) „The giant bite of a new raptorial sperm whale from the Miocene epoch of Peru”. Nature 466, 105–108. o. DOI:10.1038/nature09067. PMID 20596020.  
  10. Rice, D. W.. Marine Mammals of the World: Systematics and Distribution. Society for Marine Mammalogy, 92–95. o. (1998. január 1.). ISBN 978-1-891276-03-3. OCLC 40622084 
  11. Classification (Overall), Encyclopedia of Marine Mammals, 2nd, Academic Press, 234-238. o.. DOI: 10.1016/B978-0-12-373553-9.00058-4 (2009) 
  12. Lee, Y. (2012). „First record of a platanistoid cetacean from the middle Miocene of South Korea”. Journal of Vertebrate Paleontology 32 (1), 231–234. o. DOI:10.1080/02724634.2012.626005.  
  13. (2016) „New Miocene fossil Allodelphinidae(Cetacea, Odontoceti, Platanistoidea) from the North Pacific Ocean”. Bulletin of the Gunma Museum of Natural History 20, 1–58. o.  
  14. (2014) „Huaridelphis raimondii, a new early Miocene Squalodelphinidae (Cetacea, Odontoceti) from the Chilcatay Formation, Peru”. Journal of Vertebrate Paleontology 34 (5), 987–1004. o. DOI:10.1080/02724634.2014.858050.  
  15. Gabriel Aguirre-Fernández and R. Ewan Fordyce (2014). „Papahu taitapu, gen. et sp. nov., an early Miocene stem odontocete (Cetacea) from New Zealand”. Journal of Vertebrate Paleontology 34 (1), 195–210. o. DOI:10.1080/02724634.2013.799069.  
  16. (2016) „Awamokoa tokarahi, a new basal dolphin in the Platanistoidea (late Oligocene, New Zealand)”. Journal of Systematic Palaeontology, 1. o. DOI:10.1080/14772019.2016.1202339.  
  17. (2006) „Archaeoziphius microglenoideus, a new primitive beaked whale (Mammalia, Cetacea, Odontoceti) from the Middle Miocene of Belgium”. Journal of Vertebrate Paleontology 26, 182–191. o. DOI:[182:AMANPB2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2006)26[182:AMANPB]2.0.CO;2].  
  18. Muizon, C. (1984). „Les vertebres fossiles de la Formation Pisco (Perou) II: Les Odontocetes (Cetacea, Mammalia) du Pliocene inferieur de Sud-Sacaco”. Institut Français d'Études Andines Éditions Recherche sur les Civilizations Mémoire 50, 1–188. o.  
  19. The Bottlenose Dolphin. Elsevier Science, 8–. o. (2012. december 2.). ISBN 978-0-323-13961-8 „This group apparently evolved directly from squalodontids. The currently recognized families in the Delphinoidea are the extinct Miocene Kentriodontidae and Albireonidae, and the extant Delphinidae (true dolphins), Phocoenidae (porpoises), ...” 
  20. Science Series. Los Angeles Museum of History, Science, and Art, 147–. o. (2008) 
  21. Lambert et al., 2017
  22. Geisler, J.H. (2012). „A new genus and species of late Miocene inioid (Cetacea, Odontoceti) from the Meherrin River, North Carolina, U.S.A.”. Journal of Vertebrate Paleontology 32 (1), 198–211. o. DOI:10.1080/02724634.2012.629016.  
  23. (2007. november 2.) „First human-caused extinction of a cetacean species?”. Biology Letters 3 (5), 537–540. o. DOI:10.1098/rsbl.2007.0292. PMID 17686754. PMC 2391192.  
  24. G. A. Mchedlidze. 1976. Osnovnye Cherty Paleobiologischeskoi Istorii Kitoobraznykh.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Toothed whale című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a List_of_extinct_cetaceans#Suborder_Odontoceti című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]