Szekvencia (liturgia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A szekvencia a római miseliturgiában a változó miseének egyike, alleluját követő ének.

Írásos hagyománya a 9. század közepe óta ismert. A szekvencia szó a megismételt Allauja-jubilis további melizmatikus kibővítését jelentette. Ezt nyugati frank szokás szerint szöveggel látták el, melyet prosának, a dallamot szekvenciának mondták. Ma négy szekvenciát használnak a liturgiában: Victimi paschali laudes (húsvét), Veni Sancte Spiritus (pünkösd), Lauda Sion Salvatorem (Úrnapja), Dies irae (halottak napja). Később került a liturgiába a Stabat Mater Dolorosa (Fájdalmas Anya).

Források[szerkesztés]

  • Áment Lukács OSB: Himnusz, prosa és a szekvencia a magyar római hymnológiában, Bp. 1971.
  • Magyar Katolikus Lexikon XII. Seq-szentl, Szent István Társulat, Budapest, 2007.
  • Várnagy Antal: Liturgika: szertartástan, Lámpás Kiadó, Abaliget, 1993.