Életéről kevés adat ismert. A párizsi ágostonrendi Szent Viktor-apátság tagja volt, nagy valószínűséggel Szentviktori Hugó és Szentviktori Richárd kortársa. Korának jelentős Biblia-tudósa és egyházi költője. Verseiben komoly teológiai tudás egyesül áradó érzelmi gazdasággal, csillogó színekkel, zengő zeneiséggel és teljes formai tökéletességgel. Ő alakította ki a szekvencia újabb, időmértékes, rímes formáját is. Költői erejével körülbelül olyan helyet foglal el a középkori himnuszköltészetben, mint Prudentius a késő ókoriban, hatása ugyanakkor Szent Ambrus költészetére emlékeztet.