Prudentius
| Prudentius | |
 | |
| Élete | |
| Született | 348
|
| Elhunyt | 413 körül (kb. 65 évesen) |
| Nemzetiség | római |
| Pályafutása | |
| Fontosabb művei | – Psychomachia |
Aurelius Prudentius Clemens, röviden csak Prudentius (348, Hispania Tarraconensis – 413 körül, Hispánia) római születésű keresztény himnuszköltő.
Élete
[szerkesztés]Ügyvédként praktizált Hispániában, és kétszer a tartomány kormányzójává is kinevezték. I. Theodosius utasítására az udvari méltóságok sorába emelkedett. Bevallása szerint életének jelentős részét már elvesztegette és csak élete alkonyán, 392 körül fordult a katolicizmushoz. Ekkor visszavonult a közéleti pályától, és idejét az önmegtartóztatásnak és az írásnak szentelte. Ugyanakkor összegyűjtötte korának keresztény költeményeit is, melyeket előszóval látott el - saját datálása szerint 405-ben. Részt vett korának pogány-keresztény vitájában, és élesen támadta a pogány irányzat vezéralakját, Symmachust.
Költészete
[szerkesztés]Művészetére hatást gyakoroltak korának jelentősebb keresztény írói, így például Tertullianus és Szent Ambrus. Himnuszainak egy részét ma is énekli a katolikus egyház. Legjelentősebb művében, a Psychomachiában (Kb. A lélek küzdelme) a Bűn és az Erény küzdenek egymással - az Erény győzelmével. Ez a költemény jelentős hellenisztikus filozófiai gondolatokat is idéz, ugyanakkor döntő hatást gyakorolt a középkori allegorikus művészetre.
Művei
[szerkesztés]- Liber Cathemerinon („Órák könyve”) a nap egyes óráiról és az ekkor tartandó egyházi ünnepélyekről szól
- Liber Peristephanon („A mártírok koronája”) 14 lírai költeményt tartalmaz hispániai és római mártírokról
- Apotheosis („Megistenülés”) azokat támadja, akik kétségbe vonják Jézus istenségét, és elutasítják a Szentháromság tanát
- Hamartigenia („A bűn eredete”) a gnossztikusok, különösen Markión felfogását támadja
- Psychomachia („A lélek küzdelme”)
- Libri contra Symmachum („Symmachus ellen”), a Győzelem istennője oltár visszaállítása ellen
- Dittochæon („A kettős testamentum”) a római bazilika falára szánt verses feliratokat tartalmaz
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Online részletek – in Római költők antológiája
- Himnuszok In: Babits Mihály: Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 56–66. o. Online: http://mek.oszk.hu/11100/11171/11171.pdf
- Himnuszok In: Sík Sándor: Himnuszok könyve, Szent István Társulat, Budapest, 1943, 85–107. o. Online: http://www.unitas.hu/sites/default/files/sik_sandor_-_himnuszok_konyve.pdf Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- ↑ Adamik 2009: Adamik Tamás: Római irodalom: A kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig. Budapest: Pesti Kalligram Kft. 2009. ISBN 9788081012266
- ↑ Albrecht 2003-2004: Michael von Albrecht: A római irodalom története I.–II. (ford. Tar Ibolya). Budapest: Balassi Kiadó. 2003–2004. ISBN 963 506 523 X és ISBN 9635065744
További információk
[szerkesztés]- Déri Balázs: A részek és az egész. Prudentius Cathemerinon című himnuszciklusának szerkezete (Apollo Könyvtár 22), Argumentum Kiadó, Bp., 2001.
- Déri Balázs: Patrisztikus himnuszok – középkori himnuszok. In: Ókor, 2010. 3. szám, Budapest. Online elérés.
- Hajdu Péter: Prudentius Psychomachiája. Antik Tanulmányok 38 (1994.) 140-148.
- Révay József: A Prudentius-féle Díttochaeon, Egyetemes Philológiai Közlöny, 34. szám, 1910. Online elérés
- Révay József: Symmachus és Prudentius, Egyetemes Philológiai Közlöny, 36. szám, 1912. Online elérés
- Vayer Lajos: A Psychomachia és a Legenda Aurea: http://www.ujmuveszet.hu/kiadv%C3%A1nyok/vayer-lajos-a-psychomachia-es-a-legenda-aurea/
