Livyatan melvillei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Livyatan melvillei
Evolúciós időszak: Késő miocén, 9,9–8,9 Ma
Bal felén a Livyatan és jobb felén a Cetotherium
Bal felén a Livyatan és jobb felén a Cetotherium
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Fogascetek (Odontoceti)
Öregcsalád: Physeteroidea
Család: Incertae sedis
Nem: Livyatan
Lambert et al., 2010
Faj: L. melvillei
Tudományos név
Livyatan melvillei
(Lambert et al., 2010)
Szinonimák
  • Leviathan melvillei Lambert et al., 2010
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Livyatan melvillei témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Livyatan melvillei témájú kategóriát.

A Livyatan melvillei az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Physeteroidea öregcsaládjába tartozó fosszilis faj.[1] Az állatnak a pontos családja, még nincs meghatározva; továbbá nemének eddig az egyetlen felfedezett képviselője.

Neve[szerkesztés]

Az állat leírói és megnevezői, először a Leviathan melvillei nevet adták neki. A Leviathan megnevezést, a Bibliából ismert leviatánról, azaz mitikus tengeri állatról kapta, míg a fajnevét, azaz a másodikat, a melvillei-t, Herman Melvilleről a „Moby Dick” című regény írójáról kapta.[2] Azonban a Leviathan megnevezés már le volt foglalva, 1841-ben Koch masztodonféléjétől, emiatt a tengeri állatot át kellett nevezni. Így 2010 augusztusában az állat megkapta a mai nevét, a Livyatan-t, a leviatánnak az eredeti héber kiejtése.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

A Livyatan melvillei a miocén kor végefelé, az úgynevezett tortonai korszak idején élt, körülbelül 9,9-8,9 millió évvel ezelőtt. 2008 novemberében, a perui sivatagban levő Ica várostól 35 kilométerre dél-délnyugatra, Cerro Coloradónál fedezték fel ezt az őscetet.[1][4] A cet maradványai az úgynevezett Pisco Formációba voltak beágyazódva. A maradvány egy részleges koponyából, néhány fogból és egy állkapocscsontból (mandibula) állt.[1] A maradványt Klaas Post, a Rotterdami Természettudományi Múzeum (Natuurhistorisch Museum Rotterdam) dolgozója fedezte fel.[5] Post, ekkortájt egy nemzetközi paleontológuscsoportnak volt a tagja.[2] A maradványt elküldte Limába,[5] ahol kormeghatározást és tartósítást végeztek rajta, utána kiállították az ottani természettudományi múzeumban.[6]

Ausztráliában is felfedeztek hasonló maradványokat, azonban még nem lehet tudni, hogy ehhez a fajhoz tartozik-e. Ha a Livyatan melvillei része, akkor ennek az őscetnek az időbeli elterjedése, átnyúlna a pliocén korba, az úgynevezett zanclai korszakba, mely körülbelül 5,3 millió éve kezdődött.[4][5][7]

Megjelenése[szerkesztés]

A Livyatan, a nagy ámbráscet és az ember méretének összehasonlítása

A Livyatan melvillei a 13,5–17,5 méteres hosszával[1] körülbelül akkora lehetett, mint egy átlagos mai nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) bika. A nagy ámbráscet alapján 13,5 méterre, a Zygophyseter alapján pedig 16,2–17,5 méterre becsülték a hosszát.[1] A koponyája 3 méteres lehetett.[1] A 17,5 méteres becslés alapján 57 tonnára becsülték a tömegét.[8] A nagy ámbráscettől eltérően, melynek csak az állkapocscsontján vannak, a fosszilis faj esetében a felső állcsonton (maxilla) is ültek fogak. Az őscet állkapcsa robusztusabb volt, továbbá a fossa temporalissza – egy mélyedés a koponya két oldalán – jóval nagyobb volt, mint a mai állaténál.[1] Ez a cet, a valaha létezett egyik legnagyobb, ragadozó életmódot folytató állat. A legnagyobb fog eléri a 36,2 centiméteres hosszúságot; csak egy újabb, pliocén korból származó, még leíratlan állat foga közelíti meg ezt a fogméretet.[1][9] Az Odobenocetopshoz és a narválhoz (Monodon monoceros) hasonlóan, ennek az állatnak is voltak - bár kisebb méretben - agyarai.

A koponyája alapján tudjuk, hogy e fajnak is megvolt a spermaceti-szerve. A bálnazsír vagy „spermacetolaj” (spermaceti) valószínűleg a halak úszóhólyagjához hasonló szerepet töltött be. Amikor az állat nagy mélységbe készült merülni, hideg víz került a spermaceti-szervbe, amitől a viaszszerű anyag megszilárdult, így fajlagos sűrűsége megnőtt.[5]

Életmódja[szerkesztés]

A kortárs óriásfogú cápával (C. megalodon) együtt, a Livyatan melvillei is környezetének az egyik csúcsragadozója volt.[1][10] A ragadozó ámbráscetek megjelenése egybeesett a miocén kori sziláscetek (Mysticeti) nagymértékű divergens evolúciójával. Ez a fosszilis cet, 7-10 méteres cápákkal, sziláscetekkel, csőröscetfélékkel, delfinfélékkel, disznódelfinfélékkel, kisebb cápákkal, úszólábúakkal, tengeri teknősökkel és tengeri madarakkal táplálkozhatott.[1][2]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j Lambert, Olivier (2010. július 1.). „The giant bite of a new raptorial sperm whale from the Miocene epoch of Peru”. Nature (journal) 466 (7302), 105–108. o. DOI:10.1038/nature09067. PMID 20596020. (Hozzáférés ideje: 2010. július 2.)  
  2. a b c Ghosh, Pallab. „'Sea monster' whale fossil unearthed”, 2010. június 30. 
  3. Lambert, Olivier (2010). „The giant bite of a new raptorial sperm whale from the Miocene epoch of Peru [Corrigendum]”. Nature (journal) 466 (7310), 1134. o. DOI:10.1038/nature09381.  
  4. a b Paleobiology Database. [2018. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
  5. a b c d Fang, Janet. „Call me Leviathan melvillei”, 2010. június 30. 
  6. Sample, Ian. „Fossil sperm whale with huge teeth found in Peruvian desert”, 2010. június 30. 
  7. Giant killer sperm whales once cruised Australia's waters (and we have a massive tooth to prove it) | fossils | Earth Touch News. Earth Touch News Network . (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  8. Villafaña, J. A.; Rivadeneira, M. M. (2014). „Rise and fall in diversity of Neogene marine vertebrates on the temperate Pacific coast of South America”. Paleobiology 40 (4), 659–674. o. DOI:10.1666/13069.  
  9. Smith, Bridie. „Move Over Moby Dick: Meet Melbourne's Own Mega Whale”, 2016. április 21. 
  10. New Leviathan Whale Was Prehistoric "Jaws"?”, 2010. június 30. 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Livyatan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Videók[szerkesztés]