Notker Balbulus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldog Notker
bencés szerzetes
Születése
840 körül
Sankt Gallen kanton,
Jonschwil vagy Elgg
Halála
912. április 6.
Sankt Gallen
Tisztelete
EgyházaRómai katolikus egyház
Boldoggá avatása1513[1]
Boldoggá avatta: II. Gyula pápa megbízottja,
Hugó konstanzi püspök
Ünnepnapjaáprilis 7.
Jelképeipálca, bencés ruha,
könyv a kézben, egy pálca
a másik kezében,
amivel az ördögöt veri
Védőszentje ennekzenészeknek,
dadogás ellen esdeklőknek
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Notker témájú médiaállományokat.

Notker Balbulus vagy Dadogós Notker (más néven Notker, a költő vagy St. Gallen-i Notker; 840 körül – 912. április 6.) latin nyelven író középkori frank költő, zenész, St. Gallen-i bencés szerzetes. Őt tartják a Nagy Károly életéről szóló könyv (De Carolo Magno) szerzőjének.

Élete[szerkesztés]

840 körül született a svájci Sankt Gallen kantonban. Maga úgy tartotta, hogy valahol a Thur folyó mellett született, Jonschwilben, néhány forrás Elgget gyanítja születési helyeként. Tuotilóval (850 körül – 915 körül) tanult együtt a Sankt Gallen-i kolostor iskolájában, Iso és Moengall tanítványaként. Abban a kolostorban lett szerzetes, és 890 körül már könyvtárosként említik. 912-ben halt meg. 1513-ban pápai megbízás alapján konstanzi Hugó püspök boldoggá avatta.

Munkái[szerkesztés]

Ő egészítette ki Erchanbert munkáit, a st. galleni szerzetesek életéről szóló munkát időrendi sorrendbe szervezte. 881-887 között írta meg művét, a Liber hymnorumot, a Himnuszok könyvét, a szekvenciák egy korai változatát, melyeket ő himnuszoknak nevezett.

Hivatkozások[szerkesztés]

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • A dadogó Notker karácsonyi szekvenciája In: Babits Mihály: Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 90–94. o.
  • Pünkösdi szekvencia In: Sík Sándor: Himnuszok könyve, Szent István Társulat, Budapest, 1943, 219–223. o.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]